szegek a koporsódon ↠ hyunlix ✔

11.

Valójában nem tudtam miért társultak hozzánk akkor, de utólag visszatekintve megérthettem mindent. Sajnos nem vettem észre, hogy a melletted ülő fiú jelenléte mi miatt zavart ennyire; az események ekkora távlatában ezer dologra  rájöttem, köztük arra is, hogy mindent másképp tennék, ha lehetőségem volna visszaforgatni az időt. Nem hallottam mit mondott neked Changbin, viszont a reakciódat kitűnően láttam. Az arcodra fagyos gyűlölet ült, így adtál valamiféle elutasításra hajazó választ, de a másik nem adta fel. Azt gondoltam, te sem leszel könnyen megtörhető, és ez tényleg így mutatkozott, mintha több bátorságod lett volna a semmiből hirtelen. Emlékszem, jót mulattam az idősebb sikertelen próbálkozásain, ám a kuncogás a torkomra forrt: Chan tenyere könnyedén siklott a combom belső oldalára, miközben hozzám hajolt és arcpirító apróságokat súgott a fülembe. Valószínűleg elvörösödtem, amikor a szűk farmer előnyeit hozta szóba, és legszívesebben a markomba temettem volna az arcomat, ám inkább reszketeg levegőt vettem és felálltam az asztaltól. Követtél, noha Changbin nehezen engedett el maga mellől. Mindketten kényelmetlenül éreztük magunkat, bár a hátamat égette Chan tekintete. Amikor távoztunk, a szőke és én is tudtuk, hogy semmi sem marad befejezetlenül.