I wait | ChangLix +16 - stray kids

589 21 17
                                    

+16

Felix pov.

*egy évvel ezelőtt*

A legjobb érzés az, amikor a fanokat megtudjuk mosolyogtatni. Most is nagyon tetszett a közönségnek a koncert. Emiatt egy kicsit elhúztuk a koncertet, hogy mindenkinek jó legyen. Úgy gondoltuk hogy plusz egy játék még belefér.

- Gyere Jisung, húzz egyet! - mutatta Chan Jisung felé a sapkát amibe belevoltak írva játékok. Belenyúlt a sapkába, majd kihúzott egy cetlit.

- Ö... - forgatta a kezében, majd végre felolvasta - Mouth to mouth. Az melyik is? - kérdezte mire minden stay nevetni kezdett.

Végre sorba álltunk miután elmagyaráztuk a mókusgyereknek a játék lényegét. Tőlem balra Bin jobbra pedig Hyunjin állt. Hyunjin volt az első a sorban, tehát szerencsére nekem nem kell sok tag szájához érintett fecniket a számhoz emelnem. De annak is örülök, hogy Changbin, azaz a legjobb barátom mellett állhatok. Ő vele már láttuk egymást teljesen mesztelenül is, nincsenek nagyon gátlásaink, tehát inkább adom át a papírt neki mint akármelyik másik tagnak. Talán vele lazábbnak érzem magam? Nem is tudom pontosan de legalább jóban vagyunk. Igaz az talán túl sok, amikor a fenekemet csapogatja, de nem haragszom rá, mivel tudom, hogy barátként csinálja.

Erős bökdösést éreztem Hyunjin felől, aki kapkodva próbálja megtartani a papírt. Leesett nekem a szituáció, ezért gyorsan át is vettem tőle a fecnit, amit Changbinnak próbáltam is továbbítani, csakhogy a papír textúrája helyett valami puhábbat éreztem. Akkor realizálódott bennem, hogy most szinte megcsókoltam.

- CHANGLIX IS REAAAL! - ordította minden fan, én pedig csak sokkban álltam és kissé tettettem, hogy undorító volt. Pedig közel sem volt az. Sőt!

*most*

Ekkor jöttem rá, hogy tetszik Changbin. Ami már azóta szerelemmé nőtte ki magát. Csak annyi a baj, hogy ő erről nem tud és szinte biztos is vagyok benne, hogy ő nem úgy érez irántam, mint én felé.

Nemrég jöttünk be az öltözőbe, mivel éppen az új albumunkhoz a táncokat tanulgattuk. Már mindenki elment de én nekem szükségem van most egy kis kikapcsolódásra. Szükségem van a többiektől kicsit elszakadni. A napom szinte huszonnégy óráját töltöm velük, ami amúgy nem nagy baj, csak már néha nekem is kell a kikapcsolódás. Erre pedig egy jó meleg zuhanynál mi jobb lehetne a program. Most is bevittem az öltözőnkben lévő zuhanyzóhoz a cuccaimat és a ruhákat beraktam egy kis szekrénybe, hogy azok ne legyenek vizesek. Odaálltam a zuhany alá és levettem a testemet takaró törölközőt ezzel teljesen mesztelenné téve magamat. Megnyitottam a vizet egy kellemes hőmérsékleten, ami segített ellazítani engemet. Utánna csak behunytam a szememet és percekig áztattam magamat a zuhany alatt. Máshoz még nem is igazán volt se erőm se kedvem. Jó volt kicsit kilógni a munkából és elvonatkoztatni a környezettől. Olyan békésen álldogáltam csukott szemmel percekig hogy az szinte már kínos volt, de ha egyszer olyan jó volt. Ha most nem használnám ki az időt később tuti megbántam volna.

A víz lecsorduló cseppeinek a hangzavarát egy kissé harsányabb éles hang zökkentette ki egy pillanatra. Azonnal kinyitottam a szememet és odakaptam a tekintetemet a hangforrás irányához. A szemeim tágra nyíltak amikor Changbin-t pillantottam meg. Teljesen pucéran. Nem tudtam hirtelen semmit sem reagálni. Persze, már láttam őt így, de akkor még semmit nem éreztem iránta, se a neme iránt. A gondolataimat a felém egyre közeledő léptei zavarták meg.

- H-hát te? - dadogtam mint egy négyéves. Egész végig csak a szemébe néztem, hiszen nem akarok előtte izgalomba jönni.

- Jöttem fürdeni... - mondta mindezt egy egészen új arckifejezéssel. Mintha kicsit a vágy tüze égne benne de egyben kedves is. Egyre csak közelebb jött, mire szinte csak két lépés választott el kettőnket.

- É-és... miért... miért pont most? - mutattam magamra, hiszen kicsit mégis furcsának találtam, hogy bejön, hogy együtt fürödhessen velem.

- Tán zavar? - lépet ezzel még közelebb, így az eddigi két lépésből már alíg maradt pár centi.

- Nem kéne? - mondtam zavaromban és szinte éreztem ahogyan elpirulok.

A levegőt kettőnk között csak próbálta elzárni, de én pedig csak hátráltam.

- Mi a baj? - simította meg az arcomat amitől szó szerint kirázott a hideg. Ő ezt észre is vetté és aranyosan felkuncogott rajtam.

Pár másodperc kínos csend után gondoltam mondok valamit, ezért beszédre is nyílt a szám, csakhogy Bin hozzámpréselte ajkait ezzel a falnak nyomva testemet. Eleinte nem igazán akartam hagyni, mivel kissé úgy éreztem, hogy csak játszik velem, de amikor az csípőjét az enyémnek tolta, ezzel hozzámdörgölve farkát, akkor elszakadt a cérna és felnyögtem egy egész hangosat. A szemeimet csak lehunytam és hagytam, hogy csinálja amit elkezdett.

- Ezt már régóta kiakartam próbálni.. - sóhajtozta Changbin a csókunk közé. - Ugye nem bánod? - mosolyodott el, ami egyben nagyon férfias és aranyos is volt.

- Changbin! - adtam ki a kicsit magasabb frekvenciájú hangot amikor ráfogott a tagomra és az lassan kezdte masszírozni. - E-ezt... - próbáltam szóhoz jutni de a tevékenységeivel egész nehéz volt ezt megvalósítani.

- Mondd csak! - heccelt majd adott egy csókot.

- Inkább a dormban folytassuk.. - nyögtem ki végre e szavakat a számból, majd látszólag velem egyetértve Changbin elengedett és megsimogatta az arcomat.

- Ha neked az úgy jobb.. - mosolygott rám és puszit nyomott a homlokomra.
- De ha a fanjaink megjegyzik majd hogy valami dudorodik a kis Bin helyén akkor téged foglak hibáztatni! - villantott rám egy perverz mosolyt majd odahúzott a szekrényhez, hogy megtörölközzünk és felöltözzünk.

(...)

A dormunkig keveset kellett mennünk, szinte pár métert de azon a rövid távon is hatszor ájultak el mellettünk. Mi meg csak mosolyogtunk mindenkire, de azért megpróbáltunk sietni ahogyan csak bírtunk hiszen már nagyon de nagyon türelmetlenek voltunk. Legalább is én nagyon, de gyanítom hogy Changbin is.

Azonnal felfutottunk és onnantól kezdve húzott engem magával a saját szobánkba. Woojinnel osztozunk a szobán de a fiúk egyértelműen tudták, hogy mi lesz amikor meglátták hogy kapkodva rohantunk föl kézenfogva. Nem hiszem hogy valamelyikőjük ezek tudatára is beakarna majd jönni.

- Kezdődhet a móka! - nézett rám vágytól éhes szemekkel és végidöntött az ágyon. Megnyalta a száját, amitől nagyon, de nagyon izgalomba hozott.

// És itt a vége ennek a résznek^^ Próbáltam kevésbe korhatárosba vinni az egészet, de hát ez most sem sikerült😅 Ettől függetlenül remélem hogy mindenkinek tetszik☺️💕 Legyen szép napotok! //

Kpop Oneshots [NYITVA][+16,+18]Where stories live. Discover now