2 Maffia fiú

Egy átlag iskolanap

  Mint minden nap, ma is az iskola köveit koptatom sietségemben. Egy gyors kanyar után már a megfelelő folyosón futok tovább. A 14. Osztály B csoportjának ajtaján bekopogok. Egy tessék után lihegve lépek be a terembe.
  -Elnézést a késésért!-Kérek bocsánatot azért a 2 percért amennyivel hamarabb jött be. Meg sem várom a válaszát a helyemre sietek. Lehuppanok a székemre és kifújom a levegőt.
  -Attól még hogy az apja befolyásos jó lenne időben itt lenni, nem gondolja így Qwix?-Kérdezi a tanárom rosszallóan.
  -Addig mi baja van vele ameddig mindent megtanulok?-Kérdezem a a tanáromtól unottan.
  -Ez még nem jogosítja fel arra hogy késsen!-Kiabál velem újra. Minden nap ez van.
  -Ugyan már tanárnő! Nem unja hogy minden nap kiabált velem óra elején?-Kérdezem tőle ugyan olyan unottan. Nem válaszol. Inkább a tábla felé fordul.
  -Megint megcsináltad.-Súgja nekem előlem az egyik haverom.
  -Most miért?-Kérdezek vissza kicsit hangosabban.
  -Qwix!-Szólt rám a tanárnő.-Megint Lucifer mellé akar ülni?-Kérdezi fenyegetően.
  -Az csak magának lenne rossz!-Szólunk egyszerre Luciferrel. Utálom a srácot. Apám ellenségének a fia és egyszerűen olyan egy földre száműzött démon, hogy még ha akarnék se tudnék a személyiségéről jót mondani. De a teste... akár egy istennek. Nem értem miért nem szorult bele egy kis jó tulajdonság. Bár igaz... Maffia vezérnek tökéletes. Már ha egy pszichopata, kegyetlen és hidegvérű gyilkost akarunk a világ egyik legnagyobb Maffiatársaságának az élére.
  2 Nagy hatalomról beszélhetünk. A Japán Sinogamiról és az Amerikai Golstrenról. Az én apám a Sinogami vezetője. Nagy szerepe van a világ gazdaságában. Félig vagyok csak Japán. Anyukám Európából származik. Sose ismertem. Belehalt a születésembe. Apám nem mehet újra feleségül senkihez, de még csak nem is létesíthet vele nemi kapcsolatot mert a Maffia törvény erre kötelezi, amit annó anyámnak tett le. Lényegében ez az egyetlen olyan törvénykönyv amit még az alvilágban is betartanak a házasságkötők. A lényegre visszatérve, mivel nem teheti, ezért soha nem volt anyukám, de Lucifer sem szomorkodhat. Az apja betegségben hunyt el születése előtt. Az anyja vezeti az egész szervezetet, méghozzá hogy?! Az a nő maga a sátán. Nem fél bepiszkolni a kezét. Ez a fián is látszik. Mindig is erős nő volt és miután a ház férfia meghalt és gyermeke is született, mindenki azt hitte hogy befellegzett a Golstrennek, de nem. Egy gyerek mellett, ágyban fekve megreformálta a női Maffiózókról kialakított képet.
  Egy Magán iskolába járok sok társammal együtt akik az alvilágból származnak, de itt a társadalomkritika sokkal durvább mint egy másik iskolában. Vannak a gazdagok, a szegényebbek, ezeken belül a stréberek, a rosszfiúk és a plázacicák. Mint befolyással rendelkező tanítvány, én vezetem az iskola egyik bandáját. Rengetegen vagyunk az egész iskolában. Csak úgy mint Luciferék. Az egyetlen dolog amiért megtűrjük egymást azok a szüleink. Mindkettőnk szülője egy igazi Maffiózó. Ha valami olyat tennénk, mi járnánk rosszul. Egy alkalom elég volt apám bosszújából hogy erre rájöjjek. Az óta csak szóban sértegetem. Ez az alkalom mindkettőnknek tanulság volt. Semmi extrát nem csináltunk csak összeverekedtünk. Egyiküknek sem láttak az iskolában 2 hetet. Nem tudom ezen szempontból melyikünk járt rosszabbul. Én, egy apával aki engem hibáztat élete szerelmének a megöléséért, vagy ő, egy hidegvérű, kegyetlen gyilkos anyukával. Lehet bennem romlott el valami nagyon vele kapcsolatban, de nem sajnálom. Ő kezdte azzal hogy gyomorszájon vágott. Ő bokszol én pedig karatézok egy ideje. Bár az még mindig rejtély, hogyha egyszer ellenségek, mi miért ne lehetnénk azok.
  Az órán szokás szerint nem figyelek. Inkább azzal vagyok elfoglalva hogy levakarjam magamról Lucifer tekintetét. Mindig engem bámul és én pedig rühellem ha ezt csinálja. Csöngő megszólalásakor előredőlök a székemmel amin hintáztam és felírom a leckét. Aztán bevágom a füzetemet a táskámba és elhagyom a termet társaimmal az oldalamon. Sokan őket hívják kutyáknak akik úgy ugrálnak ahogy fütyülök, de ők nem a kutyáim hanem valamilyen szinten a barátaim. Természetesen a táboromban sokan vannak akik a szüleik parancsára nyaliznak nekem. Őket rühellem, de a csapat fejekkel tényleg jól elvagyok. Ők Frido, Raphael, Porsten és Shara. Shara egyértelműen egy amazon. Az apám jóban van a szüleivel és remek harcművész. Természetesen nem jobb mint én, de ez csak ego kérdése. Egyenesen Lucifer területe felé veszem az irányt, aki gondolataim szerint a megszokott ablakban üldögél.
  -Már megint oda megyünk?-Kérdezi mögülem nyavalyogva Frido.
  -Nem kell jönnötök.-Mondom nekik rájuk se nézve. Most is Shara és Raphael tart velem. Frido nem képes uralni a dühét az egyik srác felé aki Lucifer önkéntes pincsije, Porsten meg szeret kimaradni a balhéból, ha Luciferről van szó. A szülei Lucifer anyja alá tartoznak és egy rossz szó után a pokolra küldik őt és a családját. Jobb esetben elintézik egy golyóval. Meg is értem. Raphael egy kigyúrt állat, de végtelenül kedves fickó. Szőke, rövid haja van, tele van tetkóval és van egy szájpirszingje. Sarahnak rövid, fekete haja van és szeret ugyan ilyen hosszúságú ruhákban lenni. Ezzel ellentétben nem egy kurva. Frido egy alacsony, sportos alkat barna hajjal és hasonló szemszínnel. Szemüveges és nagyon okos. Prosten pedig hasonló kinézettel rendelkezik, csak nincs szemüvege. Befordulok egy újabb folyosón és már meg is látom.
  -Látjátok?-Nézett Lucifer a talpnyalóira.-Már jön is.-Mosolyodott el ördögien. Kellő távolságban megállok előtte, ő pedig méltóztat leszállni a nyitott ablakpárkányról.-Minek köszönhetem a látogatásod?-Kérdezi ördögien vigyorogva.
  -Mintha nem tudnád.-Forgatom meg a szemem. Felemeli a kezét és ott lógott a kezében egy pendrive. Felvonja az egyik szemöldökét amit én utánozok.-Mi kellene tőlem már megint Lucus?-Kérdezem tőle pimaszul.
  -Csak kíváncsi voltam hogy kell e.-Lóbálja meg a szemem előtt a tárgyat.
  -Én meg kíváncsi voltam hogy le fogod e nyúlni.-Vágok vissza neki dacosan.-Visszaadod vagy tartogatod még egy kicsit azt a pendrivot?-Kérdeztem tőle türelmetlenül.
  -Nem tudom miért kell neked.-Sóhajt.-Nincs rajta semmi.-Mondja és zsebre teszi.
  -Miből gondolod?-Kérdezem tőle gúnyosan.-Netán nem megnézted?-Meglepődést színlelek.
  -Ne nagyon pimaszkodj Qwix!-Szól rám fenyegető hangnemben, amitől mások általában maguk alá csinálnak. Egy lépéssel közelebb lép és teszteli, hogy még mindig ellenállok e neki.
  -Ne nagyon pimaszkodj Qwix!-Vékonyítom el nyávogósra a hangom.-Ez most olyan volt mintha félnem kéne tőled. Márpedig ebben a kócerájban én vagyok az egyetlen aki nem ezt teszi. No meg talán az önkéntes örömlányaid.-Mondom el neki az igazságot amit már számtalanszor megtettem az elmúlt években.
  -Tudod Qwix nem vagyok abban biztos hogy ennyire nagy lenne a szád ha nem lenne mögötted Raphael.-Mondja gúnyosan. Raphaelre nézek aki elindul visszafelé a folyosón. Sharara nézek aki még mindig Lucifer méregeti. Rám néz és értve a célzást Raphael után megy, miután gyilkos tekintetét Luciferre emeli.-Milyen merész.-Állapítja meg szórakozottan és hátrébb lép.
  -Szeretnéd még rabolni az értékes időm vagy kibököd végre hogy mit akarsz?-Kérdeztem tőle karba tett kézzel. Elküldi a talpnyalóit egy biccentéssel így csak ketten maradunk a folyosón.
  -Nem is vagy te olyan hülye.-Állapítja meg.
  -Bár te is elmondhatnád ezt magadról.-Mondom gúnyosan.-Ahelyett hogy újra meg újra lenyúlod a cuccaim és idecsalsz hogy utána elküldesd velem a barátaim, akár odajöhetnél és mondhatnád hogy beszélni akarsz velem.-Mondom neki kicsit sem próbálva palástolni, hogy mennyire idegesít. Megrántja a vállát.
  -Oh ugyan már!-Legyint.-Abban semmi érdekes nincs!-Mondja és újra előveszi a pendrivot. A kezembe adja és még néz egy darabig. Felvonom a szemöldököm.-Nem céltalanul nyúltam le. Szükségem volt rá, de most azért hívtalak ide hogy közöljem: az őseinkkel nincsen minden rendben. Anyámat sokszor láttam beszélni apuddal. Nem tudom miről beszéltek, de attól tartok hamarosan megtudjuk. Csak gondoltam szólok.-Monda és vigyorogva elindul vissza a terem felé.
  -Komolyan ezért képes voltál megint eljátszani ezt a faszságot?-Indulok el utána mérgesen trappolva a folyosón.
  -Inkább hálásnak kéne lenned.-Mondja teljesen komolyan. Felnevetek.
  -Mégis miért?-Kérdezem tőle cinikusan.
  -Ugyan már!-Legyint újra.-Előttem ne játszd magad Qwix!-Suttogja. Tudom, hogy mire gondol. Nem sűrűn beszélek apámmal.
  -Nem értem miért mondtad el ezt.-Morgom az orrom alatt egyenesen sötét szemeibe nézve.
  -Hogy készülj fel. De hidd el, nem ingen csináltam.-Kacsint rám és otthagy. Méghogy én vagyok a buzi... Feszülten túrok bele a hajamba. Ez sosem jelent jót. Visszasietek a többiekhez, aztán a terembe. Leülök a padomhoz és előveszem a rózsaszín kiemelőm. Átfestem a fehér pendrivot vele és rajzolok rá 2 szemet, egy macskaszáját, orrot és bajuszokat. A Német füzetemből kivágok 2 fület, ezeket is átszínezem kiemelővel és színes ceruzával  és ráragasztom a pendrivra. A legtöbben megszokták hogy nem figyelek órán, ezért nem is törődnek vele ha ilyeneket csinálok. Padtársam nincs, mert a tanárok szerint jó ez így nekem. A pendrive hátuljára ragasztok egy cetlit és ráírok egy üzenetet.

"A Hőstettedért"

Aztán átdobom Lucifer asztalára mikor a tanár nem figyel. Mivel mindketten a leghátsó sorban foglalunk helyet, így mindenki csak a koppanó hangot hallja. Hogy miért nem elől ülünk a tanár szeme előtt? Megvan az előnye annak, ha valaki maffiavezér örökös. A tanár abbahagyja a beszédet és körbenéz. Én csak az ablakot nézem.
  -Mi volt ez?-Kérdezi mérgesen.-Tudsz valamit Qwix?-Kérdezi tőlem a tanár. Odafordulok szépen, lassan, unott arckifejezéssel. Felvonom a szemöldököm.
  -Egy madár.-Mondom szemrebbenés nélkül. A tanár az arcába temeti a kezét és inkább magyarázott tovább. Luciferre nézek aki egy "Most ez komoly?" Nézéssel jutalmaz. Kihívóan megnyalom a számat és egy aprót biccentek. A terembe hirtelen abbamarad a magyarázás, de mivel nem figyeltem nem tudom mi történt. Már megszokásból fordulok a tanár felé a következő kijelentéssel:-Tessék tanár úr.-Nézem a kopasz rosszalló tekintetű tanáromra angyalian mosolyogva. Mikor néhány másodpercig nem válaszol megrebegtetem a szempilláim.
  -Meg tudná ismételni amit az előbb mondtam?-Kérdezi tippjeim szerint még egyszer.
  -Persze tanár úr!-Mosolygok rá angyalian.
  -Akkor tessék!-Szólít fel.
  -Meg tudná ismételni amit az előbb mondtam Qwix?-Hangoztatom el a megszokott kérdést amit órán szoktam kapni egy kicsit elmélyített hangon. A diákok többsége majdnem elneveti magát, de a tanárom nincs ilyen jó kedvében.
  -A tájékoztatója?-Kérdezi mérgesen.
  -Minek az önnek? Úgy sincs benne hely.-Rántok vállat és lazán hátradőlök a székben. A tanárom köpni nyelni nem tud néhány pillanatig.
  -Ma nagyon pimasz Qwix!-Emeli fel a hangját.-Meglepő módon ma még Luciferről semmi hasonló panasz nem érkezett.-Néz az angyalian mosolygó Luciferre. A mondatára rám néz én pedig megforgatom a szemem.
  -Higgye el tanár úr, ami késik nem múlik.-Mondom a tanáromnak aki biccent az ajtó felé. Mint aki le van törve (lehajtott felsőtesttel) úgy indulok el az ajtó felé. Ott kitárom azt és visszanézek az osztályra.-Tesin találkozunk gyermekeim!-Mondom drámaian és bevágom az ajtót mielőtt a tanárom bármit mondhatna. Aztán kinyílik az ajtó és egy kicsit sem jókedvében lévő tanárral találom szembe magamat.-Hupszi... ez a huncut huzat!-Mondom ártatlanul a tarkóm vakarva.
  -Huzat, huzat, húzzon az igazgatóiba!-Rivall rám a tanárom. Tisztelgésbe vágom magam és megfordulok, hogy mint egy katona kezdjek el menetelni. Az ajtó becsukódik, de még így is hallottam a diáktársaim nevetését. Most küldet az órádat a pokolba Mr. Viaszfej..

Engem gondolsz rossznak? Lehet hogy az vagyok, de ti még nem ismeritek Lucifer. Ezt az oldalamat amit most megismerhettetek... ezt kell alkalmaznom ellene, hogy legalább a közelébe érhessek.

Na hali! ^^

Egy kis szünet urán visszatértem az általatok megszavazott sorozattal. Remélem tetszett az első rész! :3

(most előszőr írok ilyen Maffiás sztorit szóval nézzétek el nekem ha baromságot írok, és nem olyan durvák a részek, beszólások. Én azért igyekszem egy kia poént ia belecsempézni aztán meg majd meglátom mi lesz belőle)