Nem a hegen múlik #BEFEJEZETT#

2

A Twins a régi törzshelyünk. Isteni ott a kaja és az eladók is kedvesek. Kiskorom óta fent van az épület. Mindig oda megyek ha szomorú vagy boldog vagyok, vagy ritka esetekben más visz el oda. Mint most Cam. A két Jackkel, Cammel és az új arccal, aki Sbawn, elindultunk a Twinsbe. Egész úton engem szórakoztattak, és félúton még Nashy is csatlakozott hozzánk, akinek elmondtuk mi történt a parkban. Útközben Shawnt is jobban megismertem, és eddig ő az egyetlen személy aki nem kérdezte meg hogy honnan szereztem a hegem. A fiúk se kérdezték, de csak azért mert megtudták Camtől a balesetem. Azóta félek autóba ülni. Pedig ez már majdnem egy éve volt. Így nem is nagyon hagytuk el New York azon részét ahol lakunk. Legalább is én nem. Cam még hébe-hóbe eljárogat ilyen olyan helyekre ahova autóval megy, de én nem mevyek vele, pedig mindig próbálkozik. De ha autóba akarnak ültetni akkor előjön a pánikrohamom. A psichológus azt m9ndta hogy ez egyfajta félelem, amit csak én tudok legyőzni. De eddig nem sikerült.
- Hé, Kiki, megjöttünk! - szólt Cam, mivel ki sit elbambultam.
- Ja. Boccs, kicsit fáradt vagyok. - indultam meg az ajtó felé. Jelenleg 15:38 van. Ilyenkor legtöbbször le szoktam dőlni pihenni. Vagy csak filmet nézni. Jelenleg épp a Vápírnapók c. sorozatot kezdtem el nézni. Szerencsére már nem kell suliba járjak így nem eröltetem meg annyira magam, és mivel alapból n szabad megerőltessem a kezem, mivel az eltört a baleset során, dolgozni se nagyon dolgozhatok. Csak ilyen otthoni gépi munkát végzek. Fotókat szerkesztek meg.  Nem valami jól fizető állás, de szerencsére Cam és a srácok mindig besegítenek. Amúgy a kezemhez visszatérve. Mivel a csuklóm és a könyököm kificamodott, az alkarom meg két helyen is eltört néha még fáj ha megeröltetem. Ez amúgy a jobb kezem. Így írni se írhatok sokat, meg ilyesmik. De térjünk is vissza a jelenbe. Itt ülünk a retro kajáldába, ahonnan a régies, szintén retro zenelejátszóból szólta a zene. Imádom hogy olyan '90-es évek fealingje van. A pincérnőnek mindenki leadta a rendelést, ami óriás, csokis palacsinta lett, és folytatódott tovább a Szórakoztassuk Kiarát hadművelet.
- Na jó. Ez szar poén volt. Mondok én egy jót - szólalt meg Szöszke.
- Na haljuk. - sóhajtottam.
- Mit csinál a skót ha fázik?
- Rájön, hogy a hidegbe nadrágot, és nem szoknyát kéne viselni. - mondta Shawn, mire elnevettem magam.
-Nem. Hanem közelebb ül egy gyertyához. És ha még mimdig fázik?
- Vesz egy kandallót. - szólal meg,nismét Shawn, mire úra felkuncogtam.
- Nem, kuss. Szóval. Ha még mindig fázik, közelebb ül egy gyertyához. - sütötte el a poént, mire a társaság kacagni kezdett. Közben megérkeztek a palacsinták.
- Nekem a Shawn verziója jobban tetszett. - mondtam fapofával.
- Végre, valaki aki értékeli a humorom.
- Nyugi. Nem a vicced szar, hanem nekik nincs humorérzékük. - magyaráhtam, mire felnevetett.
- Na Shawn, humor pajtásra tettél szert. - nevetett Nashy, mire hozzá vágtam a múanyag kést amit a palihoz kaptunk. Mindegy, én úgyis kézbe fogom és harapom.
- Cam, a húgod terorizál! - bújt el az említett személy háta mögött, mire mind nevetni kezdtünk. Én voltam az első aki befalta az óriási palacsintát, a többiek meg csak most jártak a háromnegyedénél.
- Csajszi, neked aztán van étvágyad. - bólintott elismerően Shawn, aki szintén akkor falta be a palacsintáját.
- Még jó. Itt sütik a világ legjobb paliját. - vágtam rá kapásból...