19.

691 50 3
                                    

Taehyung pov.

Ágyamban ülve ölembe helyezem kis párnámat, míg a mellettem lévő feketeségre pillantok. A kis kalandunk után már eltelt  két óra hossza is, de ő még mindig alszik. Nem értem az égeszet. Egy hatalmas sóhajtva jobban felé fordítóm fejem, de ahogy ezt megteszem nyakamnál szúrást érzek. Fájdalmasan összezárom szemeimet és sebre helyezem ujjaimat, ami még mindig ég és szúr, sőt lüktet is. De nem csak a nyakamnál érzek fájdalmat. A vállaimon lévő karmolás nyomok is fájnak, ahogy az ajkaim is, amiket úgy megharapdált. Nem értem mi ütött belé!  Miért harapott meg? Miért ájult el a végénél? Egyáltalán miért mászott rám, mikor ezt eddig soha nem tette?! Nem értek semmit...csak annyit tudok, hogy ha egyszer lefekszünk, akkor egy igazi vadmacska lesz az ágyban. Meg, hogy legközelebb tennem kell rá szájzárat, kezére pedig kesztyűt, hogy ne karmoljon. Elveszem ujjaimat a nyakamtól és megnézem azokat. Számat húzva rájövök, hogy még mindig vérzik, már nem annyira, de még nem teljesen állt le a vérzés. Ezek után dobhatom ki a fehér pólómat a kukába, hisz nem hiszem, hogy kijönne belőle a vérfolt. Gondolataimból halk kopogás szakít ki, ami az ajtó felől jön, ezért gyorsan betakarom Jungkookot.  Igaz, hogy már rendbe raktam, így nem látszódik ki semmi, de jobb félni mint megijedni. Magamon is végig nézek, de én is rendben vagyok, ha leszámítsuk azt, hogy véres lett a pólóm a nyakamnál, meg, hogy kicsit összekentem magam az én, vagy Jungkook élvezetével. A párna, majd elrejti, mert csak a pólóm alja lett olyan. 

-Igen? - Szólalok meg végül rászegezve tekintetem a nyílászáróra, ami lassan ki is nyílik, de csak résnyire. Jimin bedugja a kis résen fejét és szétnéz a szobába, majd végül megállnak szemei rajtam. 

-Bemehetek? - Kérdezi halkan, kicsit bátortalanul, amit nem tudok hova tenni. Bólintok párat, amire végre belép a szobába és becsukja háta mögött az ajtót. Kicsit előrébb jön lehajtott fejjel, hátra tett kezekkel, mintha egy kölyök lenne és rosszat tett volna. 

-Baj van? - Megrázza fejét és a mellettem fekvőre pillant, ezért én is oda nézek, de Jungkook még mindig alszik. - Beszélni akartál vele? - Mutatok rá vissza nézve rá, de ő csak száját rágva elnéz. 

-Azt hiszem rosszat tettem...

-Mit tettél? - Meglepve nézek rá, de ő csak közelebb jön és a feketeségre mutat. 

-Jungkook nem rég bejött a szobámba és kibékültünk. Tanácsot kért tőlem valami miatt, de én még mérges voltam rá, ezért megakartam büntetni...túlzásba estem. - A végén elhalkul a hangja és bűnbánóan lesüti szemeit. Csak annyit értek, hogy kibékültek, de mérges volt még rá, ezért csinált valami olyat amit nem kellett volna, de mit? Lehet van köze ahhoz ami nem rég történt köztem és Jungkook között? 

-Mit csináltál? - Feszülten leteszem a párnát ölemből és felkelve puha ágyamból Jimin elé állok. Szőkeség rémülten nyel egyet és felnéz rám, de szemem helyett nyakamra esik a pillantása. 

-Csak meg akartam tréfálni, épp ezért mondtam neki, hogy csak egy felet vegyen be! - Magyarázkodik félve, kezeivel össze-vissza kalimpálva. - Tudhattam volna, hogy úgy sem hallgat rám! - Morogja az orra alatt elnézve rólam. Nem értem pontosan miről beszél,  túlságosan zavarosan és gyorsan mondja. - Tök vicces lett volna, ha követi az utasításaimat.

-Nem érzem viccesnek a dolgot. - Mindketten lefagyva egymásra nézünk, majd lassan megfordulok, míg Jimin mellém jön. Jungkook az ágyon törökülésben ülve néz ránk, kicsit sem szépen. 

-Sajnálom! - Jimin hirtelen meghajol maga mellé vágva a karjait, amin én jobban meglepődök mint Kook, mert az csak rezzenés nélkül figyeli a szőkeséget.  

Őrült szerelem. / TaeKook/ ~Befejezett.~Tahanan ng mga kuwento. Tumuklas ngayon