Trouble. [A Ziall Horlik fanfiction]

6. rész

  A bunyó után végre el tudtunk indulni, amúgy személy szerint nagyon cikin éreztem magamat, mert Liam ott féltékenykedett Niall előtt. Én pedig még azt hittem, hogy már rég túl van rajtam... Lassan három éve, hogy bevallotta, hogy szerelmes belém. Lassan három éve, hogy elutasítottam, és azt mondtam, legyünk barátok. Persze ő nem hagyta annyiban. Egyszer áthívott magukhoz videójátékozni, meg filmezni. Én azt hittem, ez csak egy jó baráti kiruccanás, aztán kiderült, hogy ő ezt egy randinak szánta. Mondjuk leeshetett volna abból, hogy valami béna romantikus filmet néztünk meg, és hogy Liam az egész film alatt rám volt úgymond "tapadva", vagy nem is tudom, de az egyik percben azt veszem észre, hogy mocorog, a másikban megcsókolt... Nagyon le voltam sokkolva, egyből kirohantam a házukból, és sírva futottam hazáig . Tizenöt évesen nem tudtam mást tenni. Mikor hazaértem anya kérdezgette, hogy miért jöttem haza, és hogy mi a baj, de nem válaszoltam, csak magamra zártam az ajtót. Ekkor kezdtem el videónaplókat felvenni (amiket persze nem raktam fel YouTube-ra), mert  megnyugtatott, hogy kibeszélhettem magamból a problémáimat. Ez még a mai napig így van, néha elmondom a rajongóimnak, de sokszor jobban szeretem, ha csak én tudok róla. Persze visszatérve Liam-hez, hétfőn amikor találkoztunk a suliban, újra legjobb barátok voltunk, mintha mi sem történt volna. Nehéz volt túllépnem ezen az eseten, és legbelül még mindig fáj, hogy az elutasítás ellenére is rám mászott. Louisúgy tudta meg az esetet, hogy egyszer kölcsön kérte a kamerámat, hogy Stannel -Louis egyik haverjával-, kisfilmet készítsenek arról, ahogy Louis focizik. És megtalálta rajta a videót, amit még akkor fölvettem, el is küldte, meglepődött emojikkal, sírós emojikkal, meg minden giccsel amit rárakhatott:
"Ez igaz, haver?"
Én persze az igazat mondtam, és azt mondtam, hogy igaz, mert ha nem lenne igaz, nem vettem volna fel...

Az út. Ajajj. Most kiderült, hogy Niall mennyire veszélyes, amikor be van zárva. És ez nekem természetesen nagyon tetszik. Ott ültem mellette, mert Harry nagyon akarta, hogy mellé üljek, de Liamet it mellém ültette, amit gondolom azért, mert Louis beválltalta, hogy vezet, és Harry mellé akart ülni. Mikor felértünk az autópályára, elszabadult a pokol. Egyrészt: dugó volt, és Louis úgy dudált mint egy állat, másrészt: Liam átkarolta a vállamat, mert látta, hogy Niall-t nézem.
  –Liam, veled beszélnem kell, négyszemközt.–jelentettem ki.
  –Miről?–vonta fel a szemöldökét.
  –Majd elmondom.
  –Merthogy a kis Niall nem tudhat róla, vagy mi?–cukkolt.
  –Mi van velem?–fordult ide Niall. Olyan cuki volt, hogy ott olvadtam el!!...meg meleg is volt, és azért is.
  –Semmi, semmi...–hárítottam.
  –De, mondd el neki, Malik.–húzott magához Liam.
  Niall erre nagyokat pislogott, legyintett egyet és elfordult.
  –Lehúznád az ablakot légyszi?–kértem meg Niall-t.
  –Persze.–húzta le.
  –Liam, te is.–mondtam.
  –LeHúZnÁd Az AbLaKoT lÉgYsZi?–gúnyolódott, vagy nem os tudom mi akart ez lenni.–Pfuj.–tette hozzá. Fogalmam sincs mit akart ezzel elérni...
  –Ti jól vagytok ott hátul? Vagy készítsem a telómat?–nézett bele a visszapillantóba Harry.
  –Minden oké.–vigyorogtam.
  –Persze, minden a legnagyobb rendben van.–simogatta meg Liam a hajamat.
  –Én nem vagyok rendben.–szólalt meg Niall.
  –Mi a baj? Hányingered van?–kezdett el aggódni Harry.
  –Nem, csak ha következőnek megállunk, cserélhetek helyet Zayn-nel?
  –Mert?
  –Mert. Na, azért mert.–válaszolt kicsit flegmán.
  –Amúgy én is akartam kérdezni, hogy helyet cserélhetek-e Niall-el, mert nagyon melegem van.–védtem meg Niall-t
  –Jó, akkor megállunk.–tette a pontot az i-re Louis.
 
  Így hát megállunk egy benzinkútnál, Louis és én elmentünk WC-re, a többiek addig bevásároltak.
  –Na, mizu Liammel? Nem bír magával, mi?–kérdezte Louis.
  –Hát nem. Rám mászott egész úton.
  –Gondolom ezért akarsz vele helyet cserélni.
  –Ja, habár most attól félek, hogy Niall-t fogja valamilyen módon csesztetni.
  –El is hiszem. Amúgy ez a Harry gyerek tök jófej.
  –Ja, jófej. –nevettem. –Csak szimplán jófej?
  –Mit akarsz ezzel?
  –Mittomén'...
  Aztán röhögve kimentünk Louis-val a WC-ből, és majdnem elestünk, mikor kiértünk a kocsihoz.
  Leültem Harry mellé a kocsi szélére, erre idejön hozzám Niall.
  –Zayn...tessék. Ezt neked vettem.–nyújtott felém egy piros nyalókát.
  –Köszönöm!!!–csillant fel a szemem, és a pillangók csak úgy lepték el a gyomromat, a szívem pedig megolvadni készült.
  Ezután visszaültünk a kocsiba, kinyitottam Niall-nek az ajtót, aki megköszönte, és be szállt. Utána én is beültem mellé, Liam pedig Niall másik oldalára ült.
  –Remélem csillapodott már az a rohadt dugó...–mondta Louis.–Habár kétlem.
  Elindultunk, és még mindig ugyanakkora dugó volt, mint akkor, amikor felértünk a pályára.
  –Hát Louis,–veregettem meg a vállát.–ezt benézted.
  –Ti is!
  –Mi nem, mert mi szeretünk dugóban ülni, igaz Niall?
  –Persze!–mosolygott.
  –Liam?
  –Én alig várom, hogy hazaérjünk.
  Ekkor Louis és Harry röhögni kezdtek.
  –Jó hozzáállás, Payno!–kiáltotta  Louis, és felhangosította a rádiót. Egy ismerős dalt hallottunk.
Shout the door, turn the light off...
  –Srácok, ez a Moments!!!–üvöltött Harry, erre mindenki torka szakadtából kiabálni kezdett. Néha elkondolkozom azon, hogy mit gondolhatnak a többi kocsiban ülők, amikor meglátnak, vagy meghallanak minket.
  Előkaptam a telefonomat, és videózni kezdtem.
  –Oké, Szépségek, Storannerek, ez a ti művetek? A Momentset adják a rádióban!–beszéltem a kamerába.
  –Sziasztok!–integetett Niall, és hogy benne legyen a képben, rátette a vállamra a fejét.
  Mikor vége lett a számnak, üvöltöttünk még egyet, és Louis lehalkította a rádiót.
  –Neemááár!–kiáltotta mindenki kórusban.
  –De, mert ha jön valami mentő, vagy valami, elkapnak a vámosok...szóval nem szabad ilyen hangosan...–oktatott ki Louis, Harry pedig úgynézett rá, mint valami égből jött angyalra.
  –Fájt amikor leestél?–kérdezte Harry csillogó szemekkel.
  –Honnan?
  –A Mennyországból, mert egy igazi angyal vagy!
  –Hú de bátor lettél, Haz!–gratulált neki Niall.
  –Mert?
  –Hallottad saját magad?
  –Aha, és?
  –Louis is.
  –Most mi van?!–engedte el Louis a kormányt, és hátrafordult.
  –Inkább fordulj előre mert mindjárt karaMBOLOZOL!!!–Emelte fel a hangját Niall, mert a kocsi éppen a dugóba száguldott, Louis pedig hátra tekingél...
  Louis előre fordult, és még épp hogy letudta fékezni a buszt, mielőtt belehajtott volna az előttünk lévő autóba. Magyaránt majdnem karamboloztunk.

Hatodik rész.
Az egyik felét otthon írtam a másik felét a suliban. Most beújítottam  szövegelválasztóval, remélem így is tetszik :).
~Zs.