Szerelmesen szeretve

Elcsesztük

Miután kimentünk a garázsból elindultam Szelfet megkeresni.
Basszus hogy vagyok ilyen buta!? Szeretem Szelfet. És nem csalnám meg sose, Igaz smároltunk Verdel de elfogom neki mondani es bocsánatot kerek ....Olyan hülye vagyok!
Igazából ezen a napom törtem össze a legjobban és rájöttem kire számíthatok.

A nappaliban nem találtam az udvar is üres volt a konyhában sem volt valami azt súgta hogy mennyek fel. Hát életem legrosszabb döntése volt...

A szobája elé érve rátettem a kezem a kilincsre de egy női hangot halottam.
-Baba-nyafogta egy nő -Mikor hagyod ott a cafkát?
-Ennyire nem tudsz várni édesem -meghallottam Szelf hangját ott abban a pontban azt hittem összetörök de csak a kezdet volt.
-Olyan jo volt multkor is , meg az előtt és az előtt -vihogta elmagát a nyafka.
-Mi lenne ha megint csinálnánk valamit, senki se tudná meg-ahogy ezt meghallottam össze esett a lábam és lerogytam a földre .
-Hát-itt halottam lépteket-nekem megfelel.
-Tépd le rólam ezt a nyavajás pólóm.-
halottam ahogy a lány elkuncogja magát majd az ajtónak repül egy ruha darab.

Kifolyt egy könnycseppem.
Vagyis nem is egy. Smárolnak . Még az ajtón keresztül is halottam.
Le akartam futni a lépcsőn de minden homolyás volt körülöttem. Most tenyleg ... megcsalt? Tenyleg lefeküdt többször is egy lánnyal? Azt hittem szeret... Igaz en is hibáztam ami életem legrosszabb döntése volt... De latom ő élvezi, sőt nagyon is ...Ahogy futottam le a lépcsőn az utolsó négy fokot kihagytam és előre burultam.Leestem .

-KELY -halottam Izay hangját és ahogy oda rohant hozzám.
-Baszus!-szalat vele Aley.
Láttam ahogy a többiek is oda értek.
Lenéztem a térdemre és ömlött belőle a vér.Hogy vagyok ilyen béna??

Két erős karra lettem figyelmes ami felkap. Ahogy odakaptam könnyes szemem Verdet láttam,halvány mosolyt húztam a számra de meg mindig sírtam.
-Mi történt??-tett le a kanapéra és megsimitotta az arcom.
-Jolvan emeberek nincs itt semmi látni való-mondta Dani hadonászva a majd mindenki bulizott tovább mintha semmi sem történt volna. Verdre néztem aki még mindig aggódott.
-Sz..-akartam ki ejteni a nevét de akkor nagyra tágult szeme.
-Mitcsinalt az a barom?-majd közelebb húzott. Megéreztem a teste melegét és megnyugodtam egy kissé..

-Kely szívem-halottam meg egy hangot elég ismerős volt , nem is tudom honnan,nem fordultam oda, képtelen vagyok a szemébe nézni .
-H-hhagyal ..-ennyit tudtam kimondani de jobban fojni kezdtek a könnyeim.
Mindenki ránézett. Egy percre megriadt és oda akart jönni de Ame elé állt.
-Nem mész te oda-tette karba a kezét.
-Hogy tehetted ?-néztem rá és letöroltem  pulcsimmal a könnyeim.
-De mit szívem-tettete a hülyét.
-Hogy tudtál lefeküdni egy masik lánnyal többszöris? -néztem fel rá.
Poloja ferdén állt rajta,haja szana szét állt.. nem is tudom mitcsinalhattak...

-Szánalmas vagy -állt meg előtte a testvérem ökölbe szorított kézzel.
Felálltam erőt vettem magamon és oda álltam megsimogattam a tesom vállát jelezve hogy engedjen oda . Egy csattanás halotszodott.
Megütöttem. Méghozzá jó erősen.
-Sajnalom..-nézett rám és megakarta érinteni az arcom de előktem a kezét.
-Vége ..-mondtam halkan -Soha többe nem akarlak látni-itt már orditottam.

Felvettem a kabátom és ki futottam a házból.Amint kiértem labaim szoszerint össze esetek alattam és majdnem elestem de akkor valaki megfogott.

-Shhh-simitotta vegig a kezet a hajamon Verd.
Amint megfordultam Aleyt láttam és ott állt mellette Izay,Will,Dani,Micheal, Ame és még Tét is.
Örültem hogy itt vannak nekem.

-Haza viszlek titeket-mondta majd fellálltam.
Elbúcsúztam a többiektől es megmondtam nekik hogy jol vagyok de kell meg egy kis idő hogy feldolgozzam.

Sok sok időre van szükségem...

(Sajnalom ez a rész tudom elég rövid lett a következő már jobb lesz ígérem 😊)