Másnap reggel Mátéval egymás mellett ébredtünk fel, egymás szemeibe nézve, egyszerre mondtuk hogy ,,Jó reggelt", elmosolyodtunk rajta, majd ajkaink egymáshoz tapadtak. Egy darabig még ölelkezve feküdtünk az ágyban, majd felkeltünk és a maradék cuccokat elpakoltuk. Már majdnem dé volt amikor végeztünk, Máté észrevette rajtam hogy nem szeretnék hazamenni.
[MÁTÉ] Tudod, nem muszáj hazamenned, itt is maradhatsz. [BAZSI] Haza kell mennem, majd legközelebb. Amúgy is még meg kell beszélnünk hogy mikor mondjuk el a szüleinknek. [MÁTÉ] Mit? [BAZSI] Ne hülyéskedj, azt hogy együtt vagyunk. Én a szüleimnek szóbeli után szeretném elmondani, akkor már úgysem tudnak velem mit kezdeni. [MÁTÉ] Nem azt mondtad hogy tudják? [BAZSI] Csak anyám és a nővérem meg a sógorom tudja. A nővérem tudta meg először, aztán anyám. [MÁTÉ] Tehát, csak apukád és a bátyád nem tudja? [BAZSI] Igen, de honnan tudtad hogy van egy bátyám is? [MÁTÉ] Hallottam amikor még régebben az osztályban kérdezték tőled hogy van-e testvéred, amire azt válaszoltad hogy egy nővéred és egy bátyád van. A bátyád a legidősebb aztán jön a nővéred és végül te. [BAZSI] Erre nem tudok mit mondani. Rendesen megleptél. Ez nagyon figyelmes tőled. [MÁTÉ] Te is tudsz rólam egy két dolgot nem igaz? [BAZSI] Inkább hallásból. ( Persze nem tudok rólad sok mindent mivel folyton csak a hátad mögött kullogtam. De végre most itt vagyok veled..) [MÁTÉ] Például? [BAZSI] Egyszer gyakorlaton mesélted el a többieknek, hogy amikor "másnapos" vagy igazából semmi bajod sincsen csak hasmenésed van. Utánna már jobban érzed magad. [MÁTÉ] Nem hondoltam volna hogy ezt hallani fogod, be volt dugva a füled. [BAZSI] Persze, de nem hallgattam semmit, kivéve amit ti beszéltetek. [HANGOSAN FELRÖHÖGTÜNK RAJTA, MAJD MÁTÉ ÁTÖLELT A DEREKAMNÁL.]
[MÁTÉ] Ez csalás volt a részedről. [BAZSI] Nem csaltam, minden eszközt bevetettem annak érdekében hogy információkat szerezzek. [MÁTÉ] Ezért büntetés jár. [MÁTÉ MEGCSÓKOLT, ÉN PEDIG VISSZACSÓKOLTAM. AMIT ÉN MOST CSÓKNAK NEZVEZTEM, AZ ÁTFORDULT EGY SOKKAL VADABB, SZENVEDÉLYESEBB CSÓKBA. MÁTÉ OLYAN TEMPÓT DIKTÁLT A NYELVÉVEL AMIVEL MÁR EGYSZERŰEN NEM TUDTAM LÉPÉST TARTANI. EGY PILLANATRA ABBAHAGYTA A CSÓKOT, AMÍG MAGÁRÓL ÉS RÓLAM LE NEM VETTE A PÓLÓT, MAJD OTT FOLYTATTUK AHOL ABBAHAGYTUK. NEM CSAK A CSÓKJÁTÓL, HANEM A GYENGÉD, DE ERŐTELJES ÉRINTÉSEITŐL MEGVADULTAM. AKARTAM ŐT. EZT MEG IS ÉREZTE, AMIKOR MÁR TELJESEN RÁTAPADTAM. UGYANAKKOR EZT A TEMPÓT GYORSNAK ÉREZTEM, ABBA AKARTAM HAGYNI AMÍG MÉG MEG NEM TÖRTÉNIK. AMIKOR MEGPRÓBÁLTAM ELLENÁLLNI, Ő MÉGSZOROSABBAN KEZDETT EL ÖLELNI, MIKÖZBEN EGYMÁS SZÁJÁT FEDEZTÜK FEL, ESÉLYT NEM ADVA ARRA HOGY EZT MOST ABBAHAGYJUK. DE HIRTELEN MEGHALLOTTUK HOGY MÁTÉ SZÜLEI HAZAÉTEK.] [BAZSI] Basszus, már ennyi az idő? [MÁTÉ]Nem, még csak 14:35 hamarabb érkeztek mint ahogyan számoltam vele. (Faszom, most egymáséi lehettünk volna de persze nektek pont most kellett hazajönni köszi szépen..)[GYORSAN VISSZAVETTÜK A FELSŐNKET, ÉN IGAZÍTOTTAM A HAJAMON MIVEL HOSSZÚ NE LÁSSÁK HOGY KÓCOS HOGY AZTÁN AZT KÉRDEZZÉK, NETÁN TÖRTÉNT-E VALAMI.] [MÁTÉ] Ne izgulj, minden oké. Ha úgy akarod még nem kell nekik elmondanunk. [BAZSI] Rendben. ( Baszki csak ne vegyék észre hogy teljesen fel vagyok tüzelve, de azt se hogy kitől, nagyon melegem van.) [EKKOR MÁTÉ MEGFOGTA A KEZEM] [MÁTÉ] Nem lesz semmi baj, nyugi. Ha le is vágnák mi a szitu, akkor sem harapnák le a fejünket. [BAZSI] Ettől egy kicsit megnyugodtam. (Valójában NEM, még jobban ideges lettem, de ahogy fogod a kezem..Annyira meg tudsz nyugtatni. Nagyon jó érzés.) [ANYUKA] Szia Máté. Milyen volt a tegnapi buli? Látom, nem történtek össze semmit. Milyen rend van! Meg vagyok lepve. [MÁTÉ] Szia anya. Volt segítségem a takarításban, a nagyját ő végezte el. [BAZSI] Csókolom!
[ANYUKA] Bazsi? O de jó, köszönöm, hogyan vetted rá arra hogy takarítson? [BAZSI] Nem volt nehéz Tünde néni, csak megkértem rá, hamar kész is lettünk. [ANYUKA] Bárcsak nekem is ilyen könnyen ment volna, bezzeg amikor én kérem meg rá arra hogy takarítsa ki a szobáját akkor jön az a bizonyos szöveg ,,Ráér még anya. Különben sincs akkora nagy kosz vagy kupi." Ha láttad volna azt a káoszt ami volt a szobájában, hihetetlen látvány volt. [MÁTÉ] Anya! Nem volt egyeltalán se "olyan" kupi vagy kosz.
[BAZSI] Néha velem is előfordul az, amikor 1-2 esetleg 3 héten keresztül nem takarítom ki a szobámat, persze meg is kapom én is rá az "áldást" amiért nem teszem meg, de utánna erőt veszek magamon és rendet csinálok. Máténál is szerintem ez a helyzet. [ANYUKA] Vagy csak ösztönözni kellene valamivel ezt a fiút.. [MÁTÉ] Na jó anya, most már elég lesz, mennünk kell, nemsokára itthon vagyok. [ANYUKA] Bazsi, nem maradsz még egy kicsit? [BALÁZS] Máskor Tünde néni, most haza kell mennem, mert így is lehet hogy bajban leszek amiért nem szóltam hogy csak ma megyek haza, ráadásul délután. [ANYUKA] Jolvan akkor, máskor is szívesen látunk. Szia! [BASZI] Csókolom Tünde néni! [MÁTÉ] Annyira édes vagy "csókolom"[JEJEGYZTE MEG MOLYGÓS ARCCAL] [BALÁZS] Mit kellett volna mondanom talán szia vagy csá? [MÁTÉ] A közeljövőben lehet a "szia" az új köszönési formád. [BAZSI] Ne szívd a vérem, csak udvarias vagyok, legalább is a lényem egy kis része, ami nem teljesen sötét. [MÁTÉ] Benned nincs sötétség. De ha van is én azzal együtt fogadlak el, mert szeretlek.
[GYENGÉDEN MEGCSÓKOLTAM, MAJD VISSZACSÓKOLT]
[BAZSI] Szeretlek. [MÁTÉ] Szeretlek.HAZAÉRTEM EBBE A SZERETETTŐL TELI LÉGKÖRBE.. POMPÁS, SZOKÁS SZERINT A SZOBÁMBAN VAN A "DRÁGA" APÁM. LESZAROM, KIÜLÖK A KONYHÁBA TANULNI. A FEJMOSÁS TERMÉSZETESEN NEM MARADT KI, MIÉRT NEM SZÓLTAM H NEM JÖVÖK, MIÉRT NEM JÖTTEM HAZA HAMARABB.. PFF INKÁBB ÚGY VOLTAM VELE JOGY LESZAROM, AKÁRMILYEN SZEMREHÁNYÁST KIOKTATÁST KAPOK, AZ SEM FOGJA LETÖRNI A KEDVEM, FŐLEG HOGY A SZERELMEMMEL A LELKI TÁRSAMMAL VÉGRE EGYÜTT VAGYUNK ÉS MINT AHOGY MEGÍGÉRTEM ISTENNEK, SOHA NEM FOGOM ŐT ELENGEDNI!
VOUS LISEZ
Egy másik Univerzumban
FantasyA törtènetben Balázs és Máté a főszereplők, mint ahogy a cím is magába foglalja egy külön "Univerzumban" játszódik ((a tükörvilág pozitív oldala) a negatív oldalon 2 külön irányba halad a srácok útja vagy mégsem.) ahol egymásba szeretnek, vagy nem...