Harmincadik rész

70 3 0
                                    

Febr.14-15. csütörtök-péntek
Ma valentin nap van, ezért mindenki teszi ki a szivecskés képeket. Én meg mehetek tanulni a suliba! Juhú! De jó lesz! Reggel gyorsan elkészültem és már indulhattam is a buszhoz. Felszálltam a buszra, levágtam magam az egyik ülésre és bedugtam a fülembe a fülhallgatót és elindítottam a kedvenc lejátszási listámat Spotifyon. Szépen csendben hallgattam a zenéket míg le nem ült mellém egy öreg néni, aki nagy, fürkésző szemekkel nézett engem. Végül elfordult és inkább nem kezdett el velem beszélgetni. Pár perc múlva már a buszmegállóban vártam Lilit, hogy ide érjen a busszal. Mikor ide ért végre elindultunk a sulihoz.
-Te tanultál az infóra?-kérdi álmos és egyben unott fejjel.
-Igen, tanultam. De ez nem azt jelenti, hogy nem lesz kéznél a füzetem.
-Én nem sokat tanultam. Egy dolgot nem tudok soha megjegyezni, hogy mi az abszolút és a relatív hivatkozás.-mondja miközben rázza a fejét.
-A relatívot tudom csak. Ott a használni kívánt függvényt elég egyszer beírni és utána még többször is lehet használni.
-Aha...értem.-felelte zavarodottan.
-Látszik, hogy nem érted. Itt vagyunk. Kezdődhet is egy újabb dög unalmas nap.-motyogtam magamban miközben bementünk az aulába és ledobtuk a táskánkat a dobogóra és mellettük helyet foglaltunk. Mivel már itt volt Andi, Lara és Ákos is így hát elkezdtünk velük beszélgetni. Miután mindenki megérkezett a tanárral együtt elindultunk a táncterembe. Letettük a cuccainkat és beálltunk a sorba. A jelentés után már el is kezdtük tanulni a lépéseket. Tánc után átvonultunk a kémia teremhez. Lassan eltelt az egész nap és hazamentem. Bementem a szobámba és leültem tanulni és zenét hallgatni. Két óra múlva már mindent megtanultam ezért kimentem vacsorázni és zuhanyozni. Vagyis így terveztem, de mivel a konyha pult előtt állt Bence ezt inkább elvetettem. Amint meghallotta, hogy kijöttem megfordult és három szál rózsával megindult felém.
-Boldog valentin napot!-mondta miközben felém nyújtotta a rózsát.
-Köszönöm, de megkérdezhetem miért három rózsát adtál? Ilyenkor vagy egy csokrot adnak vagy egy szálat csak.
-Te azért kapsz három szálat, mert te egy páratlan szépség vagy!-bókolt egy ezer wattos mosoly kíséretében.
-Köszönöm a bókot! Nem baj, hogy nem vettem neked semmit?
-Nem dehogy baj.
-Jó. Amúgy nem vagy éhes, mert én most akartam enni?
-De farkas éhes vagyok.
-Akkor mit szólsz mondjuk egy gyroshoz? Az utca végén van egy görög büfé és ott nagyon finom a gyros.
-Rendben.
-Oké, átöltözök és mehetünk is.-feleltem miközben berohantam a szobámba átöltözni. Felvettem a Shawnos pulcsim meg a fekete farmerem és már mentem is. Pár perc séta után megérkeztünk és megrendeltük a kajánkat. Hamar ki is hozták és beszélgetés közben elkezdtünk enni.
-Holnap lesz egy koncertünk.
-Tudom. És én mennék is veled, ha lehet.
-Persze, hogy lehet. Majd korizhatunk együtt.-felelte teli szájjal.
-Ízlik?-kérdezem mosolyogva.
-Nagyon. Finomat főztél Szofi.
-Oh nagyon köszönöm, reméltem, hogy ízleni fog.-mosolyogtam rá. Fél óra múlva már megvacsoráztunk és elmentünk sétálni valahova.
-Bence, nekem már haza kéne mennem, mert holnap suli van.
-Rendben, mehetünk haza.-mondta és elkezdett húzni, hogy gyorsabb legyek. Mikor hazaértünk én elmentem zuhanyozni és utána ment Bence is. A kanapén ülve telóztam mikor végre kijött
az ananászos pizsamájában. Beült mellém és átölelte a vállam mire nekem hirtelen tüsszentenem kellett. Bence csak kuncogva figyelt.
-Mi az?-teszem fel a kérdést értetlen fejjel.
-Semmi, csak cukin tüsszentesz.
-Haha! Köszi!
-És cukin nevetsz, cukin mosolyogsz. Plusz gyönyörű vagy.-fejezte be mire zavaromban elfordultam.
-Na én szerintem megyek alszok! Jössz vagy itt alszol?-nézek rá a vállam fölött.
-Most kipróbálom mennyire kényelmes a kanapétok.-felelte és már el is dőlt a kanapén.-Jó éjt!
-Jó éjt!-mentem az ajtó felé, de hirtelen mögöttem teremt és hátulról megölelt. Utána maga felé fordított és nyomott egy puszit az arcomra.
-Most már jó éjt!-mondja és vissza megy a kanapéhoz, ledől és már alszik is. Néztem pár percig, de utána ásítottam egy hatalmasat és mentem aludni.

Mrs. Mendes történeteDonde viven las historias. Descúbrelo ahora