Another Granger ϟ

Régi, mégis új

3. évad, 6. fejezet 
[Harry Potter és az azkabani fogoly]

"Mi leszünk az utolsók, akik táncolnak az arctalan tömegben"

Harry az esése után, egész hétre a gyengélkedőbe lett száműzve. Agnes többször is meglátogatta. Volt, hogy testvérével Hermione-val vették szemügyre a fiút, de volt, hogy a kis Ginny-vel lépett be a helyiségbe. Szemtanúja volt, ahogy a Weasley lány elpirulva átnyújt neki egy képeslapot, amit ő maga csinált. Vasárnap azonban a kviddics csapattal érkezett meg a Granger lány. Most már Oliver is velük tartott és biztosította Harry-t, hogy nem hibáztatja a történtekért és hogy mindent meg tesz annak ügyébe, hogy közösen nyerhessék meg a kupát.

Épp McGalagony órájáról indult el a klubhelyiség felé Agnes, amikor Fred és George elkapva a lány karját, egy üres terembe húzták.
— Fred! George! Merlinre, ha most belekevertek valami rosszcsontságba, a dobókaromra esküszöm, kicsinállak titeket! — A két fiú csak összenézett majd elnevették magukat. George a tallárja zsebéből előhúzott egy megsárgult pergamentekercset.
— Harry-nek akarjuk adni karácsonyra, de előtte meg akartunk bizonyosodni róla, hogy te is tudj róla, hogy nála van.
— Ez a Tekergők Térképe? — kérdezte Agnes homlokráncolva az ikerpártól. Fred nagy bólogatások közepette válaszolt.
— Bizony. Szerinted jó ajándék?
— Azért gondoltunk erre, mert kár lenne, ha idén is kihagyná Roxmortsot. — A lány csak elismerősen bólintott. Mikor az ikrek másod évesek voltak, akkor mutatták meg neki a térképet. Többször is lepasszolták a lánynak, főleg akkor mikor Friccs berontott a szobájukba, hogy átnézze a fiúk cuccait.

▬

Két héttel a téli szünet előtt újra hó lepte be az egész kastélyt és környékét. A kastélyon belül is megkezdődtek a karácsonyi készületek, Flitwick terme megtelt apró lámpásokkal, amik igaziból röpködő tündérek voltak. Az ünnepi hangulat ellenére kőkemény kviddics edzéseket tartott a kapitány, amik után Agnes előszeretettel üldögélt a meleg kandaló előtt. Pont az egyik edzés után huppant le mellé Wood.
— Eljössz velem Roxmortsba? — A lányt kisebb sokként érte maga a fiú is, nem hogy a kérdése.
— Persze — mosolyodott el a lány, majd megigazította a fiún lévő griffendéles sálat.

Mikor elérkezett a kirándulás ideje, Oliver már lent várta a kapuba a gyülekezőnél. Mikor Agnes oda ért elé, szinte egyből lekapta a fiú fejéről a sapkát, majd a saját fejébe húzta. Oliver elkerekedett szemein csak elnevette magát.
— Otthon hagytam az enyémet, de még anyukám nem küldte utánam. — A fiú is felnevetett, majd átkarolta a lány vállát és úgy indultak el a falu felé. A fiú egyből az Aranytalár Varázslódivat bolthoz vezette a lányt, azonban ahelyett hogy iskolatársának vett volna egy sapkát, magának vett. Agnes a döbbenettől csak ennyit tudott kérdezni:
— Miért?
— Azt gondoltam kellene nekem egy új sapka, ha a másikat megtartod. — A fiú csak vállant vont, mire Agnes egy gyors puszit nyomott az arcára. Oliver köpnyi-nyelni nem tudott, mert a lány már el is húzta a Mézesfalás Édességbolt felé. Oliver és Agnes is bevásárolt mindenkinek karácsonyra. Meg is kezdték az egyik zacskójukat, amiben az eladópár saját készítésű karamellája volt. Oliver már a negyediket dobta a szájába, mikor elkezdett panaszkodni.
— Összeragadnak tőle a fogaim. — Agnes csak megforgatta a szemét.
— Talán ne egyél ilyen sokat egyszerre te bolond. — Oliver kinyújtotta a lányra a nyelvét, mire Agnes hasba bökte. Mindketten nevetésbe törtek ki. Ekkor fékezett le mellettük a kviddics csapat többi tagja.
— Van kedvetek beülni a Háromseprűbe?
— Persze. Gyere már Oliver! — nevetett fel újra Agnes, ahogy a bénázó fiúra nézett. Wood a fogai közül próbálta kiszabadítani a bele ragadt édességet több-kevesebb sikerrel. — Majd a vajsörrel együtt kijönnek. — A Weasley ikrek előrefutva foglaltak helyet, mire beléptek a helyre már az italuk is ki volt kérve. Angelina és Alicia közé ült le Agnes, vele szembe Oliver, a fiú két oldalán pedig az ikrek. Katie-nek odahúztak egy széket, így ő az asztal szélénél ült. Alicia hajolt közelebb a lányhoz és súgott oda neki.
— Ez Wood sapkája rajtad? — Agnes csak bólintott egyet, mire barátnője cinikusan elmosolyodott. Ezután mind a ketten visszakapcsolódtak az estig tartó beszélgetésbe. Mikor Madam Rosmerta megjelent mellettük, hogy bezárná az üzletet, egyszerre lódultak ki a melegből, ki a hóesésbe. Oliver szinte egyből közelebb húzta magához a lányt, míg a többiek inkább menekülőre fogták. Mind a Weasley ikerpár, mind a velük lévő 3 lány csapattársuk nagy lendülettel iramodtak meg az iskola felé, pikk-pakk eltűnve Agnes és Oliver szeme elől.
— Nem fázol nagyon? — nézett le a lányra Wood. Mielőtt a lány válaszolni tudott volna, a kapitány letekerte a griffendéles sálat a nyakából, majd Agnes köré tekerte.
— Nem, nem fázom Oliver — nevetett fel. — De köszönöm. — A fiún már csak egy vastag griffendéles pulcsi volt és az újonnan vett sapkája, így Agnes attól félt, hogy a fiú meg fog fázni.
— És te nem fázol? Alig van rajtad meleg ruha — világított rá a nyilvánvalóra a Granger lány.
— Nem, nem fázom, de gyere, ne hogy beteg legyél — húzta magával Agnest. Mikor utolsónak értek be a kastély falain belülre, Friccs mogorván rájuk szólt.
— Legközelebb siethetnétek! Már épp zárnék, ha nem tűnne fel! — nevetésüket visszatartva sétáltak beljebb, a falakon belülre. Mielőtt felmentek volna a klubhelyiséghez, a lány megállította Wood-ot és maga felé fordította.
— Nagyon jól éreztem magam! Köszönöm ezt a napot — mosolyodott el szélesen.
— Én is jól éreztem magam — vigyorodott el Oliver is, majd egy ölelésbe húzta csapattársát. A fiú elhúzódott, majd Agnes homlokára döntötte a sajátját.
— Örülök, hogy velem voltál ma.
— Örülök, hogy elhívtál — miközben Agnes beszélt, mind a két kezét a fiú nyaka köré fonta és közelebb húzta magához. — Elhívhattál volna már többször is — vigyorodott el a Granger lány. Oliver is elmosolyodott. Kicsit közelebb húzta magához a lányt, mire Agnes még szélesebbre húzta a mosolyát.
— Terveztem, de mindig kereszbe húztad a számításaimat — harapott az ajkába a csapatkapitány.
— És most bevállnak a számításaid? — húzta fel kihívóan az egyik szemöldökét a lány.
— Sokkal jobban alakul, mint gondoltam. — Oliver végre megcsókolta Agnest, annyi várakozás után. Agnest kirázta a hideg, ahogy a fiú karjai szorosabban fonódtak köré, mint eddig bármikor. A fiú jellegzetes illata is megcsapta az orrát. Ahogy a Skittles illata bekúszott az orrába belemosolygott a csókba. Egy torokköszörülés zavarta meg őket, mire zavartan szétrebbentek. Fred és George állt karba tett kézzel és az Agnes mellett álló fiút méregették.
— Okosan Wood! Ha megbántod, lemondhatsz a kviddics kupáról! — rázta meg fenyegetően a mutatóujját George. Az idősebbik Granger lány a nevetéssel küzdve figyelte a történéseket.
— Weasleyk — mordult fel Oliver. — Tünés! — A két vörös gyorsan elslisszolt mellettük, de Fred még intézett pár szót Agneshez.
— Jó fogás Granger kapitány! — kacsintott. — Ha nem kell, passzold le nekünk kislány!

▬
Ha minden igaz, akkor holnap is jövök egy résszel, úgyhogy nem kell sokat várnotok a folytatásra!
[1025]