Hét kulcs őrzői 1.

7.rész

Már egy órája vártam hogy haza jöjjön Gilberta de nem jött. Miközben vártam Gilbertára megcsináltam a vacsorát, palacsintát csináltam.
-Szia!-lépett be az ajtón 19:36-kor az ajtón
-Szia hol voltál?-kérdeztem Gilbertát miközben levette a cipőjét
-Én inkább az kérdezném, hogy te hol voltál, mert haza akratakak hozni, de nem tudtam hol vagy.-mondta Gilberta idegesen. Igen,nem mondtam el Gilbertának mert úgy éreztem hogy ezt nem feltétlenül kéne lemondtam Gilbertának. Még azért is mert jó érzés volt hogy ez csak én tudom.
-Esetleg nem fiú?-kérdezte Gilberta
-Gilberta! Nem!-mondtam dühösen és felrohantam a lépcső és bevágtam a szobám ajtaját. Vacsorával várom és erre ezt kapom,gondoltam. Felraktam a fülemre a fekete fülhallgatómat és megírtam a házit. Csak akkor mentem le az emeletről mikor már nagyon éhes voltam. Sajnos Gilberta pont az ebédlő asztalnál ült. Leültem Gilbertával szembe az asztalhoz és csendben ettem a palacsintát. Kis idő múlva Gilberta fölállt és egy túrórúdit hozott oda nekem.
-Bocsánat.-mondta Gilberta és megsimogatta a vállamat.
-Te ezeket hol tartod sosem találom mikor keresem-kérdeztem és az ezeket alatt a édességeket értettem.
-Titkos.-mondta Gilberta és elnevettem magam. Utána még 1 óráig beszélgettünk és lefeküdtem aludni.
Másnap csak matekból írtunk dolgozatot, amire nem kellett készülnöm mert mindent tudtam. Utána rögtön mentem ki Aadéláékhoz, útközben össze futottam Oxánával.
-Szia, Roxi! köszöntem Oxánának.
-Szia!-köszönt vissza. Pár percig néma csöndben gyalogoltunk egymás mellett, mikor megszólalt Oxána:
-Ezt nézd Lea!-kiáltott Roxi és felvett valamit az út mellett a fűből. Felvett két csillagot az egyiknek rózsaszín volt a belseje a másiknak piros. Minkettő csillagnak a csúcsának volt egy lyuk
-Ezt te hogy szúrtad ki?-kérdezte
-Nem tudom, de ezek igazi kristályok. Rózsakvarc és rubin.-mondta Oxána. Roxi átrakta a másik kezébe a Piros csillagot és odaadta nekem.
-Ő......köszönöm-mondtam zsebre tettem és tovább sétáltunk. Mikor odaértünk mindenki rögtön neki esett megfejteni a kulcsának az írást.
-Nekem az első szó-mondta Tiara
-És ez milyen nyelven van mert tutira hogy nem olyanon amit értünk!-mondta Sarlott. Kimentem egy kicsit a kertbe és mikor bejöttem az ajtóban neki futottam Tiarának.
-Anyádat!-szaladt ki a száján a káromkodás. Én csak néztem rá, Roxi is halotta Tiarát. Behúzott a házba és maga mellé állított.
-Mond el nekik.-súgta a fülembe. Nagy levegőt vettem és megszólaltam.
-Nekem nem élnek a szüleim.-mondtam főleg Tiarának de a többiek is hallották mert teljes csönd volt.
-Bocsánat.-mondta Tiara csöndben. Nem akartam azt mondani hogy semmi baj ezért csak elhúztam a számat.
-Folytassuk.-mondtam a könyv olvasgatására utalva
Már fél órája keresgéltünk, volt nálunk egy fordító, UV lámpa, rengeteg titkos írásos weboldal egy teljesen érthetetlen ősrégi könyv. Egyszer csak ajtó nyikorgást hallottunk. Az ajtót lassan egy 7 év körüli sötétszőke hajú kislány állt az ajtóban. A könyv pont úgy volt előttünk hogy az ajtóból teljesen tisztán látható legyen egészen eddig, a könyv nem volt a helyén és Sarlott sem az ágyon ült ahol eddig.
-Hanga!-kiáltott Sarlott az ajtóban álló kislányra, feltehetően a húgára.Aki tíz évesnek nézett ki.
-Attól még hogy elmondtam anyának hogy hova megyek neked nem kell ide jönnöd, főleg nem anya nélkül!-Sarlott tett egy lépést Hanga felé, a kislány meg sem mozdult. Hanga magabiztosan szemezett Sarlottal. Sarlott viszont idegesnek, mérgesnek és ijedtnek tűnt.
-Miért mit csináltatok?-kérdezte Hanga és könyökre tette a kezét és felhúzta a szemöldökét.
-Hanga vegyél vissza!-mondta Sarlott és még egyet lépett, de Hanga még mindig mereven állt.
-Hadd éljem már a saját életemet!-kiáltotta Sarlott, ekkor észrevettem hogy a könyv az ágyról az éjjeli szekrényre került.
-Az mi?-mutatott Hanga a könyvre
-Semmi nincs ott.-mondta Sarlott és a könyv már tényleg nem volt ott. Mikor Hanga oda nézet felhúzta a szemöldökét.
-Oké. Szia!-köszönt el Hanga
-A soha viszont nem látásra!-mondta Sarlott és becsukta Hanga előtt az ajtó. Miután elengedte Sarlott a kilincset kivette az ágy alól a könyvet, felraktam az ágyra és leült. Sarlott arcán egy kicsi ilyenséget véltem felfedezni. Aliz, Oxána és Noémi hol egymást hol Sarlottra néztek.
-Na jószerintem ez a könyv nem a kulcsainkhoz való- mondta Tiara aki kínjában egész végig a könyvet nézte.
-Hát Ja nekem az jött ki hogy uzdravení a destruktivní-mondtam, Alíz, Noémi és Oxána még mindig Sarlotott nézték.
-Akkor szerintem menjünk!-mondta Adéla felállt és becsukta a könyvet.
-Sziasztok!-elköszöntem és megöleltem mindenkit. Én mentem ki elsőnek utánam Tiara és utána Adéla a többieket nem láttam kimenni, azt gondoltam hogy rábízza a bent lévőkre a ház zárását. Hazamentem és lefeküdtem, este megint vihar volt ez az egyetlen dolog amit utálok a nyárba a viharokat. Úgy döntöttem hogy most nem fekszel le aludni hanem ébren maradok a vihar végéig. Gilberta is ébren maradt velem tévét néztünk és csináltunk pudingot, 2 órakor el ált a vihar és pillanatok alatt elaludtam.
Nagyon köszönöm a 100 megtekintést!!👍