Hét kulcs őrzői 1.

16.rész

-Bejössz?-kérdeztem Leontól
-Miért ne.-mondta Leon kis hezitálás után. Mikor beléptünk a ház Gilberta főzött a konyhában.
-Leon menj fel a szobámba, a lépcső után az első jobbra.-mondtam és odamentem Gilbertához és egy mondatot súgtam neki oda mikor Leon elindultam a lépcsőn felfelé.
-Egy szó se!-mondtam halkan
-Lejla jössz!-mondta Leon az emeletről.
-Igen.-mondtam és felfutottam a lépcsőn.
-Na milyen a szobám?-kérdeztem mikor felért a szobámba. Leon körül nézett és megszólalt.
-Jók a csillagok.-mondta Leon a plafon felé mutatva.
-Azok már nagyon régiek!-mondtam magam mentségére.
-Lassan már 10 éve.-mondtam mosolyogva
-Nincs semmi baj a csillagdaiddal.-mondta Leon és felkapott az ölébe és megcsókolt. Leon lerakott és ráfeküdtem az ágyamra és ő is mellém feküdt. Én elővettem a telefonomat és elkezdtem olvasgatni az üzeneteiket, Leon meg csak maga elé bámult.
-Ők a szüleid és te?-kérdezte maga elé nézve Leon, rájöttem hogy a könyves polcot nézi amin van egy kép a szüleimről és rólam kiskoromban.
-Igen, meg én 4 évesen.-mondtam a fekete kép keretes képet nézve.
-Biztos eszméletlenül kedvesek  lehettek.-mondta Leon és én csodálkoztam hogy Leon honnan tudja hogy nem élnek a szüleim
-Mint te.-mondta Leon és ram nézett. Én csak elmosolyodtam.
-De inkább anyukádra hasonlítasz.-mondta Leon és a képet és engem nézett.
-Tényleg eddig mindenki az mondta hogy apára-mondta meglepődötten és ránéztem az órára és láttam hogy  21:13 óra van és eszembe jutott hogy a neten írták hogy ma különösen szép lesz a naplemente. Felálltam és elgyalogoltam az ablakomig. Az ablakomból csodálatosan lehette látni a napot.
-Gyere.-intettem Leonnak.
-Nézd.-mondtam mikor Leon oda jött mellém. Leonnal végig néztük a naplementét és utána Leon haza ment pontosabban nem akart haza menni csak mondtam neki hogy ház kéne mennie. Kikísértem Leon és leültem Gilbertával szemben az asztalhoz vacsorázni. Néma csöndben ültünk az asztalnál percekig, de Gilberta  nézése miatt nem bírtam megállni hogy ne nevessen el magam.
-Mi van?-kérdeztem Gilbertától a szendvicsem evése közben.
-Semmi.-mondta Gilberta mosolyogva. Mikor megettem a szendvicsemet felálltam az asztaltól és oda gyalogoltam Gilbertához.
-Köszönöm, hogy vagy nekem.-mondtam
-Én köszönöm.-mondta Gilberta felállt a székről és megölelt.
-Mint ha olyan könnyű lenne velem.-mondtam miközben elindultam a lépcsőn felfelé. Másnap reggel boldogan keltem ki az ágyból, olyan korán készültem el hogy elértem a korábbi buszt. Az iskolába fél órával korábban értem be, rögtön megkerestem Leont.Megálltam a 10.esek nyitott ajtaja előtt és ott szemeztem Leonnal. A mi iskolánkban nem volt szokás hogy bemegyünk mások termébe és nem is volt bátorságom. Miután egy perce néztem Leont hogy ossza az észt a teremben Leon észrevett. Hogy őszinte legyek magammal Leonnak ez az oldala kevésbé tetszett.
-Gyere be Lejla.-mondta Leon na ez az ötlet még kevésbé tetszett de bementem. Annak viszont örültem hogy mikor Leon hozzam szólt kicsit enyhült a hangneme. Begyalogoltam a terembe azt éreztem hogy mindenki engem néz. Odamentem Leonhoz még öleltem ő megpuszilta az arcomat. Láttam hogy osztály több mint fele egy füzet fölött ül és egymás szavába vágva próbálnak valamit kitalálni.
-Mit csinálnak?-kérdeztem de a választ sejtettem
-A matek házit egyest kap akinek nem hibátlan.-mondta Leon teljes nyugalommal.
-És senki sem tudja megcsinálni hibátlanul?-kérdeztem mosolyogva
-Csak Kamilla de ő meg nem mutatja meg.-mondta
-Mutasd!-mondtam és Leon odaadta a füzetét. Egy nem túl bonyolult egyenlet egy százalék számítással, bár azt mindenki tudta hogy a 10.a nem IQ bajnok. Tízperc alatt kiszámoltam és odaadtam a füzetét Leonnak.
-És majdnem biztos hogy jó.-mondtam
-Mennyi?-kérdezte egy lány akire azt gondoltam hogy Kamilla mert egészen eddig a füzetét szorongatta.
-1563,24-mondtam,Kamilla rápillantott a füzetére és megszólalt.
-Nekem is.-mondta és elmosolyodott.
-Egy istennő vagy!-mondta Leon és megpuszilta a homlokomat.
-Persze ettől függetlenül is.-folytatta Leon zavartan és elnevettem magam.
-Mennem kell.-mondtam és megöleltem Leont és kimentem a teremből. Még halottam ahogy az egész osztály rá támad Leon füzetére hogy lemásolja a megoldást.