Szerelem első látásra

Huszonötödik

Reggel Yonngi párnáját szorongatva aludtam el. Család. Ez az egy szó járt folyamatosan. Jin már vagy 5-ször ordibált hogy menjek le kajálni de nem volt kedvem. Nem tom hogy de valahogy rávettem magam és levánszorogtam. Jin nagy mosollyal az arcán köszöntött majd elém tolta a tányért.
-Jin ez nagyon sok!-mondom neki mire egy ismerős alak jön le és letelepedik mellém.
-Neked mostmár két adagot kell enned!-mondja Jin parancsolóan.
-De ez akkor is sok! Én ennyit nem bírok megenni! Főleg a tegnap történtek után!-mondom majd ránézek Yoongira.
-Miért? Mi történt tegnap?-kérdezte Jin mire megint Yoongira néztem mire ő csak bólintott hogy benne meg lehet bízni úgy hogy nyugodtan elmondhatjuk neki.
-Húú. Hát nem lesz könnyű kimondani. Ööö...-vakarom meg tarkóm majd elkezdem amit valójában is elkezdtem.-Ikrekkel vagyok terhes.-mondom mire Jin álla az arcát súrolja.
-Yoongi!!-kiált rá a fiúra mire ő leesik a székről. Kacagva pattanok le hogy segítsek neki felállni. Most. Amióta összevesztünk most érintem meg elsőre a baba puha kezeit. Zavaromban miután felsegítem lehajtom fejem és mosolygok mint a tejbe tök.
-Min mosolyogsz Kincsem?-most szólított így megint. Ez az első mióta összevesztünk.
-Ezt majd megbeszéljünk.-mondom mire ő lehajtja a fejét.
-Na hajrá Zafira egyél!-parancsol rám újra Jin.
-Nem!-makacsolom meg magam.
-Akkor majd megetetlek én!-mondja és elkezd velem közelíteni egy villával.
-Nem!-futok be a Yoongival közös szobánkba.
-Ugye tudod hogy nem futhatsz?-kérdezte a számomra legfontosabb fiú a világon.
-Igen. De ez vészhelyzet volt.-mondom.
-Nocsak újra hozzám szoltál!-mondja Yoongi.
-Ezt most meg kell beszélnünk!-mondom és ránézek a fiúra aki még mindig az ajtó melletti fal mellett támaszkodik.
-Tudom. Figyelj ha nem bizonyítottan azzal ami tegnap történt akkor hagyjuk. Nem érdekes. Ha te úgy gondolod hogy nem számítok neked akkor és nem bizonyította akkor nem fontos. Márpedig 2-szer is bizonyítottam.-mutat itt a hasamra.-És a tegnapi sem volt semmi.-fejezi be.
-Yoongi én nagyon szeretlek de ez engem akkor is bánt. Viszont meg tudok neked bocsájtani de a fejemből sosem fogom tudni kitörölni.-mondomYoongi szemébe nézve.
-Akkor mi lesz?-kérdezi és elkezd közeledni felém.
-Yoongi alkossunk újra egy párt és egy normális Családot.-mondom és Yoongi ahogy meghallja a család szót ajkaimnak esik. Mohón faljuk egymást mint aki éhezett kb. 1 évig.
-Tudd meg nagyon hiányoztál.-mondja Yoongi a fülembe suttogva majd összekulcsolja kezeinket.
-Gondoltam.-mondom. Közben felemel és leül majd az ölébe ültet.
-Hogy vannak a picik?-kérdezi mire csak egy cuppanós puszit hagyok arcán.
-Hát nagyon jól. Főleg hogy te itt vagy.-mondom majd megfogom Yoongi nagy kezét és hasamra rakom.
-Ha! Érezted?-kérdezi Yoongi mire jobban belebújok ölelésébe.-Rugtak egyet!-mondja izgatottan.
-Igen éreztem. Yoongi szerinted a hasamon kívül vannak?-kérdezem majd Yoongi ijedt arcával találkozok.
-Jo reggelt gerlepár!-mondja Kira és Tae akik az ajtóban állnak.
-Kibékültetek?-kérdezte Tae mire egy aprót bólintottam.
-Akkor hagyunk.-mondják majd kilépnek az ajtón.
-És te hogy vagy?-kérdezi Yoongi.
-Hát elég szarul. Ez a terhesség nagyon lefáraszt.-mondom Yoonginak aki tovább pihenteti a kezét hasamon.
-Nyugi. Pár hónap és a karjainkban tarthatjuk őket.-mondja Yoongi majd kivezet a konyhába közben kezeinket újra összekulcsolja.
-Reggelt!-mondja J-Hope
-Déli 12 van! Milyen reggelt?-kérdezem Hobitól mire megrántja a vállát.
-Mi lenne ha elmennénk bevásárolni? Holnap este jönnek a szüleim. Be akarom nekik mutatni Zafirát.-kérdezi Yoongi mire én csak kezére szorítok jelezve hogy erről nem volt szó.
-Jó felőlem mehetünk! Ki marad Zafirával?-kérdezi meg Jimin.
-Maradok.-mondja Kira.-Úgy is vigyáznom kell SooBin-re. Ismertebb nevén hiszti királyra.-mondja Kira és leveti magát a kanapéra mire felsír SooBin.
-Hát ezt nem hiszem el!-mondja Kira majd besiet a szobàba.
-Zafira nyugodj meg! A szüleim még csak holnap jönnek.-mondja Yoongi majd hátulról átölel.
-Tudom. De miattuk vagyok ideges.-mondom és a hasamra teszem a kezem.
-Nem baj a szüleim nem szólhatnak bele az életembe. Zafira elmúltam 18 éves,megházasodtam ezáltal van jogom a gyermek vállalásra! Ha azt mondják hogy vetessük el a babát...vagyis babákat akkor nem fogjuk megtenni a kedvükért. Bocs ez az egész baba dolog zavaros egy kicsit.-mondja mire én szó nélkül ajkaira tapadok.
-Elmentünk.-mondják 7-en egyszerre majd egy ajtócsattanás és minden csöndes.
-Úgy érzem jó elleszünk.-mondja Kira és én leülök mellé a babával játszani.