Az Örökösök ( Loki ff. )

28.Királyi Döntése

De ha most mellettünk is áll a Döntéshozó Testület, amiben biztos vagyok, hiszen semmit nem tudnak felhozni az mellett, hogy mi tényleg Törvényt szegtünk. A Nemesek szeme örökké rajtam és Lokin lenne. Bármi is kezdődött el most közöttünk, abban a pillanatban vége lenne. 

~~~

A legidősebb Nemes, aki Robert mellett ült, Thor utolsó szava után felállt és a székére terelte Robertet. Átvette a szót. Lassan és jól érthetően kezdett beszélni. 

- Mióta a Nemesi Testületben ülök, és biztosíthatom az itt lévőket, hogy az nagyon régóta van, Odint és a Trónt szolgálom. Tanácsokat, mentőöveket, taktikákat segítettem neki adni és hozni. Együtt, vállvetve uralkodott Asgard és a Kilenc Birodalom felett a Nemesi Testülettel együtt. Ugyanakkor, soha senki nem mert volna neki ellent mondani vagy megrágalmazni őt. Ebben a székben ültem a Kis Hercegek és a Hercegnő megszületésekor. Végignéztem a cseperedésüket, de soha nem szóltam bele abba, hogy a Király és a Királyné hogyan nevelik a gyermekeiket. Így az a véleményem, hogy mivel Thor lesz a Királyunk, tisztelettel,hűséggel és segítséggel tartozunk neki. Ugyanakkor nem értem, miért szólnánk bele abba, hogy a Herceg és a Hercegnő milyen érzelmeket éreznek. Ha megtiltanánk nekik, hogy együtt legyenek az pont olyan lenne mintha beleszóltam volna abba,hogy hogyan nevelkedtek. Értelmetlen és nincsen semmi közünk hozzá. Vannak bizonyos határaink, amiket nem szeretnék átlépni, abba készségesen beleszólhatunk, hogy Thor hogyan uralkodik, de a magánéletük olyan kincs nekik, mint mindenki számára. Ha csak nem több, hiszen a nyilvánosság előtt élnek, miért ne lehetne az életüknek egy szelete, amibe nincs betekintésünk?

- De a törvény..-szólt közbe Robert

- Vannak ennél fontosabb dolgok is Kedves Robert - tette az említett vállára az idős Nemes a kezeit - Sokat kell még tanulnod az életről. Néha-néha szemet lehet hunyni a törvény felett, mondjuk ha olyan dolgokról van szó, mint egy háború megnyerése, a Nép élete, szerelem és boldogság. Nem kívánok többet ezzel a témával foglalkozni. Jobban érdekel ez az ínycsiklandó pulykahús - nézett egy hatalmas tányér tartalmára.

Szavai még élesen visszhangzottak a fülemben akkor, amikor már mindenki enni kezdett és lenyugodtak a kedélyek. Továbbra is az idős Nemest figyeltem, aki nagy sokára rám nézett végre. Támogatóan biccentve emelte felém a poharát, mire elmosolyodtam és fejet hajtottam neki. Az évek és a tapasztalat olyan dolgokat mondattak vele, hogy az bárki számára becsülendő lett volna. Hirtelen nagyon szimpatizálni kezdtem vele. 

A vacsora végén kikísértük a kapuig a vendégeinket. Robert az nap este ránk se nézett többé, az idős Nemes társaságát pedig valamiért jobban kerestem, mint kellett volna. Tőlem ő köszönt el legutoljára. 

- Ne feledd gyermekem, világokat és bolygókat pusztítanak mások a trónért. De a szerelem elméket és embereket öl. Úgy végez az elménkkel, hogy észre sem vesszük - nézett rám komoran, mire kicsit nyugtalan lettem a szavaitól - Ne nézz ilyen kétségbeesetten, ez nem feltétlenül rossz. Miért ne bolondíthatna meg minket kicsit a szerelem, kiszakadni az állandó aggodalomból és realitásból, néha tökéletesen egyszerű boldognak és elveszettnek lenni egy másik léleknek köszönhetően. - ekkor Loki látva az arcomat, aggódva mellénk lépett, már neki is beszélt a Nemes - Arra viszont figyelnetek kell, hogy nem mindenki érti meg, hogy a szerelem minden fölött áll. Az elménk, mi magunk, de még a trón felett is. Olyan ősi érzelem, hogy talán tényleg mindent legyőz. De olykor el is vakíthat minket annyira, hogy nem vesszük észre mennyire sebezhetőek lettünk tőle. Figyeljetek! Mert valószínűleg sokan előbb észreveszik majd, mint ti.

Pár pillanat néma csend után Loki a kezét nyújtotta.

- Köszönjük, hogy kiáll mellettünk! - mondta a Nemes szemébe nézve.