Eldarya-A kristály ikrei

17.fejezet-Eltitkolt kapcsolatok

Miiko szemszöge:

Kyla eltünt és fogalmam nincs hova.
-Jamon! Hozasd ide a gárdavezérket!-kiáltottam rá. A barátkm eltünt és nem sokkal késöbb megjött a három fiérfivel.
-Itt vagyunk! Mi ez a felhajtás hogy még reggelizni sem lehet!-nyalra végig a száját Nevra, tudtam jól hogy mivel délután van valószínű hogy egy lányt mentettem meg a vérvesztéstől.
-Nevra ne most! Azért hivattalak titeket hogy tudassam a hercegnőtök eltünt!-hadartam mire mindenk ledöbbent Ezarel pedig belevágott egyet a falba.
-Nem hiszem...-sétált be halál nyugodtan Leiftan.
-Mi?!-néztem rá.
-Bejelentem hogy a társuralkodóm elhatározta hogy a Főnixek elébe megy mivel nyugtalanította valami, aggódott hogy próbléma lessz az ideútjuk során!-jelentette ki herceg.
-Nem mondod komllyan!-csaptam rá a melkasára.
-Figyelj Miik ez nem rád tartozik már, bármennyire is tapasztalt vagy és szeretlek, alattunk álsz így jelen pillanatban mindennek a legnagyobb rendben!-ölelt meg majd tovább ált.
-Hát ez kész!-nevetett fel nyomorán Ezarel.
-Akármi is legyen én bízom a Királynőmben!-hajtott térdet Valkyon mindenki meglepetésére majd felált és megvetően végigmért minket aztán távozott.
-Ennyi utánuk megyünk!!-adtam parancsba.

Kyla szemszöge:

Szóval fekete szakál! A hajók túlzottan közel voltak így már láttam a zászlókat. Az egyiken a főnix birodalomé, míg a másikon a fekete kalóz zászló cimere lebegett.
Hirtelen ért mellénk a kalóz hajó és csapódott is a két hajót most már összekötő árbóc amin a híres kapitány jött át.
-Nicsak nicsak két legyet egy csapásra!-nevetett, de nem sokáig.
-TE?!?-mondtuk egyszerre. Én félrelöktem a közben elém ált Viktort aki csak védeni akart és morogva mentem a "kapitányhoz".

-Hát ez nem igaz!-nevettem fel a nyomorult helyzeten.
-Nekem mondod?!? Hátam közeoére nem kívánlak te nyomorult!-vigyorgott.
-Kyla megmentelek!-jelent meg még egy hajó szintén a mi címerünkel és Miikoval és a barátaimmal a fedérzetén.
-Na már csak ez hiányzott!-csttantam fel.
-Fekete szakáll!-ugrottát csatakiáltásal ezarel a mi fedélzetünkre ahol jelenleg a kalóz is tartózkodott.
-ELÉG!!-sikítottam mire mindenki megdermedt.
-Te!!!-mentem a kelóz felé.
-Nyugalom drágám, majd késöbb!-mosolygott majd tovább akart menni.
-Nem!-rántottam ki a lardot Eza kezéból aki ne  messze tőlem ált és mentem neki.
-Nicsak harcias is lettél?-vigyorgott.
-Hogy kerülsz ide?! Mért ez a neved?!-mentem neki esetlen.
-Mindig is Fekete szakál voltam!-adott egy puszit miközben arra figyeltem hogy kivédjem a kardcsapását.
-Na elég volt!-fogtam le a kezét és a szemébe néztem miután elhajítottam a kardomat.
-Na pontosan így képzeltem az első találkozásunk ennyi idő után.-jelentette ki.
Körbe néztem mindenki le volt dermedve.
-Khm...elnézést kérek a kisebb összetűzésért ezzel az emberrel mélyen tisztel Huang Hua, igérem nyugodtan kalóztámadás nélkül fognak eljutni Eldarya partjaiíg!-mosolyogtam zavartan.