3. évad, 2. fejezet [Harry Potter és az azkabani fogoly]
"Minden egyes alkalommal, egyre nehezebben lélegzem"
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Másnap a 3 roxforti tanulólány hamar kipattant az ágyból. Alig várták, hogy a reggeliző asztalhoz ülhessenek, legalábbis a pocakjuk korgása erről árulkodott. Amikor leértek leültek Molly mellé, aki egyből teleszórta a tányérjukat frissen sütött finomságokkal. A reggeli csöndesebb volt, mint szokott, de Mrs. Weasley-nek hála oldódott a hangulat, ugyanis szerelmi bájitalokról kezdett mesélni a lányoknak. Ekkor toppant be a bárba Fred és George, Ronnal és Harry-vel. Nem később utánuk Percy is leért a frissen fésült hajával. Mire mindenki jól belakott, kénytelenek voltak kapkodni, ugyanis kevesebb idejük maradt, mint gondolták. Hamar gyorsan lecipelték a poggyászokat és ládákat és a Foltozott Üst előtt egymás tetejére helyezték. A baglyokkal teli kalitkát ezeknek a halmoknak a tetejére kerültek. Hermione mellett egy izgő-mozgó láda volt, ami Csámpást rejtette. A minisztériumi autók hirtelen a semmiből érkeztek meg és szedték össze a társaságot. Szinte a legkisebb sikátorokon is gond nélkül áthajtottak, így perceken belül a King's Cross pályaudvaron találták magukat. Mikor oda értek a 9 és a 10. vágány közé, Arthur kijelentésére mindenki kettes sorba rendeződött és átfutottak a falon. A 9 és háromnegyedik vágányra átérve már ott állt a Roxfort Express. Olivert egyből kiszúrta Agnes és odaszökdécselve hozzá megölelgette a fiút. Ekkor értek oda a szobatársai is. Mindenki mindenkit köszöntött, ám ezzel hamar elment az idő és ideje volt egy szabad kabin keresésére indulni. Mikor felpakolták a dolgaikat, Agnes lefutott elköszönni a Weasley családhoz. - Nagyon vigyázz magadra! És néha küldj levelet! És egyél sokat! - ölelte magához Molly Weasley a lányt. Agnes visszamászott a vonatra és a kabinhoz érve lehuppant Oliver és Ginny közé. Ginny mellett ült Alicia, velük szembe pedig az ikrek, Katie és Angelina. A kupé ajtaját becsapta egy széllökés, mire Ginny felsikoltott. A bátyjai kinevették, mire a lánytól kaptak egy-egy tarkón legyintést. A vonat szépen döcögve elindult, mire mindenki elkezdett valamivel foglalkozni. Oliver kezébe egy mugli sportújság volt, amit Agnes hozott neki. Alicia Ginny-vel beszélgetett, míg Angelina egy mugli regényt lapogatott. Katie a szemét lehunyva próbált pihenni, amíg Fred megpróbálta ébren tartani a lányt, ezzel az őrületbe kergetve. George egy kis lapra jegyzetelt valamit és rajzolt. A szép tájakat bámulva töprengett Agnes, hogy vajon ki lesz a Sötét Varázslatok Kivédése tanárjuk, amikor az első esőcsepp elérte az ablakot. A vonat kitartóan robogott észak felé, nem rendítette meg a vihar, ami közben nagy hanggal rákezdett. Pontosan egy órakor kivágódott a kupé ajtaja és a büfékocsi boszorkány dugta be rajta a fejét. Elmosolyodott, ahogy meglátta az ismerős arcokat. - Gyerekek! Mit kértek kedveskéim?
♦
Miután bevásároltak és tovább haladtak az iskola felé, az eső nem csillapodott. Egyre kevesebb fény jutott át az ablakokon így kénytelenek voltak felkapcsolni a lámpákat. A vonat lassítani kezdett, mire Oliver felnézett az újságjából. - Még nem lehetünk ott - jelentette ki Alicia. Ekkor a vonat egy nagy pöfékelés közepette megállt. - Akkor miért álltunk meg? - kérdezte a kis Ginny. Ahogy a kislány elhallgatott a szerelvényen kialudtak a fények. Agnes gondolkozás nélkül felpattant és elindult kifelé. -Megnézem Hermionékat. - Veled megyek - ragadta meg a kezét a másodéves Weasley lány. Átsétáltak a testvéreikhez, ahol, szintén koromfeketeség honolt. Agnes kirántotta ajtót, mire Ron megszólalt. - Szerintem ez Agnes. - Hermione-t egyből kiszúrta Agnes és lehuppant mellé. Ginny-t maga mellé rántva várta a következményket. Neville Longbottom vele szemben ült és halálra rémült arccal meredt maga elé. Agnes szeme hamar hozzászokott a sötétséghez, az animágia miatt tisztábban látott, mint bármelyikük a vonaton. Ezért vette észre először a sötét árnyat, ami később kinyitotta az ajtót. Mindenkibe benn akadt a levegő. Egy hörgés után, az idegen lány hiába állt az ajtóba, Harry a földre zuhant. Ekkor az eddig sarokba húzódott felnőtt szemei kipattantak. Az árny elé lépett és ezt mondta: - Egyikünk sem rejtegeti Sirius Blacket a köpenye alatt. Távozz. - Azonban nem nagyon hatott a beszéd, kénytelen volt varázslatot alkalmazni. Egy fehér fénycsóva nyilalt ki a pálcájából, mire az árny eltűnt. Ron és Hermione egyből Harry-t kezdték ébresztgetni. Közben a vonat tovább indult, a lámpák felkapcsolódtak. Mire Harry kinyitotta a szemét, Agnes rájött ki az az idegen felnőtt a gyerekek között. - Lupin professzor? - kérdezte kíváncsian a férfi felé fordulva. - Agnes Granger vagy igaz? - mosolyodott el a férfi, miközben kezet rázott a lánnyal. - McGalagony professzor már sokat mesélt rólad. - Ezzel egy csokoládét húzott elő az ütött kopott talárja zsebéből. - Tessék - nyújtott egy falatot Agnes felé, aki kérdés nélkül elfogadta és a szájába dobta a darabka finomságot, ami nyugtató hatást gyakorolt a testére és melegséggel töltötte szét a lányt. A tanár a többi diáknak is kiosztott pár darabot a csokoládéból, majd miután elmagyarázta, hogy ez egy dementor volt, eltűnt a kupéból. Ginny a sarokba ült és sírdogált, amikor Agnes visszafordult a többiekhez. Egyből a kislányhoz pattant és védelmezően a karjaiba zárta. Miután megnyugodott a vörös, visszatértek az eredeti helyükhöz, ahol a poggyászaik várták, ugyanis közben befutottak a végállomáshoz. A vonatról Oliver segítségével juttatták le a lányok a ládáikat, majd együtt indultak el a fiákerekhez. Amint Oliver, az idősebbik Granger lány és a kis vörös másodikas is beszálltak, a kocsi elindult, komótosan tartott egy kovácsoltvas kapu felé, amely mellett két csuklyás dementor állt. Mindenki próbálta kerülni a tekinteteiket, Agnes azonban rájuk villantotta a szemét, ami az erőteljes fényforrásként hatott a sötétbe és a dementorok is inkább elfordultak az érkező diákseregtől. Ginny elkerekedett szemmel nézett a barátnőjére, de a gyermeki kíváncsisága nem volt elég erős, hogy megkérdezze, ezt hogy a viharba csinálta. A kastély bejáratához érve, Agnes hozzá csapódott a szobatársaihoz, akikkel együtt érkezett a Griffendél asztalához a nagyterembe. A testvérét és a Potter fiút is csak a Teszlek Süveg szereplése után tudhatta maga mellett. Kérdőn a húga felé fordult, mire az csak sokatmondóan legyintett. Dumbledore professzor is megkezdte a szokásos beszédét, amiben köszöntötte az új és régi diákokat, elmondta a dementor razziára vonatkozó dolgokat és bemutatta az új tagjait a tantestületnek. Remus Lupin lett a Sötét Varázslatok Kivédése tanárjuk, Hagrid pedig a Legendás Lények Gondozása professzorjuk. Az igazgatói beszéd után megkezdődhetett az évnyitó lakoma, ahol az egész griffendéles csapat belakott, alig bírtak felkecmeregni a lépcsőn a klubhelyiséghez és a hálószobákhoz. Percy fontoskodva kiosztotta az elsősöket, majd elmondva a jelszót beterelt mindenkit a hálókörzetébe. Katie ért be először a szobába, ahol egyből az ágyra vetette magát. - Végre, végre, végre - mormogta a párnájába, mire Angelina és Agnes is felnevetett, Alicia pedig elnyomott egy mosolyt. Agnes kilesett az ablakból, mire megpillantott egy dementort, mire inkább lehuppant a barátnői mellé és a nyár élményeit megvitatva készülődtek az új tanévre.
♦
Végre, végre, végre írtam egy részt. Ekőre várhatóan a következő hétvégén lesz a következő rész kész, úgyhogy addig szép hetet!
