vajon mi járhat a madarak fejében?
tudják, mekkora szabadságot birtokolnak?
az ő életük biztos jóval egyszerűbb. pusztán ösztönlények, nem foglalkoznak gyűlölettel, kíméletlenséggel, de valószínűleg boldogsággal sem. ha van ételük, italuk és éppen túlélik a napot, elégedettek.
a madarak az ég titkait tanítják nekünk, legalábbis Sáenz hasonlót adott Dante szájába a könyvében. szerintem még ők sincsenek tisztában szerencséjükkel.
biztos sokat szenvednek, sok problémájuk van nekik is, de az nem ugyan az.
lehet, hogy a halál nekik mindennapos. elsiklik felette figyelmük. nem számít annyit, mint nekünk, embereknek, akik minden szarságot túlbonyolítanak, természetesen feleslegesen.
félünk a haláltól, de az élettől is.
elfogadásról papolunk, holott sosem gyakoroltuk.
gyűlöljük és szeretjük ugyanazokat az embereket, ugyan abban a pillanatban is akár.
idegeskedünk, mérgelődünk.
nevetünk, mosolygunk, sírunk, ordítozunk minden ok nélkül.
elhalmozzuk magunkat felesleges dolgokkal, amikkel csak a szeretet hiányát akarjuk pótolni. milyen dolog ez is, pótolni valamit, ami vagy sose volt, vagy el sem múlt, csak nem vesszük észre, mert az önsajnáltatás elvonja figyelmünk.
mi nem szárnyalunk.
az ember a legfejlettebb állat, mégis elirigyeli még a madár életét is, ha olyan ing van rajta.
szomorú, szomorú, szomorú.
ŞİMDİ OKUDUĞUN
something between you and me
Rastgele"Eresszük ki a rabokat, hadd játszanak!" Homo sum: humani nil a me alienum puto. "Azt akartam mondani, amit maga a szöveg mond, szó szerint és minden lehető értelemben." "Emberkéz alkotta sötétség." "Ne őrüljünk meg. Nem tudok mást mondani." gondola...
