Szerelem első látásra

Harminckettedik rész

Reggel hamarabb keltem mint Yoongi. Úgy látom az este alatt sikerült valahogy az egész ágyat befoglalnia Yoonginak ugyanis én egy rohadt kis helyen feküdtem. Lassan hátára fordítottam és mellkasára feküdtem.
-Mi van Kincsem? Ennyire hiányoztam?-kérdezte mire csak felnéztem rá de szemei csukva voltak.
-Igen. De tudod más is hiányzott.-mondom perverz mosollyal az arcomon majd az álló tagjára simítok.
-Zafira ha nem fejezed be akkor úgy megraklak hogy két napig nem bírsz majd a lábadra állni!-mondja fenyegetően de tudom hogy nem haragszik rám.
-Jól van na. Bocs.-mondom majd halkan pityeregni kezdek.
-Kincsem nem gondoltam komolyan! Ne sírj!-mondja mire felé fordulok.-Tudod hogy sose tennék olyat max csak akkor ha kérnéd!-mondja de én nem foglalkozok vele egyből mézédes ajkaira hajolok. Elválok tőle és egy hosszas szemkontaktus után ő veszi célba ajkaimat.
-Yoongi tudod ugye hogy sohasem tudnék rád haragudni?-kérdeztem mire Suga csak megrántotta a vállát.
-Remélem így is lesz.-mondja majd kikászálódik az ágyból és kivesz két alsónadrágot.
-Tessék! Ezt vedd fel!-mondja és nekem dobja az egyiket.
-De Yoongi ez a tiéd!-vágok vissza egyből.
-Nem baj. Tudod hogy akkor vagy a legszexibb ha az egyik alsónacimban vagy!-mondja és azzal a tipikus Yoongis mosolyával ajándékoz meg.
-Ezt a pólót is vedd fel!-mondja majd felveszem a pólót és mire végzek Yoongi már a szekrény előtt ülve vár rám.
-Te nem veszel fel pólót?-kérdezem mire csak egy szemforgatást kapok.
-Minek? Nekem amúgy sincs mit takarnom! Ezzel ellenben én azt mondanám neked bőven van mit takarnod!-szegezi nekem a kérdést.
-Miért is kell eltakarnom?-kérdezem majd felállok az ágyról és elkezdek felé sétálni.
-Azért hogy senki ne láthassa az én kis labdácskáimat!-mondja majd ő is feláll(ne tessék félre érteni😂)és megmarkolgatja ruhán keresztül. Ekkor felsír MinHo és vele szinkronban KiMo.
-A picik éhesek. Ki mennél addig amíg megetetem őket?-kérdezem Yoongi de sajnos erre tudom a választ.
-Nem!-mondja egyből. Na hát igen! Ragaszkodik ahhoz hogy velem legyen mikor etetem a kicsiket. Eddig egyszer sem engedtem meg neki de talán most az egyszer lehet róla szó.
-Maradhatsz ha kapok egy hosszú csókot!-mondom és ő válasz nélkül már ajakaim falja.
-Maradhatok?-kérdezi egyből miután elhagyta ajkaim és a kérdésére egy aprót bólintok. Leül az ágyunkra amíg én kiveszem a két kicsit. MinHot a kezembe veszem majd miután feltűrtem a pólómat elkezdem etetni. Addig Yoongi megfogta KiMot és nézte ahogyan etetem a kisfiút. KiMo is árgus szemekkel figyelte hogy mit csinálok a tesójával. Miután végeztem MinHoval átadtam Yoonginak aki megfogta és átadta KiMot. Addig letörölte a tejet a kisfiú arcáról és utána tovább nézett minket. Mikor végeztem KiMonak is letörölte Yoongi a száját és visszatettük őket az ágyba. Előbb Yoongi tette be az ágyba KiMot utána pedig én MinHot. Mikor raktam be csak két kart éreztem a derekamon és ahhoz az emberhez tartozó ajkak megtalálták a nyakam amit azonnal célba vett.
-Gyere menjünk ki a többiekhez!-mondtam és elkezdtem Yoongit kiráncigálni a konyhába.
-Úgy hallottam és láttam hogy eléggé eseménydús estétek volt!-mondta Jin aki már a reggelit készítette.
-Na most mi vam? A szülőknek is jár egy kis móka!-mondtam és leültem a kanapéra.
-Mindenki hallott titeket úgyhogy eléggé szarul aludtunk!-mondta a lépcsőről lefelé jövő csorda.
-Igen. Le kellett mennünk a stúdióba hogy ne kelleken hallgatnunk titeket!-mondta a JiKook páros egyszerre.
-Bocsi.-mondta Yoongi a tarkóját vakargatva.
-Nekem meg be kellett húzódnom J-Hopepal a kinti szertárba!-mondta Nam.
-Bocs.-kért bocsánatot Yoongi megint.
-Nekem meg be kellet bújnom a szekrénybe és kerestem a vaksötétben a lámpát mire csak annyit hallottam hogy elszakadt valami. Hátranéztem és azt láttam hogy a szivárványos delfinalpaka megette a Nam kottáját! Na jó lehet hogy én szakítottam el de akkor is el kell hinnetek hogy én hiszek a szivárványos delfinalpaka létezésében!-mondja Taehyung majd leül Kira mellé és átveszi a babát amíg Kira reggelizik.
-Bocs.-mondta Yoongi megint.
-Én tulajdon képpen jól aludtam!-mondta Jin és rovább főzőcskézett.
-Ó hogy a jó rohadt elcseszett ku...-kezdett bele Nam.-...akarom mondani hogy a körömlakk festette volna ki magát.-fejezi be diadalittasan.
-Figyi. Szerintem hanyagold a vicceket mert én sokkal jobb vagyok viccmesélésben!-mondja Jin és ekkor felhangzik az a tipikus ablaktörlő nevetés.
-Elmentünk sétálni és valszeg majd csak késn érünk haza.-kiabáltam a nappaliba úgy két órával az után hogy megetettem a kicsiket.
-Egy ujjal se merjetek hozzá nyúlni az én kis hercegemhez és az én kis hercegnőmhöz!-kiáltja Yoongi mire újra elordítottam magam.
-Apropó! JiKook! Kérlek vigyázzatok a picikre!-mondtam majd elmentünk sétálni. Kábé olyan éjfél körül értünk haza. Mikor beléptünk a szobánkba nyugodtan dőltünk le aludni mivel MinHo és KiMo békésen szuszogtak az ágyukban. Lassan lecsukódtak pilláim és az álmok világa körül ölelte az elmémet.

Itt egy újabb rész! Remélem tetszik nektek! Próbálok igyekezni és hozni a részeket!🤗