Megtörtént? - Min YoonGi ff. [SZÜNETEL]

Prológus

3.9.2018.
Alig nyitva tartva a szemem, pislákoltam ki az ablakon hétfő reggel suliba menet a buszon utazva. A kedvenc zenéim hallgatva fülhallgatóval csak bámultam ki az esőbe. Első napom az új suliban. Középiskola, második osztály gimi huh. Igen másik iskolába kellet átiratkozni a költözés miatt. Barátaim nem igazán voltak Busanban. Onnan jöttem a szüleimmel Söulba ugyanis apám a munkahelyén előre léptetést kapott. És nem, nem mondhatnám hogy olyan stréber, túlokos lennék vagy mindíg a legjobb, csak mert gimi. Inkább az a visszahúzódó, tanulásra koncentráló lány akinek az a célja hogy tanár legyen. Első osztálytól negyedikig. Hogy miért? Nem is tudom, talán mert szerettem azokat a feladatokat és oktatást amit én kaptam abban az időben. Szeretném ha a gyerekek nem félnének vagy utálnák azt, csak lássák meg benne az értéket és büszke lehessek arra hogy én tanítottam meg nekik és most többet tudnak az által. De ezt erőltetni sem lehet, van akinek van rá hajlama van akinek nincs. [Nem kell megijedni ettől a részlettől ^^]
A busz megállt ez pedig jelezte hogy megérkezdtünk a buszállomásra, az eső is elállt. Tíz perces séta után megérkeztem a sulihoz becsengetés előtt hat perccel. Természetesen az igazgatóúrhoz kellett mennem először hogy még megbeszéljünk pár dolgot. Elindultam tehát, és az ajtó előtt állva hogy bekopogjak meghallottam hogy az ajtó felé tart valaki. Figyeltem hogy mi lesz, majd kinyílt az ajtó és egy fekete hajú, fehér bőrű csodás fekete szemekkel megáldott srácra néztem fel. Ő csak simán lenézett rám egy kissé unott képet vágva. Kicsit alacsony voltam hozzá képest, a válláig értem. Nem mozdultam csak néztem sötét szemeibe.
-Elengedsz?- hajolt le hozzám, arcomhoz közel, szemeimmel tartva a kontaktust majd kissé oldalra döntötte fejét.
-Há..hát persze- makogtam ki a választ zavaromban majd félreálltam.
Ő csak félmosolyra húzta az ajkait majd elment mellettem, és megéreztem férfias parfűmét, ami libabőröket varázsolt bőröm felszínére. Oda vagyok a férfias parfümökért.
Bementem az idős igazgatóúrhoz, miután üdvözöltük egymást kicsit mesélt az iskoláról majd közben kísért az osztályomhoz.
Becsengettek mi meg éppen oda is értünk. Belépett az osztályba én meg utána majd egy tanár üdvözölt minket és az igazgatóúr megfigyelte az osztályt, ami nem is volt olyan kicsi. Legalább voltak harmincan. Jól körülnéztem majd megláttam Őt. Tekintetünk összetalálkozott és megint láttam a félmosolyt rajta.
-Mesélnél magadról egy- két mondatban?-kérdezte az osztályfőnök.
-A nevem Kim Hong Nan. Tizenhat éves vagyok, Busánból jöttem a szüleimmel, apám munkahelye miatt. - szerintem ennyi elég.
-Rendben ha ennyi lenne, akkor legyél szíves foglalj helyet ott a fekete hajú srác előtti üres padban az ablak mellett. - Az igazgatóúr elhagyta az osztálytermet. Bólintottam egyet a "parancsra" de éreztem hogy mindenki engem néz, kissé kellemetlen volt. Elfoglaltam volna a helyem, letettem a táskám a székre majd akartam volna leülni de a szék alólam eltűnt és "leültem" a földre. Mindenki kiröhögött. Rosszul esett, felálltam majd megfordultam, tudtam hogy ő volt, próbáltam komoly arccal ránézni amolyan "miért csináltad" tekintettel de inkább látszott a szomorúság. Ő csak megvonta a vállát rám mosolygott, majd végre leülhettem.
-Ha abba hagyta YoonGi ezt a viselkedést esetleg elkezdhetem az órát?
-Nem - válaszolt halkan hogy csak én halljam majd mosolyogtam rajta egyet de ezt ő nem láthatta, az órarendet egy csomó papíron lerakta az első padban ülő lányhoz és mondta, hogy ossza ki.
Az eslő óra hamar kész lett, majd az utána lévő is, ami volt. Harmadik óra után a nagyszünetben viszont mikor a szekrénymnél voltam éreztem hogy valaki a közelemben van majd AZT a parfümöt. Lassan megfordultam és szembe találtam magam vele. Közel volt az arca, vészesen közel. Kezei zsebre téve és kétlábra helyezve az egyensúlyát. Szinte égett a szemem ahogy az övéibe néztem. Hírtelen elhúzódott tőlem és csak végigmért majd egy perverz mosollyal továbbsétált.
Mik a szándékaid te ember? Mit akarsz ezzel a viselkedéssel?