Vér és vágy (Befejezett)

💉Még soha💉

Igor pov.
Este elmentünk az alkony zónába. Elég gusztustalan helynek tűnt, de amilyen a környèk, ahhoz képest palota. Mindenesetre egy menetre és kielégülésre szerintem tökéletes volt. Az épületben minden tele volt konfektivel és csillámmal. A pult mögött pedig egy szakállas kis ürge állt.
- Jó estét! Köszöntöm az alkony zónában! Van megbeszélt időpont?
- Igen! Tegnap, Rowling névre foglaltuk a 37 - es számút! - mondta Roger. Az ürge lapozgatni kezdte a naplóját majd vigyorogva összecsapta.
- Áh, igen! A 37 - es már menetre készen vár a 4 - es szobában! Óhajt esetleg extrákat? Bilincs? Játék? Van testfesték is! - mondogatta mintha mondjuk pizzafeltételeket sorolgatna. Nemlegesen megráztam a fejem és felmentem az emeletre. Minha valami hotelben járna az ember, csak ez piszkos es sötét. Egy vörös lámpa világít csak, ami nyílván a hangulatot aarja feldobni. Mikor végre megtalálom a négyest benyitok és meglátom az ágyban fekvő fiút. A teste nyílván mesztelen hisz a takarója most csak egy bizonyos részt takar. Viszont kissé meglep, amit látok. Vajon mikor készülhetett róla az a kép, ami a magazinban van? Amit én hibátlannak néztem, tele van sebekkel és zúzódásokkal. Eligazított haja most izzadt tincsekben tapad a homlokára és a vékony nyakán folytogatás nyomai láthatóak. Lassan leültem mellé és finoman elsimítottam a tincseit. Ahogy hozzá ért a kezem a homlokához, leblokkoltam. Hihetetlenül magas láza volt és mindene remegett. A karján megláttam néhány tű nyomot, tehát drogozzák és mivel az egyik pici pötty még vérzik arra következtetek, hogy az érkezésem előtt is kapott valamit. Ez feháborító! Egy ilyen szép teremtést így tönkre tenni! Furcsa érzelmeket vált ki belőlem ez a fiú. Most érzem úgy először, hogy nem tudnék úgy hozzá nyúlni. Pedig amit tenni akartam vele az mocskos, de őt már épp elégszer megrontották. Valami olyasmi vezérelt, amit eddig sohasem követtem és úgy döntöttem véget vetek ennek. Kerestem a szobában egy - két ruhát és ráadtam. Nem reagált semmit, gondolom teljesen elhagyta az ereje. Levettem a saját kabátomat és betakartam vele majd ölbe vettem és kivittem a szobából. A földszintre érve Roger azonnal kidülledt szemmel meredt a karomban heverő fiúra. Gondolom őt is meglepte a kinézete.
- Jól gondolom, hogy mit akarsz? - kérdezte mire én bólintottam és magamhoz szorítva kivittem a fiút.

Roger pov.
Nagyon remélem, hogy tudja mit csinál. Engem is elborzasztott a fiú teste és állapota, de nem hittem, hogy őt, a nagy Igor Rowling - ot így elbűvölje valaki. Ez a fiú talán a végzet műve. Most viszont nekem a dühöngő tulajjal kell foglalkoznom.
- Mit képzel a barátja?! Hova viszi az árumat?! Azt hiszi, hogy csak úgy ide jöhet és elviheti?! - ordított, gondolom sokat keresett ezzel a szerencsétlennel. Kivettem két nagy köteg pénzt és az asztalra tettem.
- Tessék! Ez kétszázezer dollár! Több mint amennyiért maga becsüli! - mondtam és faképnél hagytam a dülledt szemmel meredő férfit.