Tudtam, hogy a tanári kar ferdén néz majd rám, ahányszor csak belépek az iskola kapuján, azonban nem érdekelt. Azt gondoltam, mire lezajlik ez az egész bonyodalom, talán másik gimnáziumot is kell keresnem, hiszen az igazgató nyíltan kijelentette: fegyelmi tárgyalásra lesz szükség, és minden bizonnyal a rendőrséget is bevonják az ügybe. Mindenre rábólintottam ― nem volt olyasmi, amivel vitatkozhattam volna, mert tisztában voltam azzal, amit csináltam. Emberéletet kockáztattam öntudatlanul, ugyanis az elmémet akkor valami más uralta. Meglehet, hogy az indulat vagy a féltés, de egyikként sem nevezném meg; az emlékeim mindmáig homályosak, csupán a vérre és a szemeid ijedtségére tudok visszagondolni. Nem tehettek már semmi mást a helyzet érdekében. Azt mondták, következőleg Changbin elmondását hallgatják meg, hogy több bevallás alapján ítélkezzenek. Bólintottam. Ismét. Némán. Aztán elhagytam az igazgatói szobát. Hazamehettem. Apa és anya a folyosón tépelődve vártak rám, az érkezésemre mind a ketten felkapták a fejüket. Legelőször anya lépett elém, és mindenről kikérdezett, egyedül a mi párbeszédünk vért visszhangot az aulán áthaladván. Apa mélységes csendbe süllyedve követett minket.
ESTÁS LEYENDO
szegek a koporsódon ↠ hyunlix ✔
Fanfic❝tökéletesen tudom, megbocsáthatatlan, amit veled tettem, de mégis reménykedem az ellenkezőjében. esküszöm, én tényleg szerettelek volna méltóan szeretni.❞ melyben felix szerelmes. melyben hyunjin felixet csókolja. melyben hyunjin is szerelmes. de n...
