Ha Kimondanám 🌷

"Filmszakadás"

Reggel brutális fejfájással keltem fel. Oly annyira hasogatott a fejem, hogy szemeimet nagyon nehezen sikerült kinyitni. Felültem az ágyban, majd körbe néztem a szobámban. Arra a megállapodásra jutottam hogy ez nem az én szobám. Szívem ezerrel kezdett verni és homlokom verejtékezni kezdett. Egy fehér szobában voltam ahol óriási ablakok és fekete bútorok voltak. Mint egy fiú szoba.Hogy kerültem én ide, és hol a francba vagyok egyáltalán?

Azonnal kiszálltam az ágyból. Már ahogy tudtam. Fejem nagyot nyilallt és muszáj voltam visszaülni az ágyra. Magamra néztem és minden bizonnyal a tegnapi ruhám volt rajtam.. de ahogy jobban belegondoltam arra se emlékszem mi volt a tegnapi bulin. Miután Adam "megmentett" semmi sem rémlik... Szó szerint semmi. Ekkor azonban valaki bekopogott, amire én rémültségembe levetődtem az ágy mellé ami nagy pukkanást képzett.

Az ajtó nyílni kezdett, én meg majdnem síró görcsöt kaptam úgy féltem.

-Most ugye csak viccelsz?-hallottam meg Adam álmos rekedt hangját.

-Te mit keresel itt?-ültem fel a földön.

-Itt lakom?-nevette ki kétségbe esettségemet.

-Mi? Az nem lehet... hogy kerülök ide? Elraboltál fogadjunk..-kezdtem hátrább kúszni a földön ijedtségemben.

-Filmszakadás virágszál?-kezdett vigyorogni.

-Nagyon vicces vagy..-kezdtem grimaszolni.

-A "nagyon berúgtál" kifejezés kevés ahhoz amit elértél az éjszaka..-rázta a fejét gúnyolva.

-Az is a te hibád..-fontam keresztbe karomat mellem előtt..de mikor eszembe jutott mi volt az este azonnal elhúztam őket onnan.

-Ilyet ne csinálj többet!-szólt rám úgy mint Matthew..

-Ugye mi nem?..ö..-mutogattam kettőnk között arra célozva hogy történt-e valami az este köztünk..

-Ha arra célzol hogy lefektettelek-e akkor nem.. nem is itt aludtam. Átmentem az egyik vendégszobába..-mosolygott kedvesen. Én közben fellélegeztem, hogy semmi nem volt.

-Mit csináltam az este?-néztem rá várva a sors csapására.

-Mindjárt elmesélem ülj fel az ágyra én meg hozok neked gyógyszert.- ezzel sarkon fordult és kiment. Én csak értetlenül néztem utána, közben felültem az ágyra várva hogy visszajöjjön. Pillanatokon belül visszajött az ígért dolgokkal majd a kezembe nyomta és elterült az ágyon.

-Miért nem engem vittél át egy vendégszobába?-tettem fel egy számomra értetlen dolgot.

-Kényelmetlenek és kemények az ágyak, meg rám parancsoltad hogy te itt akarsz aludni különben feljelentesz ember rablásért..-nevetett fel.

-Jézusom.. tudtam hogy nem kellett volna elmennem..-ittam bele a vizembe.

-Úgy kezdődött hogy eltűntél a Matthew-es eset után, aztán a tánc téren találtam rád, már akkor atom részeg voltál, és valami sráccal táncoltál épp le akart smárolni, khm ő is de félre löktem és kivittelek az udvarra. A kezedbe nyomtam egy flakon vizet hogy idd meg és józanodj ki, de te mérges voltál mert kivittelek, ezért leborítottál vele, majd felpofoztál. Nagyon felidegesítettél ezért a karodnál fogva húztalak el a buliról. Mivel most sofőr voltam ezért nem ittam és beültettelek a kocsiba, majd elindultam veled haza. Közben te olyanokat beszéltél, hogy magányos vagy nincsen egy igaz barátod se és legszívesebben megölnéd magad hogy ne kelljen többet velem találkoznod..-kezdett el hangosan nevetni. 

-Nagyon vicces vagy.. de miért ide hoztál?-értetlenkedtem tovább.

-Akkor ezután kaptunk egy pirosat és te megfogtad magad és kiszálltál a kocsiból majd elkezdtél szaladni az út kellős közepén, közben kamionosoknak integettél és azt ordítottad hogy "segítség elraboltak!".. utánad szaladtam és visszavittelek a kocsihoz, majd miután közölted hogy ha haza viszlek felvágod az ereidet úgy döntöttem hogy hozzám hozlak és szemmel tudlak tartani hogy ne nyírd ki magad. Mikor ideértünk akkor felhoztalak mert járni már nem bírtál és közölted velem hogy te az én szobámba akarsz aludni, mert ha nem ugye feljelentesz.. Behoztalak lefektettelek az ágyba, majd közölted velem hogy amúgy nem utálsz, csak ezt hozza ki előled a közelségem..-nevette el magát a végén. Miközben én sokkot kapva ültem az ágy szélén a hallottak után.

-Ugye ez csak vicc?-néztem rá.

-Nem, ez így volt..-ült fel.

-Mennyi az idő?-néztem körbe.-Anyám meg fog ölni..ne !.-kerestem meg telefonom, majd szembesültem vele hogy anyutól vagy harminc nem fogadott hívásom van és Finntől is vagy tíz. Finn most újra hívott és fel is vettem.

-Lily te hol a jó büdös francba vagy?-kezdett el ordítani Finn a telefonba.

-Adamnal.. ne kérdezd hogy kerültem ide..-hadartam.

-Anyád engem hívott hogy hol vagy, és kétségbe esetten azt mondtam neki hogy nálam vagy, nyugodjon meg.. de kezd nyugtalan lenni! Menj haza!-sürgetett.

-Megyek már..-sóhajtottam, majd kinyomtam.-Haza megyek, megfognak ölni..-álltam fel majd a cipőmet meg tárcámat felkapva elindultam kifelé.

-Várj haza viszlek..-kapott le egy kulcsot az akasztóról.

-Ne fáradj miattam, segítettél eleget..-mondtam kínosan érezve magam..

-Ne hülyéskedj már, gyere.-ezzel kinyitotta az ajtót majd drága autójába beülve várta hogy utána menjek én is. Így tettem, majd csendben ültem mellette. Úgy hogy ne vegye észre végig néztem rajta, egy fekete adidas melegítő alsó és egy fekete úgy szint adidas felső volt rajta. Haja kócos volt, szemei alatt pedig apró fekete karikák helyezkedtek el. Azt kell mondjam őrjítően jól néz ki ilyen laza stílusban.. Jézusom Lily hallod te mit beszélsz? dehogy hallod..

-Baj van?-nézett rám vezetésközben.

-Az utat figyeld!-parancsoltam rá, hogy ne vegye észre a zavarodott arckifejezésem.

-Jobban van a fejed?-tért rá a másnaposok témájára.

-Nem vagyok hozzá szokva a másnapossághoz..-rántottam vállat hanyagul.

-Volt valami igaz abban, amit az este mondtál?-dobolt ujjaival a kormányon.

-Hát nem tudom.. vannak barátaim, és igenis utállak nem pedig csak a közelségedben.. öngyilkos hajlamaim pedig sose voltak szóval nem hiszem...-néztem ki az ablakon.

-Valamit nem meséltem el..-kuncogott fel.

-Hadd halljam..-sóhajtottam fáradtan.

-Este mikor jöttünk haza, kezeidet rá raktad az enyémre és ráhajtottad a fejed a vállamra és elkezdtél mesélni az életedről.. hogy régen miket csináltál és miért meg most mit csinálsz miért, aztán közölted velem hogy teljesen nem utálsz csak próbálsz megfejteni..-mondta el gyorsan, én pedig menten azt hittem kifordulok magamból..

-Remélem ez csak vicc!-néztem rá.

-Nem nem az.-rántotta meg vállait.

-Úristen.. kérlek akármit mondtam, bármit senkinek ne mond el!-fogtam a fejem idegesen.

-Nem terveztem, de akkor igaz, hogy nem utálsz csak megakarsz fejteni ?-vigyorodott el.

-Nem, mindig is utáltalak és meg foglak is..-csaptam vállon, majd szóltam neki hogy megérkeztünk. Kiszálltam és egy béna intéssel lerázva indultam be a házba ahol a szüleim vártak.

Megálltam az ajtónk előtt, majd egy nagy levegő vétel után kulcsaimat behelyeztem a kulcs lyukba és elfordítottam a zárt az ajtóban. A helyedben futnék Lily..