New York, Manhattan, Logan lakása a Central Park nyugati oldalán.
Felvette az üres borospoharat az asztalról és kiment a konyhába, hogy egy pohár vizet engedjen magának. Megnyitotta a csapot és mélyet lélegzett a konyhaablakon beáramló friss téli levegőből. Natashának mostanra sikerült otthon éreznie magát a kényelmes Manhattani lakásban, amit Loki egyáltalán nem bánt. Ő éppen az aznapi hírújságba nézett bele, amit mindennap bedobnak hozzá. Feni eközben a nap folyamán be sem kapcsolt plazmaképernyős televízió előtt terült el és szendergett.
– Mennyi az idő? – kérdezte az ex-herceg a kémnőtől, felpillantva két politikai közlemény között. – Ezek a szenátusban olyanok, mint a majmok az állatkertben – ingatta a fejét lenézően. – Vinnyogva vakaróznak, miközben fogalmuk sincs, mi folyik valójában körülöttük...
Natasha röviden elnevette magát a kijelentésen, majd felpillantott az ablak melletti, fehér burkolatú polcon lévő, dátumot és hőmérsékletet is mutató digitális órára.
– Húsz óra harmincegy – állapította meg. Megitta a vizet és visszasétált a nappali közepén elhelyezett dohányzóasztalhoz, amin a Logan által bújt újság is feküdt. – Az oroszok még mindig jobban csinálják, mint a sunyi jenkik! – jegyezte meg, egyáltalán nem foglalkozva a ténnyel, hogy tősgyökeres amerikai főnöke és bandája mindent hall, amit mond.
– Hm? – kapta fel a fejét Loki, majd várakozva nézett rá.
– Az oroszok ugyanannyira hatalommániásak, mint a jenkik, de legalább ők nem tagadják ezt. Nagyravágyók, de nem elbizakodott képmutatók, mint ezek itt! – bökött Romanoff a fekete-fehér lapban egy Washingtonról készült képre. – Amerika csupán megjátssza, hogy ő a népek nagy védelmezője, holott az elmúlt fél évszázad legtöbb háborújának közvetett és közvetlen elindítói voltak. Hazaszeretetről beszélnek, miközben saját állampolgáraik százezreit küldik meghalni értelmetlen csatákba!
– Hűha! – lepődött meg Laufey fia, nagyot szívva a levegőből. – Neked aztán vannak fenntartásaid az állam iránt, aminek dolgozol...! Habár egyértelműen joggal teszed.
– Mindenki azt hiszi, hogy a S.H.I.E.L.D. szintén egy csupán az Államok számos féltitkos szervezetéből, de ez az állítás már nem aktuális. Nemzetektől függetlenül üldözik az emberiséget veszélyeztető fenyegetést. Ez legtöbbször természetfelettivel kapcsolatos... – magyarázta hevesen a kémnő.
– Ám a vezetőség nagy többsége mégiscsak jenki, hogy ezzel a kifejezéssel éljek, nem igaz?
– Igaz. Emiatt is asszociál mindenki a „csillagokra és sávokra" ha a S.H.I.E.L.D.-ről van szó. Még mindig túlságosan kötődnek Amerikához...
– Mit szólnának a feletteseid ahhoz, ha hallanák, ahogy a munkahelyed kritizálod? – vonta fel a szemöldökét Loki, de látszott rajta, hogy ravaszul örömét lelte abban, amilyen megvetően a nő a S.H.I.E.L.D.-et és Amerikát minősítette.
ESTÁS LEYENDO
Viszlát Asgard! [Loki&Natasha]
FanficLoki megunja, hogy Asgardban lenézik és nem becsülik, és úgy dönt, lelép. Véletlenül pont Midgardra keveredik, ahol meglepő eredményességgel új életet kezd. Kis idő alatt beilleszkedik, megszerzi a neki járó sikert, elismerést és még egy nőt is. Ám...