2.rész

169 15 2
                                    

Mikor hazaértünk ledőltem a franciaágyamba és a plafont néztem. A plafonon volt két csillár és közte a fehér plafonra rajzolt fekete csillagok. Ezeket még anyáék festték fel a falamra mikor kicsi voltam és nem tudtam aludni Gilbertánál. Mindig azt mondták hogy számoljam a csillagokat.Egyébként a falam színe halvány kék. Kicsi koromba rengeteget voltam Gilbertánál, mivel ebédre finomakat főzött mindig,anya meg nem szeretett főzni. Nem érdekelt hogy tanulnom kellene csak feküdtem és bámultam a plafont. Kis idő múlva bekapcsoltam egy zenét és elkezdtem rá énekelni.
-Lejla,vacsora!-kiáltott fel a földszintről Gilberta
-Most nem vagyok éhes!-mondtam és elmentem fürödni. Másnap suli után egész nap a neten keresgéltem a tegnapi különös találkozónkról. Találtam meséket hét ősi családról, akiknek természetfeletti képességeik vannak,de a legtöbb cikk azt írta hogy nincs ilyen vagy hogy semmi jelentősége sincs. Szóval hagytam. A következő nap különösebb fennakadás nélkül eltelt, egyedül az este volt borzalmas. Vihar volt és én felének a mennydördéstől mióta anyáék meghaltak.Hanjnali egy óra volt még mindig,közbe persze Gilberta számtalanszor benyitott a szobámba hogy alszok e már. Maradjon már abba,gondoltam és egy halk reccsenést hallottam ugyanebben a pillanatban,nem foglalkoztam vele.Nem sokal később el aludtam viszont ez az állapot nem tartott sokáig.Hajnali három környékén egy óriási nagy dörgése keltem és leestem az ágyamról.A földön fekve fél álomba voltam mikor beugrott egy kép amint a polcom egyik oldalát elengedi a csavar és lefordul. Közvetlenül utána halottam ahogy leesnek valamik.Hallottam ahogy Gilberta átrohan és felkapcsolja a lámpámat.Láttam hogy pontosan a polc ami álmomban láttam ugyanúgy elvan fordulva és leesett róla az összes könyv.
-Mi történt?-kérdezte Gilberta rémülten
-Leestem az ágyról és leestek a polcomról a könyvek.-ennek a mondtanak a végére már én is teljesen elbizonytalanodtam.Hogy lehet az hogy azt álodom hogy lefordul a polcom és pár ásodpertcel később megtörténik.Ezután ránéztem az asztali lámpámra és a villanykörte darabokra volt törve,épp hogy nem esett szét.Ezek be az volt a legfurcsább hogy úgy éreztem mintha miattam történt volna.
-Biztos.... meg kiesett a csavar a polcból-mondta Gilberta megszakítva a csendet, Gilberta hangján eggyáltalán nem az hallatszott hogy ezt hiszi a legésszerűbb megoldásnak.
-Majd összeszedem reggel.-mondta odalépett hozzám és felsegített a földről.Még mindig vihar volt ezért csak pár órával késsőbb sikerült elaludnom.Másnap nem mentem suliba mert körülbelül 4 órát aludtam. Másnap nem Egész nap egy rajzon dolgoztam furcsa volt mert nem gondoltam azt hogy olyan szépen rajzolok viszont ez a rajz kifejezetten szépre sikerült.Egy farkas volt ami egy tűz folyamból ivott.Másnap már normális mennyiséget aludtam és mentem suliba.A 4.óráig nem történt semmi érdekes,mikor valaki hátulról megérintett.
-Végre megvagy!- mondta a möttem álló lány mikor hátra fordultam.A lánynak szinte fekete hosszú haja volt és barna nagy szemei.
-Minden szünetben feljöttem a szintetetekre hogy megtaláljalak,mert nekem úgy rémlett hogy láttalak már itt.-hadarta a lány csak most esett le hogy ki ő,őt láttam a bevásáró központba.Ő állt hozzám legközelebb mikor a hat lányt láttam.
-Szia,téged láttalak a bevásárló
központban?- kérdeztem mosolyogva,a lány egy bólintással válaszolt.
-Egyébként be sem mutatkoztam, Horvát Oxána vagyok!-mondta és nyújtotta a kezét
-Ja és 13 éves-mondta mikor elengedtük egymás kezét.
-Ő...Nyári Lejla vagyok és 15 éves-mondtam mikor becsöngetett.
-Csak gyorsan mond el még a számodat mert még beszélni akarok veled-hadarta ismét Oxána, utána megadtam a telószámomat és mentünk órára.

Hét kulcs őrzői 1.Where stories live. Discover now