something between you and me

twenty three

akar. akarni.

milyen kibaszottul csúnya szó.

megint káromkodok. visszaeső vagyok. pedig megígértem egyszer valakinek, hogy nem fogok. emlékszem, beszéltem vele és csúnyát mondtam. ő rámripakodott, miszerint a csúnya beszéd alpárinak tűntet fel.

nem akartam az lenni, hát megígértem neki, hogy abba hagyom. de nem tudom. képtelen vagyok.
vajon csak álmodtam őt?

a káromkodásról Ari és Dante jut eszembe. belevésték magukat a tudatomba. Arisztotelészről is ők jutottak eszembe azon a bioszórán.

Csak kitaláltalak?

újabb szerelmet avattam.

néha elgondolkodom, ha karakterekkel lehetne házasodni nekem már rengeteg férjem és feleségem lenne.

emlékszem, három évesen ezen kornak minden gyermekiségével, bizton állítottam, hogy Mulan lesz a férjem. akkor még nem tudtam, hogy egy nő nem lehet senki férje, és azt sem, hogy a lányoknak fiút kéne szeretniük a felnőttek szerint.

anya akkor félt.

én nem féltem.

szerelmes vagyok. Blueba.

és rengeteg könyv, film illetve anime karakterbe. de beléjük csak olyan kerüljükelavénmacskásnénicímet módon.

kíváncsi vagyok a csütörtökre.

féltem ráírni. Blue sosem volt gonosz velem, nem találtam ijesztőnek, nem bántott meg és nem nézett őrültnek.

mégis féltem, hogy nem fog válaszolni az üzenetemre.

vajon mit fogunk csinálni?

még te sem tudod. de nekem súlyos cappuchino hiányom van, szóval csinálnod kell nekem egyet. vagy beülünk abba a kávézóba, ahol minden teljes klisé (_ulgo_, te már öngyilkos lettél volna ott. borzalmas), de legalább az italuk finom.

most szerintem nem megyünk a Tejüzembe. majd rajzoltatok veled térképet, hogy pontosan merre kell felmenni a tetőre. a mai napig nem tudom, hogy a francba jutottam fel.

nálatok olyan furcsa illat van. mosószer, cigarettafüst és valami.

Esti Kornélt fogok hallgatni egész délelőtt. az mindig rád emlékeztet.

örökösen megülsz a fejem egy kis zugában, ott vagy mindenhol.

azt a szelfit, amit nekem küldtél lementettem. néha nézegetem, ha elfelejtem a szemed pontos árnyalatát. akkor szebb voltál, mint eddig bármikor. pedig azon a képen még csak nem is mosolyogsz.

a mosolyodba szerelmes vagyok, a hangodat imádom hallgatni (egyszer fel kell olvasnod nekem a Simon Marci kötetek egyikét. a te szádból talán még szebb lesz) és szeretem a nevetésed is. aranyos.

veled jó.

veled lehetek komoly, érzelgős, őrült és vicces is egyszerre. neked mindegy, épp milyen kedvem van. te mindenhogy velem vagy.

egyszer már álmodtam veled. sok fekete rózsaszál is volt benne.

majd nézek veled Gravity Fallst. abból nem lehet kinőni.

aztán Csernobilt is, hogy 'megtanuljuk hogyan is kell helyesen cigarettázni'. azt mondod, rengeteget cigiznek benne.

néha úgy érzem, mindjárt vége a világnak.

ilyenkor kinézek az ablakon, figyelem a madarakat és megnyugszom.

lehet egyszer tényleg vége lesz.

és akkor a madarak nem repülnek többet.

sajnálnám őket.

szegény kis galambok.

tegnap a fejemre esett az a dobverő. a Hátsó Ajtó koncertről sok mindent kaptam. az emlékeket szeretem a legjobban.

viszket a talpam, de nem fogom megvakarni.

-újabbfeleslegesinformáció-

érzem, hogy ki fogok fakadni egyszer neked, Blue.

felrobbanok, és elmondok mindent.

te meg fogod érteni. veled is volt már hasonló, csak nem ilyen mértékű.

kínaizni is fogok. illatos csirke hegyeket látok, meg a cuki kínai kisfiút, aki mindig ott van a szüleivel.

kell egy kép a Kosztolányi utca táblájával. amin Esti Kornélt olvasok.

a levegő egyre sűrűbb, lassan nem jut el a tüdőmbe. szinte harapni lehetne a füstöt, amit a cigarettavégek és gyárkémények ontanak magukból. fulladozom, szédelgek és fekete kátrány folyik végig az államon. vér helyett csordogál az ereimben. a korom elszínezi.

élet a ruhagyár mellett.

Hunyadi tér 5. nincs is olyan messze tőletek.

a Művház parkolóban leraktam a biciklim. csúnyán nézett rám egy bácsi, mert nem tudott odaállni. mikor leparkolt, a könyvtárba ment be. onnan jöttem én is.

irritál a kereszt, ami a falamon van. pontosabban a nyakamban lógott az elsőáldozásomkor. meg is fojthattam volna magam vele. de így is rosszul lettem a tömjénfüsttől.

a Helena klippjében Mikey lóbálja azt a valamit. néha elképzelem, ahogy elájulok szegény lány temetésén. lehet megpróbálnának megmenteni.

Robbie Williams megöregedett. ez elszomorító. és egyszer Johnny Depp meghal. és Gerard Artur Way is. nem akarok olyan világban élni, ahol nincs se Gerard, se Johnny. ne haljon meg senki, akit szeretek.

van egy könyv, az a címe Csal minden álom. várakozón pislog rám a polcról, majd vissza kell vinnem a könyvtárba, ha elolvastam. tetszik az a leveles borító, és szép rajta a lány.

nem szeretem látni a judoversenyeken szerzett érmeim. csak azt bizonyítják, mennyire szarul teljesítek a versenyeken.

a füst már a szemem is csípi, a kátrány előtör csuklómból is. haldoklom, fulladozva, magányosan. a ruhagyár lesz a gyilkosom.