Bella most megy kilencedik osztályba és mint a legtöbb kamasz lány ő is naplót vezet. Kicsit eltér az élete a hagyományostól, egy kis városban lakik ahol a városban élő rokonai és csaldtagjai mind egy utcában élnek ami nyilván sok pozitív és sok neg...
Miért van az ha az ember tovább akar lépni akkor történik valami ami visszatartja?
Ahj tegnap este anya bejött a szobámba és ő is a tánc csoporttal nyaggatott. Nem értem miért erőltetik, tudják, hogy nem akarom. Bár a tegnapi tánc Ádámmal az leírhatatlan számomra. Régen is táncoltam másokkal, de ez teljesen más volt. Engem ez tart vissza, ez húz vissza a mélybe, ez miatt nem tudok tovább lépni. A tánc óta csak azon jár az agyam: mi lett volna ha? Mi lett volna ha igent mondok Ádám ajánlatára? Mi lett volna ha nem táncolok Ádámmal? Mi lett volna ha nem érzem ilyen jól magam vele? Talán akkor most nem akarnék újra táncolni? Pedig szeretnék, de nem lehet. Túl kockázatos.
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
***
-Jó reggelt!-mentem le a lépcsőn és köszöntem. Meglepő módon csak anyu volt a házban, általában a többség nálunk van reggelente. -Szia, kincsem. Mindjárt végzek ezzel a hívással aztán beszélgetünk egy kicsit. Sosem láttam még reggel telefonálni, de ha elő is fordult akkor sem vidáman tette, most pedig majd felrobban a vigyor az arcán. Kivel beszélhet? -Hogy aludtál?-kérdezi még mindig mosolyogva. -Valószínűleg jobban mint én-na már csak ő hiányzott az életemből-ugyanis egész éjjel azt hallgattam ahogy álmában beszél. -Igen, tudod Valentína nálunk kicsit vékonyak a falak-anya próbálja menteni a helyzetet. -Igen, Ica. Észre vettem-néz rám szúrós szemekkel. -Na jó, én felmegyek a szobámba és felhívom Lolát. -Várj! És a reggeli?-kiabál utánam anya. -Majd késöbb eszek!
***
-Te mit csinálsz a szobámban?-kérdezem Danitól. -Hozzád jöttem. -Mit törtél össze!? -Nyugi, semmit. -Akkor? -Láttalak tegnap Ádámmal táncolni-a rohadt életbe-ha még mindig szereted akkor miért nem próbálod meg a felvételit? -Mert nem akarom. -Ezzel etesd a többieket! -Mert, mert túl kockázatos. -Néhakockáztatnunk kell ahhoz, hogy elérjünk valamit. -De nem akarom megint végig csinálni amit a legutóbb! -Mit? Nem akarsz újra önmagad lenni?! Amióta nem táncolsz azóta bezárkóztál mindenki elől! A családod elől! Kizártad a családodat! Kizártad a barátaidat! Csak Lola maradt melletted, de ki tudja meddig?! Egyedül fogsz maradni! Bella, én szeretlek, te vagy a kedvenc unokahúgom, de magaddal cseszel ki. A helyedben elkezdeném lebontani a falat amit magad köré építettél-ezzel kimegy a szobámból. A fejemben csak ismétlődnek a gondolatok. Ádám szavai a csoporttal kapcsolatban, ahogy mindenki próbál rábeszélni a felvételire, a balesetem, ahogy Virág néni felhozza a régi táncos időket és Dani szavai. A gondolat menetem a telefonom rezgése zavarja meg. Lola írt: Lola: Öltözz csajszi. Ja és lehetőleg sportosan. Én: Jajj ne! Ne, nem fogok edzeni. Lola: Jajj kérlek, egyedül nem akarok és kell a summer body. Én: Te hülye vagy! Úgy nézel ki mint egy modell. Lola: És szeretném ha így is maradna. Öltözz!! 10 perc és ott vagyok.
***
-Szia-ugrott a nyakamba. -Szia. Na hová megyünk? -Majd meglátod!-mondja azzal a tipikus ,,valamire készülök, de nem mondom el mivel" arccal. -Jajj! Ne, ezt az arcot nem szeretem. Vigyorog rám még jobban. -Lolaaaa! Mit csináltál? -Még semmit! Na gyere. Elfogunk késni.
