Hét kulcs őrzői 1.

18.rész

-Sziasztok!-szállt fel a buszra és köszönt egyszerre Adéla, Noémi és Alíz
-Sziasztok!-köszönt mindenki
-Miről beszélgettek?-kérdezte Noémi
-Hogy ki hogy tudta meg az erejét.-mondta Oxána ekkor azért beszéltünk már bátran mert a néni elment és alig maradtak emberek a buszon.
-Nekem nehéz lett volna eltitkolni, hogy random hangokat hallok. Anya csak simán elmondta.-mondta Noémi
-Ahogy nekem is.-mondta Alíz
-Nekem meg ti elmondtátok.-mondta Adéla
-Anya meg csak annyit mondott hogy minek kellet ezt eddig normális életem volt.-mondta Noém
-Erre én azt válaszoltam hogy eddig sem volt normális csak nem tudtam mi történik velem.-mondta Adéla
-Én is így éreztem mikor az utca végén lévő kutya megugatott és a kerítést meg elferdítettem. De tényleg tök ijesztő volt,gyalogosok és egyszer csak.-mondtam
-Kiharap egy kutya kerítésen.-meséltem és miközben mondtam a két kezemmel ráütöttem a székek támlájára. Ebben a pillanatba a busz egy satu féket nyomot és Alíz én és Leon majdnem elestünk. Nem bírtunk abba hagyni a nevetést majdnem biztos volt hogy én állítottam meg a buszt mert amint elengedtem az üléseket elindult a busz.
-Nem én voltam!-mondtam nevetve
-Ezt nem veszem be.-mondta Tiara
-De minden esetre nagyon menő volt-mondta Adéla még mindig nevetve.
-Lányok itt kéne leszállnunk.-mondta Leon mikor megállt a busz
-Tényleg?-kérdezte Oxána
-Igaz!-mondta Tiara és már rohant is le a buszról.
-Komolyan csak Leon és Tiara nézte meg hol kell leszállni?-kérdeztem nevetve és Leon megpuszilta a homlokomat
-Ezek szerint.-mondta Alíz
-Olyan hülyék vagyunk.-mondta Sarlott. Átszálltunk a metróra és pár megálló után leszálltunk. Mind a heten körül néztünk és Noémi így szólt.
-És merre kell menni?-kérdezte. Noémi
-Azt nem néztem meg.-mondta Tiara
-Ok, akkor Leon az egyetlen esélyünk.-mondta Oxána
-Gyertek!-mondta Leon és elindult egyenesen előre. Negyed óra gyaloglás után megérkeztünk az Ergon könyvtárba. Bementünk a könyvtárba nem volt senki bent.
-Jó akkor keressük meg azt a könyvet.-mondta Adéla. -Hát ez nagyon izgalmas lesz.-súgta a fülembe Leon én válaszul meg pusziltam az arcát és tovább mentem.
-Olvasd el ezt.-nyomta Leon kezébe Alíz egy könyvet értelmetlenül. Leon leült és elkezde el olvasni a könyvet.
-Miért adta oda neki!-rohant oda hozzá Sarlott. Mikor Alíz következőleg megszólalt már mindenki ott volt mellette, kivéve én. Én csak álltam két méterre tőlük és hallgattam őket.
-Mert ha már Lejla elszúrta és tudja Leon az erőnket akkor tudja a teljes igazságot.-mondta Alíz és a mondta első felénél elszomorodtam és a végére már mosolyogtam. Lassan mindenki szétosztott és a könyveket nézegette kivéve Leon akit az a könyv amit Alíz adott nagyon lekötötte. Egy óra keresgélés után már mindenki feladta hogy itt legyen valamilyen könyv.
-Leon hoztál hangszórót?-kérdezte Leon aki lassan végzett a könyv olvasásával.
-Igen, benne maradt a táskámba.-mondta Leon kivette a táskájából és odaadta nekem. Össze kapcsoltam a telefonommal és beindítottam rajta az Imagine Dragons Radioactive számot.

Pontosan tudtam hogy nem lehet a könyvtárba zenét hallgatni, de nem érdekelt. Csak a könyvtáros volt az épületben de ő is csak az ajtó mellet ült és az elég messze volt ahhoz hogy pont ne hallja.
-Imádom ezt a számot!-kiáltott fel Tiara és mindannyian elkezdtük énekelni a számot. Szám közepén viszont belépett a terembe a könyvtáros és a tekintete nem volt annyira barátságos.
-Lányok!-mondta könyvtáros, de már az első mondatából leszűrtem hogy nem szigorú.
-Elnézést.-mondta Noémi és én az erőmmel le állítottam a zenét. Ami azt takarja hogy egy alkatrész elmozdítottam ami azt eredményezte hogy leállt a zene.
-Nincs bajom a zenével bár az sem szabályos, csak nem legyen ilyen hangos.-mondta a könyvtáros kicsit furcsállva hogy magától leállt a zene.
-Bocsánat, lehalkítjuk.-mondta Oxána és én leszaladtam a lépcsőn rátettem a kezem a hangszóróra amitől megint hangosan szólt mert az erőmmel megjavítottam. Gyorsan lehalkítottam, ekkor már Sarlott és Noémi kivételével mindenki a földszinten volt.
-Lányok!-kiáltott fel Adéla
-Meg van! R.....-mutatott arra a helyre ahol az R betűvel kezdődő könyvek vannak.
-A...-mutatta
-D.....-mutatta
-O....-mutatta és ott megállt
-Ez a betűnél volt az álmomba, most már rémlik! Én még álltam a többiek mellett és néztem ahogy a többiek rohannak az Ő betűvel kezdődő könyvekhez.
-Bár lehet hogy inkább az E volt.-mondta szinte alig hallhatóan Adéla és ezt csak én halottam.
-Itt van!-ugrált a kezével a könyvbe Tiara, miután a többiek lezúzták a fél könyves polcot.
-Akkor menjünk haza.-mondta Oxána és beraktam a könyvet a tásájába és kimentünk az épületből. Visszanézve láttam a könyvtáros arcán a megkönnyebbülést amit kimentünk.