Álom vagy valóság

Most

A következő napok szörnyen teltek, míg Annie minden egyes lépésemet figyelte, addig apánk a megoldás után kutatott amit persze az első lánya előtt titkolt. A gyógyszerek hatására, amiket újra szednem kellett egyfolytában kába, fáradékony és folyton álmos voltam. Egyszerűen nem voltam képes gondolkodni, az álmaim és látomásaim többségére sem emlékeztem. Mintha minden eltűnt volna körülöttem, mint ha az a világ megszűnt volna létezni. 

A napok nagy részében aludtam, ha pedig nem aludtam, hasznavehetetlen voltam. Annie bármikor próbált velem beszélni a történtekről, nem is figyeltem rá, pontosabban nem tudtam.

Az idő csak vánszorgott én pedig azt se tudtam, hogy képes vagyok e vele tartani az iramot.

- 1 héttel később -

Minden teljesen megváltozott.  A napjaim egy részét ágyban töltöttem a másik részét, pedig a pszichológusnál, mivel apa eltűnt így a testvérem nem bírt velem egy házban lenni, félt attól, hogy kárt fogok tenni magamban. 

Délutánra kellett Dr. Sullivan-hez mennem, kiskorom óta ő az akihez járok. Minden év végén csinált egy összegzést és véleményt a családomnak, mindig ugyanazt írta, hogy ki fogom nőni ezt. Lassan 9 éve mindennek. Mikor először léptem be az irodájába, ugyanaz a deja vu érzés fogott el, mint akkor. Hiszen nem egyszer történt, hogy itt is lelkeket láttam, egy-egy foglalkozás alatt. Mint akkor most is muszáj palástolnom ezeket. 

Az ágyból kikelve, az éjjeli szekrényemen lévő gyógyszeres üvegekhez nyúltam aztán mind a háromból egyet kikapva,majd a számba véve leöblítem őket egy pohár vízzel. A rutinos eljárás után, az ágyból kikelve a fürdőszobába veszem az irányt. 

A tükörképemmel szemben elidőzve veszem észre magamon a hetek változásait. A szemem beesettebb, mint valaha. A hajam kócos kontyba van a fejem tetején, a szemem pedig egyáltalán nem sugároz semmit, még életet sem. A hetek alatt rengeteget fogytam, a póló két számmal tűnik nagyobbnak, a pizsama nadrágom pedig lóg rajtam pedig eléggé meg van kötve. 

- Minden rendben? Most hívott Sullivan, hogy reggel kéne menned, mivel a fia beteg lett így délután vinné az orvoshoz. Öltözz át, aztán elviszlek a rendelőbe. - a bambulásból rántott vissza a hangja így kicsit meg ugorva és enyhe szívrohammal küszködve néztem fel rá, majd mintha mi sem történt volna újra a tükörképemre szenteltem a teljes figyelmem. 

- Kérlek Mia. Hidd el minden jobb lesz. - óvatosan tett egy lépést felém, majd mikor észrevette, hogy őt nézem megállt, rám villantott egy kedves mosolyt majd kihátrált a fürdőszobából aztán a szobámból. 

Alig 5 perc alatt felöltöztem és kisebb nagyobb sikerrel próbáltam emberi külsőt varázsolni magamnak. Az emeletről leballagtam a földszintre és a házból kilépve a kocsihoz vettem az irányt. Annie a bejárati ajtó becsukása után szótlanul követett a kocsi felé,majd a vezető ülésbe pattanva a visszapillantó tükrön keresztül leellenőrizve megvárta míg én hátul bekapcsolom a biztonsági övem. 

- Szeretnélek elvinni valahová a foglalkozás után. Remélem nem baj. - félvállról mondva ezt,  indította el a kocsit, majd kikanyarodva a fő utcára hajtott a rendelő felé. 

- Nincs kedvem hozza. 

- Mia csak egy óráról lenne szó kérlek, megígérem jó lesz. - próbálta felvenni a szemkontaktust, nehezen mivel közben az útra is kellett koncentrálnia. 

- Ne mondj neki nemet, megöli a bűntudat mert nem figyelt a kicsi húgocskájára. - a hang hallatán, egy aprót sikítva lettem figyelmes a mellettem ülő Castiel-re. 

Annie aki nem  látta őt, egy hatalmasat fékezve állította le a kocsit majd hátranézve rám aggódva figyelte mi is a bajom. 

- Ne mondd el neki hogy itt vagyok - villantotta rám a mosolyát, aztán mintha mi sem történt volna vigyorogva figyelte előttünk az utat. 

- Semmi baj, bocsánat csak mintha egy darazsat láttam volna. - megszeppenve néztem testvéremre aki megnyugodva fordult vissza a kormány felé és újra a rendelő felé vette az irányt. 

Megbabonázva néztem az új érkezett felé, nem is tudtam mit mondjak vagy hogy mitévő is legyek. Annyi kérdés kavargott a fejemben. Tudni akartam, hogy miért van itt és hogy pontosan meddig marad. Tudni akartam, hogy most már az életem része lesz vagy újra elhagy..

Sziasztoook! Íme elérkezett az újabb rész, remélem elnyeri majd a tetszéseteket.

Véleményeket ugyanúgy várom, lehet jó és rossz! Plussz bármilyen kis teoriát várok, szerintetek mi fog történni? Ki is az a Castiel? 

Várok minden fajta gondolatot! :)

Millió puszi 

HTimiii xoxo