Hét kulcs őrzői 1.

13.rész

-Szia!-köszönt Leon
-Szia Leon.-köszöntem vissza,csak ekkor vettem észre hogy Leon mellet pórázon egy nagy német juhász kutya van.Közebebb mentem Leonhoz és megsimogattam a kutyust
-Te vagy az első lány aki nem fél Maxtől.-mondta Leon
-Szeretem a kutyákat.-mondta és elindultunk az erdő felé.Imádtam ezt az erdőt nem volt messze a házunktól és csodálatosan nézett ki.
-És tetszik a suli?-kérdezte Liam gyaloglás közben.
-Te is ide jársz?-kérdeztem mosolyogva miközben Miközben Leon elengedte Maxet.
-Pontosan tudom milyen idegesítő volt tavaly nekem,hogy mindenki ezt kérdezte és mindenkinek ugyanazt válaszoltam.Most viszont és is ebbe a suliba járok és észreveszem ha hazudsz.Nem mellesleg pedig, nekem nincs olyan iskola ahol a suli utolsó hetében az mondanám rá hogy jó.-mondta Leon
-Hát....nem könnyű a suli,ja meg a biosztanár egy katasztófa.-mondam és a végére mindketten nevettünk.
-Ne is mond mert a végén eszembe jut hogy biosz témazáróra kéne tanulnom-mondta,egy ideig csöndbe gyalogoltunk egymás mellet mikor meszólaltam.
-Honnan tudtad a teljes nevem?-kérdeztem
-Szerinted nem jegyeztem meg annak a lánynak a teljes névét aki vagy százszor kihúzott a csávából? Nyári Lejla-kérdezte Leon.Mosolyogva néztük egymást, most az erdő is más volt sokkal jobban össze hangolódtam vele mind szoktam.
-Régebben láttalak a Diamonba lovagolni, szoktál járni oda?-kérdezte Leon
-A nagybácsimé a lovarda.-mondtam
-De remélem nem azt láttad mikor Uránuszt és engem majdnem elütött egy vontat.-folytattam
-De mázlista vagy!Mármint nem azért vagy mázlista hogy majdnem elütött a vonat.-mondta, igazából nem volt túl vicces a lovardát esetem de a végre mindketten nevettünk.
-Láttam hogy Uránuszon szoktál lovagolni, én még nem mertem rá soha leülni.-mondta még mindig nevet Leon.
-Te tudsz lovagolni?-kérdeztem csodálkozva
-Uránuszon nem Türkizen igen.-mondta Leon
-Az az igen-mondtam
-Max hány éves?-kérdeztem.Élveztem a beszélgetést Leon közbe észre sem vettem hogy már legalább fél kilométert megtettünk.
-Három.Neked van állatod?-kérdezte Leon
-Nincs sajnos.-mondtam
-Mutatok valamit.-mondta és idehívta Maxet és megszólalt
-Ajándék.-mondta és kutya megfordult és berohant az erdőbe, kicsivel később egy növénnyel a szájában tért vissza.Amit Max hozott egy rózsa volt de nem akár milyen egy belül vörös kívül fekete rózsa volt. Max oda jött hozzám és Leon mondta hogy guggolja le. Max óvatos ette a fülem mögé a rózsát. Felálltam és megigazítottam úgy hogy a hajamba legyen.
-Én arra tanítottam hogy csak egy virágot nem egy színátmenetes rózsát-mondta Leon és mosolygott.Én nem tudtam megszólalni csak mosolyogtam.Ekkor már csak annyit éreztem hogy Max a két hátsó lábát a nadrágomra helyezi és pont kilökni azt a rubin szivecskét amit Oxána talált.Ekkor jöttem rá hogy az állatok érzik az erőmet, gyorsan megfordultam és felvettem és vissza raktam a zsebembe.A szivecske azért volt nálam mert mióta Oxána oda adta nekem mindig a farzsebembe van.
-És ezt sem tanítottam meg neki.-mondta Leon.Még egy óráig gyalogoltunk és beszélgettünk mikor kiértünk egy rétre.Már sötét volt de szerencsére volt nálunk lámpa.
-Nézünk csillagokat?-kérdezte Leon
-Igen-mondtam.Mikor feküdtem a fűre Max bekúszott a fejem alá és így Max lett a párnám.Leon elment egy farönkért és azt rakta a fejem alá. Pár perc múlva láttam egy hullócsillagot.
-Hullócsillag.-kiáltottam.
-Tényleg!-kiáltott fel Leon is.Mikor már tízperce néztük Leon lassan rátette a kezét az enyémre.Ránéztem és elmosolyodtam. Fél óráig néztük még csillagokat aztán felálltunk Leon megfogtam kezemet és elkezdett gyalogolni. Párperc gyaloglás után azon kaptam magamat hogy két nagyon ismerős ház között gyalogolunk át.Át mentünk a két ház között és észrevettem hogy a saját házam előtt állok.
-Moon utca 12,helyes?-kérdezte Leon
-Igen-mondtam nevetve
-Szia!-köszöntem el mosolyogva
-Nem lesz baj hogy ilyen késő van?-kérdezte Leon
-Megoldom!-mondtam miközben kinyitottam az ajtót. -Akkor szia.-köszönt el.Bementem a házba őszintén kicsit aggódtam hogy Gilberta leszíd.Mikor kinyitottam az ajtót Gilbertával találtam maga akinek karba volt téve a keze.
-Hol voltál?-kérdezte Gilberta és felhúzta a szemöldökét
-Leonnal sétáltam.-mondtam és vártam Gilberta reakcióját.Egy féléve rengeteget áradóztam neki Eliottról.
-Mármint a Rácz Eliott?-kérdezte Gilberta mosolyogva
-Igen-mondtam és begyalogoltam a nappaliban
-Jó fej volt?-kérdezte Gilberta
-Igen, magához képest túlságosan is.Lehet hogy csak szívességet akar kérni—mondtam miközben próbáltam leplezni hogy az előbb mondott verzióba egyáltalán nem hiszek és hogy teljen belezúgtam Leonba.
-Eddig is kért szívességet mégsem vitt el sehova.-mondta Gilberta
-Ja-mondtam felmentem az emletre és lefeküdtem aludni.Másnap a suliba nem történt semmi viszont Adéláéknál viszont annál több. Tegnap Alíz elhozta a dobozt fe rájöttek hogy csak egyszerre lehet kinyitni a hét kupcsal. Adéláéknál még két órát bujtuk a könyveket mire rávettük magunkat hogy ki nyissunk.Mindenki levette a nyakláncát.
-Három,kettő,egy!-számoltunk egyszerre vissza.Eltekertük a kulcsokat nagykattanást lehetett hallani aztán lassan felnyitottam a dobozt én voltam az egyetlen aki nem olvasott utána hogy mi lehet a dobozban. Kinyitottam a nagy dobozban csak egy félbe hajtott apró régi cetli volt.
-Ezt meg fogjátok bánni.-olvastam a papír cetliben lévő ronda kézírást.
-Oké.....-mondta Oxána aki az állát harapdálta
-És ettől ne ijedjünk meg.-mondta Noémi. Csönd volt senki sem beszélt mindenki félt.
Nagyon hálás vagyok hogy ilyen gyorsan össze gyűlt a 300 megtekintés!