Kpop Oneshots [NYITVA][+16,+18]

Tiéd vagyok | ChanBaek - exo

Korhatár nélküli

Baekhyun pov.

Itt várok már órák óta a dormban, hogy akárki megérkezzen de még mindig nem jutottam semmire. Most, hogy így kicsit beteg vagyok, egy-pár napig nem megyek sem gyakorolni, sem felvételre. Az új albumunkon dolgozunk éppen, de emiatt valószínűleg kicsit késni fog a kiadása.

Majd végre meghallottam az udvarról a kocsi zaját. Emiatt felálltam a kanapéból, hogy köszönthessem őket. Chanyeolon kívül mindenki egyesével bejött, de olyan fáradtak voltak, hogy azonnal mentek is aludni. Minseok még kintmaradt velem beszélgetni.

- Chanyeol? - érdeklődtem a szerelmem után.

- Mikor fogod végre bevallani a többi tagnak? - hát igen... Xiumin az egyetlen tag aki tud a kettőnk kapcsolatáról. Persze, mivel hárman osztozunk egy szobán.

- Nem merem... félek, hogy valahogy kikerül a sajtóba. Nem mintha nem bíznék bennetek, hyung. Csak, tudod a dispatch mindenhol ott van. Alíg tudunk publikusan randizi. Mindenki kiszemel minket.

- És mit mondott a nagyfőnök?

- Nem tudtam még beszélni vele. Félek, hogy mindkettőnket kitesznek az SM-ből. Én kibírom, de a szívem törne össze ha emiatt Chanyeol is szenvedne.

- Ha nem lépsz semmit, akkor nem lesz jobb. Legalább a companynek mondd el. Max csak megkérnek, hogy szakítssatok. Nem fognak kitenni egy ilyen sikeres bandából két nagyon szeretett tagot. Csak ne csináljjatok semmi hülyeséget!

- De az még rosszabb lenne ha szakíttanunk kéne...

- És ha azt mondják hogy szakítssatok? Nem kell mindent megtenni csak hogy kielégítsük az SM hülye baromságait.

- Na mindegy... még gondolkodok rajta. De most miért nem jött haza, mint mindenki más?

- Azt mondta, hogy elmegy venni valamit az egyik boltból.

- Mit? Miért nem velem akart menni?

- Nem tudom, de tuti megvan rá az oka. - majd rámmosolygott és kacsintott egyet, mintha tudna mégis valamiről. - Na én most felmegyek.

De jó, ismét várhatok rengeteg időt. Addig is elővettem a telefonomat és elkezdtem visszanézni a közös képeinket. Olyan jó érzéssel töltött el a mosolyát nézni Chanyeolnak a képeken. Tudom, hogy ez a teljesen őszinte és ártatlan mosolya, amit soha sem tudnék elengedni vagy megunni. Ahogy teltek múltak a percek egyre jobban kíváncsivá tett, mire végre meghallottam a lihegő hangját az ajtóból. Futottam a bejárathoz, hogy kinyithassam neki az ajtót.

- Szia szerelmem! - csókolt meg a nálam egy fejjel magasabb fiú. És valamit becsúsztatott a zsebébe. Kezdtem utánnanyúlni de megállított. - Van számodra egy meglepim! De ezt csak egyféle képpen érdemelheted ki! - majd egy perverz mosollyal húzott föl a szobánkba.

- Mivan ha Minseok bejön? - aggódtam a fiatalabbikra nézve majd nekilökött a kettőnk közös ágyának.

- Elintéztem, hogy saját magát, meg a többieket is tartsa távol a szobától. - és rámmászott.

- Figyelj, ma nem érzem nagyon jól magam... - mondtam, mivel azért még kissé beteg vagyok.

- Nyugi, nem terveztem semmi extrát. Viszont szükségem van egy fehér ingre. - majd furcsán néztem rá de eleget téve a kérésének elővettem egyet a szekrényemből.

Lassan elkezdte felfelé húzni a pólómat és egy mozdulattal le is kapta. Végig simított a testemen amire kicsit felszuszogtam. Megfogta a vállaimat és azzal húzott föl ülő helyzetbe, hogy közben velem szemben rajtam térdelhessen. Először a bal, majd a jobb kezemre húzta föl az inget. Még mindig nem értettem rá az okát de végül hagytam, hogy csinálja azt, amit akar. Lentről begombolta az ingemet, de mielőtt teljesen összegombolta volna, a kulccsontomat lágyan megcsókolta, de nem volt vele semmi hátsó szándéka. Olyan lágyan csókolt, olyan érzékien. Ha most találkoznánk először, akkor is ugyanúgy beleszeretnék, mint ahogyan két évvel ezelőtt. Végül az összeset begombolta, majd megfogta a kezemet és visszamentünk a nappalinkba.

- Húzd föl a cipődet, különleges helyre viszlek! - mondta, és teljesen összezavarodott fejet vágtam. Nem értettem, hog mi folyik itt, de bízok Yeolban, úgyhogy mindent úgy tettem, ahogyan kérte.

Kimentünk az ajtón és én beszálltam az anyósülésre, míg Channie a vezető kormányt keztde el forgatni. Én sosem tudtam vezetni, ezért mindig is csodálva figyelem, hogy milyen ügyesen vezet.

- Remélem, hogy tetszeni fog a hely! - mondta, majd a jobb kezét a combomra rakta, amire én pedig rátettem a saját kezemet. 

- Tuti, hogy tetszeni fog, hiszen te is ott leszel. - majd felemeltem a kezét a combomról, hogy összekapcsoljam a ujjainkat.

- Nem olyan hosszú az út, csak egy pár percre van innen. Nem is egyszer voltunk ott.

- Hanem kétszer! - majd nevetgéltünk együtt és a kézfejére nyomtam egy csókot.

Ahogy közeledtünk a cél felé egyre világosabb lett nekem, hogy hova megyünk. Az autóval leparkoltunk egy üres, látszólag parkoló helyre. Mindketten kiszálltunk és kézenfogva lesétáltunk a kedvenc, titkos kis folyóparti részhez. Egy ember nincs itt, és pontosan ez az amiért szeretjük ezt a helyet. A dormon és ezen a placcon kívül gyakorlatilag nincsen már privát szféránk.

Chanyeol megfogta a kezemet és közelebbhúzott a parthoz.

- Baekhyun... Emlékszel, amikor itt vallottál nekem szerelmet? Emlékszel, hogy itt csattant el az első csókunk? Itt néztünk először naplementét és napfelkeltét is. Itt feküdtünk ki először az éjszaka kellős közepén egy pokrócra, hogy nézhessük a gyönyörű csillagokat. Itt suttogtam ajkaidra először, hogy szeretlek. Én szeretném, ha én lennék az egyetlen, akivel ezeket csinálod. Szeretném, hogyha örökre szerethetnénk egymást. Tudod, egy csók... egy ölelés... ebből van sok. De tudod mit fogok most csinálni ami soha többet nem fog megtörténni, hiszen ez csak egyszer jön el szerelmünkben? - majd leereszkedett az egyik térdére és a korábbról eltett dobozt a zsebéből kivette. - Szeretném, ha örökké kettőnkké lenne ez a hely és az emlékeink, amiket itt tapasztaltunk meg. De a legfontosabb. Szeretném, ha örökké az enyém lennél. - majd kinyitotta a dobozt, amiben kettő gyűrű volt. A könnyeim elkezdtek potyogni. De nem akaratam egyátalán megállni a sírással, hiszen ezek örömkönnyek. - Chanyeol, én is szeretném, ha örökké csak a tiéd lennék. És szeretném, hogy te is csak az enyém. - majd az ő ingge ujjával megtörölgette egy kicsit a szemeimet és az egyik gyűrűt kivette a dobozból és ráhúzta az ujjamra. Én kivettem a másikat, aztán a te ujjadra húztam. A karjaimat nyakad köré font, hogy lehúzhassalak magamhoz egy csókra. Szerelmem a popóim alá fogott és én fölugrotgam karjaiba, úgy csókolóztunk tovább.

Sziasztok! Ez az első, rendesebb oneshotom, remélem, hogy tetszik nektek. Mostanában nagyon rákattantam erre a shipre, ahogyan az exora is. Ha van olyan ship, amit látni szeretnétek ebben a könyvvemben akkor akár ide commentbe, vagy privátba is meglehet írni. Legyen szép napotok!😚💗💕💞