Eldarya-A kristály ikrei

24.fejezet-Az én hősöm

Nem kellett sok a feketekutya kiugrott a lombok közül és nekiesett Ezarelnek. A barátomnak se kellett sok egyből támadni akart...volna ha én nem vagyok.
-Ezarel vigyázz!-akartam elé lépni ám az a fránya belémkarmolt. Ezarel mentette a menthetőt és egy erős lökéssel arébbküldött a kutya útjából.
Nem harcoltak sokáig Eza bevetve minden elfmágiáját diadalmasan nyert a harcban.
-Ennek is vége!-nézett vissza a földön heverő élettelen állatra.-Szerintem ma már hagyjuk a holdvirágozást. Gyere!-húzott fel.
-Féltem hogy bajod esik!-öleltem át hirtelen mire felnevetett.
-Neked elöbb! Nézd meg a karod!-fejtette le mafáról az emített testrészt mire felszisszentem.-Elég csúnya, Ewelynnek látnia kell!-morogta.
Amint a főhadiszállára értünk egyből megcéloztuk a betegszobát.
-Ewelyn! Hoztam egy hercegnőt!-köszönt Ezarel. Ám nem várt látvány fogadott. Ewelyn Victorra volt mászva amit a tündér nem igazán fogadott nagy szeretettel.
-Miafranc?-morogtam, mire a lány lemászott a barátomról akinek egy megkönnyebbült sóhaj hagyta el ajkait.
-Kyla! Mindig a legjobbkor!-hajolt meg majd karjaiba zárt.
-Khm...a karja miatt jöttünk!-féltékenykedett Ezarel.
Ewelyn zavartan jött közelebb és látta el a karom.
-Nem hiszem hogy jó ötlet lenne kint mászkálnod mostanában!-mondta.
-Én is ezt magyaráztam neki!-erősítette meg Eza.
-Ez egy szabad ország. Nem hiszem hogy eldöntehtitek helyette mit tegyen és mit nem! Ezek mellett ha én lettem volna vele nem így hozom haza Ezarel urfi!-húzott diadalmas mosolyt a szájára a tündér barátom mire felnevettem.
-Elég volt srácok!-mosolyogtam-Jól vagyok, megyek és lepihenek addig ne öljétek meg egymást!-indultam el.
-Várj csak, most én kísérlek el szeretnék beszélni veled néhány dologról...tündér dologról!-tette hozzá a végét Victor amikor Ezarel is jönni akart.
-Nos mi az a fontos dolog?-kérdeztem rá amikor már a gárdák folyosóján jártunk.
-Jah? Most kivételesen semmi. Hanyagolsz mostanában hercegnő és ígénylem a társaságod!-kacsintott.
-Vic tudod hogy Ezarel féltékeny!-sóhatottam.
-A helyében én is az lennék magamra!-nevetett fel.
-Nem vagy vicces!-próbáltam komoly lenni de elnevettem magam.
-Hercegnőm tudom hogy értékeled a humorom.-mosolygott. Nem voltunk sokáig kettesben ugyen is a folyosón Kreo jött szembe.
-Üdv Kreo!-mosolyodtam el mire az elfoglalt egyszervú felnézett a könyvéböl.
-Kyla! Örülök neked a segítségedet kérném valamiben ha szabad...-motyogta.
-Hát per...-keztem volna de Victor elém áll.
-Kylát Feketekutya támadás étrte. Ewy szerint pihennie kell, nem ér rá az a dolog holnapig mert ugye bár az is szabály hogy naplementekor nem illik már zavarni a Hercegnőt de gondolom a királyi ügyintéző vagy is Mikoto nem elég az ügyhöz!-szólt kőzbe Vic.
-Elnézésedet kérem!-hajtott fejet még zavartabban Kreoshane.
-Elég legyen! Vic ne legyél ennyire szívós...segítek Kreonak!-morogtam miközben elkaptam az egyszervú karját.
-Köszönöm!-mosolygott.
-Miben segíthetek?-kérdeztem.
-Mivek te meg tudod változtatni a DNSed ezért arra kérnélek változz hableánnyá hogy ezarel tudjon kísérdletezni egy szövetmintádon...mondjuk egy pikkejen. Ez csak egy óvintézkedés lenne, kifejleszteni valamit a sellők ellen nehogy bajba kerüljünk a felszín alatt!-magyarázta mjközben a labor felé haladtunk.
-Ez hallatlan! A hercegnőtől ilyet kérni!?-trágárkodott Vicktor mikor beértünk a Laborba.
-Csodálatos te ebbe is beleszólsz...-sóhajtott Ezarel aki ott várt minket.
-Elég legyen!!! Vic tedd magad takarékra!-morogtam.
-Rendben! Megleszel? Engedelmeddel most távozom!-bosszankodott az orra alatt a tündér.
-Menj ahova akarsz Vic ezt már megbesztük!-motyogtam. Nem kellett sok eltünt mint a kámfor.
-Biztos hogy jó őtlet ez most? Tényleg pihennie kéne!-kezdett akadékoskodni Eza is mire Kreo magabiztossága meginogni látszott.
-Csináljuk!-csaptam össze a két kezem...