„Csak" Barátok

21. rész

Levi ki hívott a ház elé és egyből bele vágott a közepébe:
-Nézd lehet, hogy ezt nem veled kellene megbeszélnem vagy nem is tudom. Az van, hogy szóval, hogy. Van egy lány-elfordította a fejét, nem akart a szemembe nézni és én sem akartam az övébe. Nem tudom, hogy ő miért nem akart rám nézni, de én jobbnak véltem ha nem nézek rá a végén látta volna a csalódottságot az arcomon-Meg sem kérdezed ki az?-törte meg a már kínossá váló csendet.
-Gondoltam majd elmondod ha szeretnéd.
-Brigi az-hirtelen nem jutott eszembe ki is az a Brigi szóval csak értetlenül néztem rá.
-Tudod, picike, barna rövid haj fufruval...
-Jajj tudooom-csaptam a homlokomra. De még mindig nem tudtam mit mondjak.
-Nem is mondasz semmit?
-Öhm, beszéltél már vele? Mármint ma volt az első nap és te máris beleestél valakibe akit nem is ismersz?-keltem ki magamból a kelleténél kicsit hangosabban.
-Én, én nem tudom. Igen. Most biztos hülyének tartasz. Mindegy is nem kellett volna elmondanom.
-De igen, Levi nézd sajnálom. Csak nem értem, hogy lehet szeretni valakit akit nem ismersz. Deee szurkolok nektek.
-Köszi Bell'-ölelt meg.
Ezzel elköszöntünk majd mindketten haza mentünk. A szobámban Lolát találtam, más körülmények között nem lepődtem volna meg, de mivel mostanában nemigen foglalkozott velem hála Noelnak csodálkoztam.
-Hát te?
-Csak gondoltam tarthatnánk egy csajos kibeszélős délutánt-vetette fel ötletnek.
-Mi van Noellel? Mi történt? Mit csinált?
-Ja semmi.
-Csoda-dörmögtem az orrom alatt, de Lola hallotta.
-Tessék?
-Ne haragudj, de mióta együtt vagytok le se tojod a képem. Ne értsd félre örülök, hogy boldogok vagytok, de én is itt vagyok-tártam szét a karom.
-Jajj, Bella. Miért nem mondtad?
Megölelt és csak annyit mondott, hogy nagyon sajnálja és, hogy ne haragudjak. Jól estek a szavai, de még mindig olyan érzés volt mintha el lennénk hidegülve egymástól.
-Szóval-terelte a szót-merre jártál?
-Levivel találkoztam.
-Uuu együtt vagytok?
-MII? NEM! JÉZUSOM! DEHOGYIS!
-Most még sem szereted? Vagy Ádámot szereted vagy most mi van?
-Jajj Lola nem tudom-temettem a kezembe az arcomat.
-Oh istenem! Mit mondott Levi?
-Kisújj eskü, hogy senkinek nem mondod el mi történt!
-Esküszöm.
Azzal elmeséltem mindent.

***

Kedden csak négy óránk volt.
1.Magyar
2.Angol
3.Angol
4.Matek
Reggel sikerült időben felkellnem, egy farmert húztam fekete pólóval és farmer kabáttal, magassarkú fekete bakkanccsal. Lolával mentem iskolába. Az első óránk a 26-os teremben volt szóval lépcsőzhettünk (sajnos a szecskák nem liftezhetnek). Percre pontosan megjelent az ajtóban egy húszas évei vége felé járó nő: Hajnal Odett mint később kiderült. Bemutatkozása után minket is megkért, hogy mondjunk pár mondatot magunkról. Próbáltam erősen koncentrálni, hogy ki mi hogyan stb, de nem jártam sikerrel ugyanis többnyire mindenki elmondta a nevét és hogy hogyan áll a magyarral mint tantárgy.
-Sziasztok-jött oda hozzánk Brigi és Dorci kicsengetés után-lemegyünk a büfébe, nem jöttök?
-De megyünk-vágta rá Lola egyből, amit én csak egy bosszús pillantással kísértem.
Miután leballagtunk a lépcsőn Brigiék be álltak a büfé előtt kígyózó sorba én pedig leültem az egyik asztalhoz ami előtte állt.
Írtam anyuéknak, hogy minden oké amikor ismerős hangot hallottam:
-Neeeem, dehogyis csak barátok vagyunk vagy voltunk, mit tudom én. Már azt sem tudom min vesztünk össze-nevetett.
Ahogy megláttam rögtön felpattantam és oda mentem Brigihez, Dorihoz és Lolához, Lolának biccentettem a fejemmel, hogy tudja mi az oka annak, hogy beáltam hozzájuk a sorba, egyből vette a lapot. (Hál' istennek). A lányok kifizették a reggelit majd elindultunk a 12-es terembe, ma lesz az első óránk a nyelvi rektorunkkal és nagyon, nagyon, nagyon félek. Ahogy beléptünk az ajtón „fel is löktek" minket, Botond és Peti bírkóztak vagy nem tudom. (Utólag kiderült, hogy Boti elvette Peti telefonját).

Felesleges volt félnem, minden kérdésére tudtam helyesen válaszolni és jófej tanár, szóval szerintem vele nem lesz gond, ma kettő óránk volt vele na de ami a második után jött, na attól volt okom félni. A matek.
Drága Katalin tanárnő (elfelejtettem a vezetéknevét) 3 oldalt körmöltetett le velünk és a 4. oldalt feladta házinak. Még azt sem értettem ami órán történt, hogy fogom én ezt egyedül megoldani?

***

Utolsó óra után haza mentem enni és összerakni a tánc felszerelésem. Az iskolába beérve szép lassan elmentem az öltözőbe, majd miután átöltöztem felsétáltam a másodikra a táncteremhez. Mindenki a folyosón várakozott, szerencsémre volt pár ismerős arc:Nóri, Peti és Jázmin (az osztálytársaim) is ide vártak, szóval hozzájuk csatlakoztam. Beszélgettünk a táncos múltunkról meg csak úgy egymásról (hiszen az első nap nem igazán ismerik meg egymást olyan jól az emberek). Négy óra előtt pár perccel megjelentek Natalie tanítványai (akikkel nyáron táncoltam, igen ez azt jelenti, hogy Ádám is köztük volt és persze Valu). Mikor az osztálytársaimmal mentünk be az ajtón láttam, hogy Ádám és az a gyerek akivel délelőtt beszélt engem néznek, de csak annyit hallottam, hogy Ádám azt mondja: Igen ő az.
„Imádom" mikor az emberek rólam beszélnek a hátam mögött.
Hülye Ádám...