1.évad, 6. fejezet [Harry Potter és a bölcsek köve]
"Túl késő van, de még vérzünk az éjszaka sebeitől."
Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
Még aznap egy mandragóra került Agnes szájába ugyanis telihold volt. Ez volt az első lépés. Hihetetlen kellemetlenül és furán érezte magát, de ha ezen múlott, hogy állattá tudjon változni, mindent megtett az ügy érdekében. Szépen lassan teltek a napok, és egyre kevesebb időt tudod tölteni testvérével, Hermione-val. A kislány a tanulásba temetkezett, míg nővére nem győzőtt McGalagony irodájába járni, mint egy felkészítő tanórára. Elérkezett a húsvéti szünet is nagyon hamar. Csak úgy repült az idő, és Agnesnek már csak pár napot kellett kibírnia a szájába oda nem illő tárggyal. A Grannger család tagjai, Harryvel és Ronnal a könyvtárban tartózkodtak, mikor Hagridra lettek figyelmesek. A kis vörös vette észre először, és miután az óriásnak feltett pár kérdést a vadőr oda cammogott hozzájuk. Az idősebbik lány értetlenül figyelte a párbeszédet, ami a gyerekek és Hagrid között folyt le. Valami féle Nicolas Flames után nyomoztak a fiatalok, de Hagridnak nem igazán tetszett ez az elszántságuk. Végül is semmire sem adott választ nekik, hamar el is hagyta a könyvtárat. Agnes éppen pakolászott, mikor Hermione a következő kérdést rakta fel: - Vajon mit rejtegetett a háta mögött? - ráncolta a homlokát Hermione. - Megnézem, milyen könyveket keresett - ajánlkozott Ron. Hamar vissza is tért, de akkor már az idősebbik Granger nem volt az asztalnál. Viszont ennek ellenére így is hallotta Ron hangos suttogását: Sárkányok!
A Granger lány egyből a vadőr lakhoz indult és sietősen bekopogott. Az óriás hamar beengedte majd megkínálta egy kis Hagrid féle elemózsiával. A lány elutasította, de nem kerülte el a figyelmét a férfi ide-oda röpülő tekintete. - Hagrid! Én igazándiból hallottam valamit. És tudni szeretném, hogy igaz-e a hír és nem keveredsz-e bajba? - Mit hallottál Agnes? - Sárkányt tartasz? - Az óriás rémülten nézett a lányra majd a tűzhöz. Agnes is a tűzre vezette a tekintetét, amelynél egy vízforraló kanna állt, benne egy jókora fekete tojással. - Oh Hagrid! De hát a sárkányok tüzet okádnak! - Erre csak a vadőr egy „na, ne" nézéssel nézett a lányra. Azonban ekkor Agnes folytatta. - Én értem, hogy tudod, hogy tüzet okád, meg, hogy a könyvekből megtanulod, hogy mit kell vele csinálni, mivel kell etetni, de Hagrid. Faházban laksz.
Agnes töprengve lépett be a kastályba. Másnap vette ki McGalagony a mandragórát a fogai közül. Hálásan felsóhajtott, amint megszabadult tőle. Azonban nem sok szabad perce maradt, mert tanára kilökdöste az iskolaudvarra, egy üvegcsével a kezében. Le kellett köpnie egy levelet a hold tiszta, erőteljes sugarai alatt. Furcsállotta, de a tanára elégedetten küldte be a háló körzetébe. Másnap 150 pont levonásra került, ráadásul a testvére közeli barátai keveredtek bajba. Épp Oliver Wood-dal társalgott, amikor Ron és Harry robogott oda hozzájuk. A fekete hajú fiú lemondott a kviddicscsapatbeli posztjáról. - Lemondasz? - mennydörögte a kapitány. - Annak meg mi értelme? Ha nyerünk a meccseken, legalább egy-két pontot visszaszerezhetünk! - folytatta Agnes. Hiába győzték meg őt a nagyobbak, Harry kellemetlenül érezte magát az edzéseken. Mindenki keresztülnézett rajta Wood és Granger kivételével. Ráadásul a lánynak nagyobb gondjai akadt, mint a kis Harry ápolgatása, hiszen saját testvére sem volt jobb passzban. Kedvenc tanárától tudta meg, McGalagony professzortól, hogy csöndben lehajtott fejjel dolgozik, nem jelentkezik, ha felszólítják szinte suttogva válaszol. Agnes mindent megtett, hogy segítsen neki jobb kedvre derülni, többé-kevésbé még sikerült is neki. Rengeteg időt töltöttek együtt, már amennyire az animágia különórái engedték. Ugyanis elkezdték készíteni a professzor asszonnyal a bájitalt, amihez szükséges volt az előzőekben elkészített levél, egy Agnes szőrszálai közül és egy ezüst teáskanálnyi harmat, amit eddig nem ért napfény és nem érintette emberi láb legalább hét napig és egy halálfej Hawk Moth kristály. A keveréket csendes, sötét helyen kellett elhelyezni, és semmilyen módon nem lehetett megzavarni. Agnes már szinte rettegett attól, hogy valaki megtalálja a titkos helyet, ahová rejtette és esetleg újra kell kezdeni a folyamatot. Hála Merlinnek, Draco Malfoy, a Weasley ikrek Ronnal együtt, Harry, de még testvére is a büntetéseikkel voltak elfoglalva így kissé nyugodtabban teltek a napok.
Két hét is eltelt, amikor éppen egy vihar kezdett el tombolni és szinte próbálta ledönteni a Roxfortot. Agnes éppen Oliverrel beszélgetett a griffendél ház klubhelyiségében. Egyszer csak a festmény nagy robajjal kinyílt és a házvezetőjük lépett be rajta. Kapkodva a lányhoz fordult és kissé kétségbe esetten szólt hozzá. - Agnes! Itt az idő! Most kell megtennie! - Ezzel meg sem várva a lány válaszát, el is indult a portré felé, hogy elhagyhassa a szobát. Olivertől el sem tudott köszönni, olyan gyorsan futott el a titkos helyéig, majd a bájitallal elindult a tanára után. A fiú csak döbbenten követte a történéseket, majd elindult a lány után, de még ezt pusmogta az orra alatt: „Agnesnek hívta a professzor..." - McGalagony professzor, kérem mi az oka, hogy most kell meginnom majd a bájitalt? - Loholt utána a lány. - Egy elektromos vihar tombol odakint. Se napnyugta se napkelte nem volt és lesz. Ki kell állnod a vihar közepére. Menni fog Agnes? - Állt meg Minerva a nagykapu előtt. Oliver épp akkor ért oda és az egyik résbe bújt, ahonnan mindent kristálytisztán látott. Közben a lány csak bólintott, még egyszer átgondolta a szükséges varázsigét, majd elindult kifelé. A professzor asszony alig tudta leplezni félelmét, hiszen rosszul is elsülhet ez az egész, ekkor azonban már nem volt vissza út. Agnes kiállt a viharra és elkezdte a varázslatot. - Amato Animo Animato Animagus! - Közben a pálcáját a szíve felé helyezte. Ahogy befejezte a varázsigét, egy hasonló fénycsóva jelent meg, mint mikor a pálcáját megkapta. Azonban nem volt sok ideje elcsodálkozni, McGalagony nagy lendülettel a nagyterembe terelte a következő lépés miatt. Újra meg kellett ismételnie a varázsigét majd meginnia a bájitalt. Amint elvégezte a fiatal lány, égető érzést érzett a kezeiben, a látása teljesen elhomályosult, majd minden fehérré változott egy pillanatra. - Agnes, még egy kicsit tarts ki! Még egy kicsit! - A lány már térdre esett a fájdalomtól, amikor az átváltozástan tanára odatérdelt mellé. Oliver ezt meglátva elindult befelé, de hangos léptei miatt, házvezetője észrevette. - Mr. Wood! Maga mit keres itt? A hálókörzetében kéne lennie! - Amint befejezte a mondatot Agnesnek befejeződött az átváltozása. Végre teljesen átalakult és Oliver az elsők között volt, akik láthatták.
_-_-_
Itt is van a karácsonyra beígért rész! Élményekben és szeretetben gazdag ünnepeket kívánok! Szilveszter napján pedig okosan! Hamarosan újra jelentkezem! [978]
