9.

665 69 0
                                    

Jungkook pov.

-Mikor végez már? - Idegesen leülök a padra, majd a tekintetem a fürdő ajtajára téved, ebben a pár percben már sokadjára. Taehyung már vagy fél órája bent van és nem látom jelét annak, hogy ma még kijönne onnan. A többiek még biztos esznek, de nem sokára jönnek ők is fürdeni...nem akarok itt lenni, mikor az sok ember bejön ide. Az olyan fajta embernek, akinek olyan betegsége van mint nekem, annál nincs rosszabb ha el lepik őt a tömeg, a sok ember, akik bármikor neked mehetnek, hozzád érhetnek. 

Felkelek a kényelmetlen ülőhelyemről és az ajtóhoz megyek, hogy kinézhessek rajta, hát ha valaki közeledik, de szerencsére üres a folyosó. Legszívesebben én is lefürdenék, de nem akarok kockáztatni, ezért inkább elviselem azt a koszt és mocskot, ami most rajtam van. Még mindig nem tudom elhinni, hogy hozzá értem Taehyung kezéhez és, hogy meg löktem Markot...ezek a kezek olyan mocskosak. Becsukom az ajtót és most a fürdőhöz vezető ajtóhoz megyek, amin be is lépek. Körbenézek, de nem látok semmit, hallom ahogy folyik a víz, de őt nem látom sehol. Lehet még mindig bent van? Oda sétálok a csaphoz és megmosom a kezemet, hogy legalább egy kicsit enyhítsem a bennem lévő undort, ami most saját magam miatt érzek. 

-Kész vagy már? - Kiabálom el magam, miután meg töröltem a kezem egy törölközőben. Néma csend, csak a víz csobogása...miért nem mondasz semmit Tae?  Odamegyek az utolsó fülkéhez, amelyikben tudom, hogy csak ő lehet és elhúzom a kis zuhany függönyt. Felém fordul ijedten, kicsit összehúzva magát. A szemei pirosak, a kezei, sőt az egész teste remeg mint egy nyárfalevél, az ajkai résnyire nyitva vannak, amin szakadozottan veszi a levegőt. Így látni őt, olyan szívszorító érzés, hisz nem így ismertem meg. 

-Sajnálom, már megyek. - Lezárja a vizet és megtörli a szemeit, én gyorsan arrébb állok, hogy kiengedjem őt a fülkéből,ahogy kilép a kezébe nyomok egy törölközött, amitől csak hálásan rám néz, majd csendben megtörölközi. 

Még mindig úgy gondolom, hogy szép teste van, nem mondanám, hogy izmos, de még  így is eszméletlenül dögös, főleg így vizesen. A lábai is szép hosszúak a feneke pedig fiú létére, kerekek és formásak. 

-Miért nézel rám így? - A hangja kizökkent a gondolataim közül és egy pillanatra elszégyellem magam, amiért ilyen feltűnően végig néztem. Vajon milyen arcot vághattam közben? Ah, nem ismerek magamra...ez fiú megőrjít. 

-Csak azt néztem, hogy hol sérültél meg. - Mondom egy kicsit halkabban a kelleténél. Eléggé zavarba jöttem, de szerencsére kitudtam találni valami hihető sztorit. Mondjuk a hazudozás a véremben van, már gondolkodás nélkül jönnek szavak. Nem mond semmit, csak elhagyja a fürdőt és az öltözőbe megy. Ledobja a törölközött a padra, majd a ruhái után nyúl, hogy gyorsan felkaphassa őket, ezzel elrejtve előttem a gyönyörű testét. -Am, kint meg várlak. 

Nem várom meg a válaszát, csak kimegyek a kis helyiségről és odakint neki döntöm a falnak a hátam. Szerencsére még csend van, nem jön erre senki, még van ideje Taenak összeszednie magát, ahogy nekem is. Félek, hogy Mark mit fog tenni ezután, biztos nem fogja, csak úgy elengedni az új játékszerét,meg fogja keresni Taet és befogja fejezni azt amit elkezdett. Na meg engem is ezek után piszkálni fog, hisz meglöktem és csúnyán beszéltem vele, de egyszerűen elborult az agyam, mikor meg láttam őket abban a pózban. Ahogy Taet a wc ajtajának szorítja, miközben az undorító nyelvével hozzáér a puha bőréhez, ahogy hozzá préselődik...annyira mérges lettem, hogy képes lettem volna nekiesni és addig ütni míg mozog, vagy levegőt kap. Még mindig hevesen ver a szívem, mikor vissza gondolok Tae kisírt szemeire, miközben a földön ülve remeg a félelemtől. Ha nem lenne ilyen elbaszott testem, akkor meg tudnám védeni, meg vigasztalhatnám rendesen...hozzá érhetnék. 

Őrült szerelem. / TaeKook/ ~Befejezett.~Donde viven las historias. Descúbrelo ahora