2 Maffia fiú

Tűz

  Lépteket hallok. Kettőt kopogok az ajtón.
  -Foglalt!-Szól ki Qwix. Egyszer megölöm ezt a gyereket.
  -Örülök.-Szólok vissza elfojtott hangon.-Viszont, ha nem a szomszéd jön lisztért, akkor állati nagy bunyó lesz, szóval szedd össze magadat!-Besietek a szobájába ügyelve a drótra és kiszedem a székből az ott hagyott pengét. Ha lőfegyverekkel jönnek, halottak vagyunk. Kikukucskálok és körbenézek. Sehol senki. A fürdőajtó kinyílik. Eltelik pár másodperc és kibújik Qwix feje is az ajtó mögül.
  -Látsz valakit?-Kérdezi a lehető leghalkabban. Megrázom a fejemet. Felvesz egy harcpózt. Én is így teszek. Az ajtó másodpercek múlva, hirtelen berobban. Fegyveresek. Felszerelés is van rajtuk. Nagy bajban vagyunk. Qwixre pillantok, aki teljesen befeszült. Meg van rémülve és hozzám hasonlóan nem tudja mit csináljon. Rám néz, én pedig megrázom a fejemet. Nem teszünk semmit, ameddig nem muszáj.
   -Kutassátok át a házat! Itt kell lenniük.-Megfeszülnek az izmaim. Az ajtófélfának támaszkodok és bízok az ösztöneimbe. Ehhez az ajtóhoz fognak ideérni előbb. Gyorsan berántom és elveszem a fegyverét. Figyelnem kell viszont a drótra. Ha azt beaktiválja, nem lepődnék meg, ha mindannyian repülnénk egyet. Qwix lever valamit. Az egyik őr be se nézve elhalad az ajtó előtt. Szóval egyszerre többen jöttek ide. Jó kis elterelés, ráadásul szét tudjuk választani őket, bár veszélyes, hiszen már tudják, hogy ott van. Behúzódok a fal mellé és onnan várok arra, hogy valaki belépjen a szobába. Ketten lépnek be. A felém néző fegyverének csövét felnyomom, hogy ne tudjon lelőni. Kirántom a kezéből és jól hasba talpalom, ami neki löki a mögötte állónak. Berántom az ajtót és a fal takarásába ugrok. 2 lövést adok le. Az egyiket a sisakja széttörésére, a másikat pedig a fejébe. Nem szenvefett. Azonnal meghalt. A testét a mögötte lévő letaszítja magáról. 2 lövéssel őt is elintézem. Nincsenek felszerelve rendesen. Kintről is lövéseket hallok. Remélem azért Qwix még életben van. Nem akarom hallgatni anyám kioktatását.
  Kirúgom az ajtót és rögvest tüzelésbe kezdek, amikor meglátom az ellenséget. A pontosság létfontosságú, ahhoz, hogy minél kevesebb tölténnyel, minél több ellenséget tudjak kiiktatni. Az első néhány volt csak jól felszerelt.A többibe már egynél több nem kell. Természetesen ők is lőnek, csak hát van azért különbség közöttünk. Mire feleszmélnek, már halottak. Nincsenek sokan a lakásba. Összesen max 12-en. Az utolsó párnak már nincs is lőfegyvere. Ők a nyúlcipő mellett döntöttek, ami össze is jött 2-őnek, mert kifogyott a pisztolyom.
  -Élsz még?!-Kiáltom el magamat.
  -Nem!-Jön a válasz rögvest a fürdőből. Ő is előkerül, kissé véresen.
  -Mit csináltál?-Lepődök meg hirtelen.
  -Megijedtem.-Válaszol látszólag őszintén és kihúzza a fürdőből a 2 holttestet.-Ezekkel mit csináljunk?-Utal a hullákra.
  -Nem tudom. Csak remélni tudom, hogy a szomszédok nem hívták ki a rendőröket. Azon gondolkodom, hogy el kéne tűnnünk. Ha annak a 2 idiótának akik meglógtak van egy kis eszük, ránk hívják a zsarukat és ezt nem nagyon magyarázhatjuk ki.-Qwix egyetértően bólogat.
  -De akkor mit csinálunk?-Teszi fel újra a kérdést.
  -Felgyújtjuk a háza.-Mosolygok rá, mintha egy teljesen hétköznapi dolgot mondtam volna. Egy pillanatra lefagy, majd elgondolkodik.
  -Nincs sok választásom....-Sóhajt és kijön a nappaliba. Kinyitja a széfet és kiveszi a cuccait.-Ezek a legfontosabbak.-Besiet a szobájába és hamarosan visszatért egy táskával.
  -Reméltem, hogy nem lépsz rá a drótra.-Elveszem tőle a táskát.
  -Milyen drótra?-Kérdezi hirtelen, én pedig lefagyok.
  -A botlóra.-Meglepette néz rám majd visszasiet leellenőrizni.
  -Hát még itt van és nem estem pofára benne.-Ez után kimegy a konyhába.-Ugye tudod, hogyha most ezt megteszed akkor rajtad fogok élősködni?-Bólogatni kezdek.
  -Úgy is heti 2x meg kellene, hogy látogassuk egymást. Ameddig nem találsz más, van hely.-Majdnem el is röhögöm magamat, mikor eszembe jut, hogy eltévedt és az ablakból ugrott ki. Qwix segítségével egy helyre húzzuk a hullákat és az öngyújtóm segítségével felgyújtom a ruhájukat több helyen. A szemem sarkából látom, hogy Qwix összeteszi a 2 kezét és enyhén meghajol. Gondolom valami Japán szokás. Nem értem, miért kell ezt azokkal csinálni, akik majdnem kinyírták.-Nem félsz így az utcára lépni?-Mutatok a véres pólójára. A kanapéról felkapja a pulcsiját és lehúzza.
  -Most pedig húzzunk innen!-Ösztökél a távozásra, ugyanis a tűz kezd egyre nagyobb lenni. Kisietünk a folyosóra és Qwix vezetésével elhagyjuk a házat a vészkijáraton. Ez után megkerüljük az épülettömböt és beszállunk az autómba.-Kicsit rosszul érzem magam, hogy a szomszédaimra rágyújtottam a lakást.-Szólal meg Qwix a Tüzet nézve.
  -Megnyugtat, ha az mondom, hogy az egyik szomszédod nyugodt szívvel engedte, hogy kiraboljam a másikat?-Megrázza a fejét, de amikor meghallja a szirénák hangját egy kicsit megnyugszik. Én mondom: túl jó szíve van ehhez az élethez. Valamit kell majd kezdenem vele.-Szerinted hány óráig leszünk itt?-Kérdezem, amikor már meglátom a rendőröket. Gyorsan leállítom a motort és hátradőlök a széken.
  -Legalább 3.-Válaszol teljesen kiábrándulva.
  -Addig felhívom anyut, hogy ne érje váratlanul az eset.-Előveszem a telefonom és kikeresem anyám számát. Amikor megtalálom kissé félve nyomok rá a hívás gombra. Nem szeretném zavarni, főleg, ha rossz kedve van.
  -Már az előtt tudtam, hogy elmentél Qwixhez.-Szól bele a telefonba én meg felmorgok. Utálom amikor jósnőnek képzeli magát és még be is jön neki.-Felőlem maradhat. Egy feltételem van: Nem bántjátok egymást.-Qwixre nézek, aki egy aprót bólint.
  -Akkor ez megbeszéltük. Felhívod Qwix apját, vagy hívjam fel én?-Kérdezem tőle kissé aggódva. Nem nagyon beszéltem vele még telefonról, vagy, ha igen, akkor lerázott.
  -Már tud róla.-Egy kissé megkönnyebbülök, de a szemem sarkából látom, hogy Qwix egy kissé megfeszül. Nem hiába vagyunk ellenségek és valamennyire ellentétek is. Azok alapján, amit Joránhoz vágott hozzá, biztos vagyok benne, hogy valahol a lelke legmélyén ő is egy pszichopata. Ha már itt tartunk, megnézném még egyszer. Beindít a vadsága.
  -Akkor nem is zavarlak tovább. Egy ideig úgy is itt leszünk. Talán 6 fele haza tudunk menni.-Kezdek el búcsúzkodni anyámtól.
  -Rendben.-Zárja le a beszélgetést és ki is nyomja a telefont. Megjöttek a tűzoltók és egy mentőautó is. Qwix, ha jól látom messengerezik. Megpróbálom meglesni, de feltűnik neki az érdeklődésem és úgy fordul, hogy a hátát az ajtónak tudja támasztani.
  -Mit szégyellsz?-Kérdezem és én is így fordulok az autóba. Kényelembe helyezem magamat.
  -Semmit. Csak ez rám tartozik és akivel beszélek.-Szinte biztos vagyok benne, hogy a barátaival beszélget. Mást elképzelni se tudok.

*Qwix sz.sz*

  Mindegyikükkel beszéltem az elmúlt 2 órában, de egyikük sem árult el semmit. A beszélgetésünk végén pedig a titkos nyelvünkön bocsánatot kértek. Biztos vagyok benne, hogy nem direkt csinálják. Meg lettek fenyegetve, vagy mit tudom én.
  -Egyre jobban felbasz ez a Joran.-Szólal meg hirtelen Lucifer.-Ragaszkodsz a tervedhez?-Elgondolkodok a kérdésén, majd megrázom a fejemet.
  -Van innid?-Szenvedek az ülésen ülve. A rendőrök még mindig itt vannak és nem úgy tűnik, hogy hamar eltűnnének.
  -Van, de nem kapsz mert be fogsz pisilni.-Elrakom a telefonom és pózt váltok mert kezdenek begémberedni a végtagjaim. Kinyújtózkodok ameddig az autó engedi és rendesen elhelyezkedek az ülésen.-Azon gondolkodtam, lehet, hogy egyszerűen a suli szeme láttára kéne kinyírni.-Osztja meg velem enyhén őrült ötletét.
  -Felejtsd el!-Ellenkezek rögtön.-Nem. Kirúgnak a suliból, feljelentenek meg hasonlók. Ne.-Lucifer morog az orra alatt, de nem mond semmit.-Van egy ötletem.-Mosolygok rá. Kissé meglepetten fordul felém.
  -Hallgatlak.-Derül rögtön jobb kedvre.
  -Mit szólnál, hogyha egy baráti mérkőzés keretein belül bunyóznánk egyet? Nem vagyok túl jó állapotban, de pont leszarom. Most csak egy jó bunyóra vágyok.-Luciferre nézek akin egy hatalmas vigyor terült el.
  -Én benne vagyok. Sőt! Nagyon is tetszik az ötleted. Úgy is rég verekedtem valakivel, aki nem bokszolt.-Valahogy éreztem, hogy ez tetszeni fog neki.
  -De nem ma. Ma túlságosan is kivagyok egy bunyóhoz veled. Az első pár perc alatt kidőlnék.-Ez a kijelentésem rögtön kedvét szegte, de azért egy kis mosoly megbújik a szája sarkában.
  -Azt hiszed, holnap több esélyed lesz?-Kérdezi ínycselkedve én meg hitetlenkedve elmosolyodok.
  -Tudom.-Zárom le ennyivel a beszélgetést. A továbbiakban idegszaggató játékba kezdek a virtuális cicámmal, ami Lucifernek is feltűnik.
  -Macskabolond vagy, vagy csak unatkozol?-Tekintete rátapad a képernyőre, én meg szinte rögtön tudom, hogy ki akarja próbálni csak nem köti az orromra. Duzzogva a kezébe nyomom a telefonomat.
  -Inkább kutyás vagyok.-Javítom ki.-De én egy macskának is örülnék. Csak ne kelljen mindennap játszanom vele, mert abba belehalnék.-Olyan érzésem van, hogy Lucifert annyira lefoglalja a színes gombolyagokkal való candy crush, hogy nem is figyel rám.
  -Ha így állsz hozzá, nem is való neked háziállat. Mindig kell vele játszani. Nincs olyan faj, ami csak úgy elfekszik a kanapédon és van. Vagy csak én nem tudok róla. Mondjuk, ahogy ismerlek, tuti, hogy miként megkapnád teljesen másképp állnál hozzá.-Meglep hirtelen kijelentése, de inkább nem képzelek bele sokat. Ekkor rájövök, hogy én még tartozok neki. Kiveszem a pénztárcám és felé nyújtom a megfelelő összeget. Megepedten néz rám, majd elmosolyodik.-Most égettem fel a házad. Nyugodtan rakd el.-Igazat adok neki és vissza rakom a pénzt. Majd nézem, ahogy elfoglalja magát a telefonommal.

Üdv a tablófotózásról :D