Levi...
Sosem felejtem el azt a napot...
********
-Úgy látom esni fog.-mondta Mikasa a tanulótársam. Nem félrérteni, nem volt több a kapcsolatunk érdekbarátságnál. Mindössze a tanulás miatt, álltunk szóba egymással. Kinéztem az egyetemikönyvtár ablakán, amin már egy ideje hűvös szél fújdogált befelé. Vállatrántottam és tovább írtam.
-Lehet.-a lány valószínűleg nem erre a válaszra számított.
-Nem érnél haza anélkül, hogy el ne kapna az eső.-ha most megkérne, hogy menjek fel hozzá tanulni, repdesnék örömömben. Nem, nem azért mert szeretem a filozófiát. Hanem, mert egy légtérben lehetnék valakivel, akinek a gondolatára már annyiszor maszturbáltam. Ez a személy nem Mikasa. Hanem az öccse. Egy kibaszott gyerek.
Egy kibaszott tizenöt éves gyerek. És igen, én egy huszon-két éves ''férfi'' vagyok. Ennyiből gondolom mindenki leszűrte, hogy meleg vagyok. Viszont pedofilnak nem mondanám magam. Inkább csak szeretem a friss húst. Na jó. Ezzel csak rontok a helyzeten. Sokáig azt hittem, hogy csak kivagyok éhezve és csak emiatt találok vonzónak egy pejheskukit, de aztán változtak a dolgok. Azt vettem észre magamon, hogy már nem a lányokra pillantok lopva. Az öltőzőkben a legjobb barátaim felsőtestét, hátsóját és néha tudorodó ágyékát figyeltem meg. A lányok abszolút hidegen hagytak. Semmi érdekeset nem láttam bennük többé. Ellentétben a fiúkkal akiket, szemérmetlenül bámultam meg, mindig mikor alkalmam nyílt rá. Így tettem legutóbb is mikor Erennél jártam.
Az elmémbe égett a cuki, picike kis alsója, ami alig takart valamit a fenekéből. És a még kissé kisfiús, de aránylag szálkás háta. Éppen átöltözött. Az ajtaja résnyire nyitva volt. Pont megláttam. Adott volt a lehetőség. Hívhatnak pimasz kukkolónak. Az is vagyok.
Szóval. Azóta vágyódom utánna, mióta először megláttam. És ez nem holmi fellángolás.
-Pedig valószínűleg ez fog történni.-mondtam higgadtan. Nem bízok semmit sem a véletlenre. Nem akarok lebukni. Minden vágyam, hogy elhívjon abba a házba, ahol az él, aki miatt átázik a nadrágom.
-Esetleg nem jönnél át hozzám?-mélyen a szemébe néztem. Nincs benne más csak szikrányi kedvesség. Ez számára egy apró baráti gesztus, de nekem a hét fénypontja.-Persze csak ha akarsz.-tette hozzá. Persze, hogy akarok.
-Nem bánom....
********
Éppen a vihar kitörése után öt percel értünk *haza*.
Ez az öt perc is bőven elég volt ahoz, hogy bőrig ázzunk. Mikasa el is viharzott a fürdőszobába, útközben felkarolva egy halom törölközőt. Na ez csodálatos. Lerugtam az átázott cipőmet és jobb híján a pulcsimba megtöröltem az arcom és amit még tudtam. Hát nem lett jobb.
-Ez talán használhatóbb.-szólalt meg egy hang előttem. Bármikor felismerném. Felnéztem és egy törölközőt tartó Erennel találtam szemben magam. Egy fekete rövidnadrág amiből térdig kilátszanak a csinos kis lábai. És egy kék pulcsi. Olyan aranyos összhangot alkot. A szívem majd kiugrik. De akármennyire kiakarom tárni előtte a lelkem, egyszerűen nem lehet. Nem lenne helyes.
-Kösz kölyök.-átadta a törölközőt, de nem ment el. Kicsit furcsáltam, de nem tulajdonítottam neki túl nagy figyelmet. Ő csak figyelte ahogy törlöm magam. És méreget. Én igazán nem akarom elbízni magam, de mintha szemmel éppen felfalna.
-Mi olyan érdekes?-kérdeztem félve. És továbbra sem akartam elbízni magam. De úgy néz. Meggyújt bennem egy kis szikrát és a szívem máris ritmustalanul kezd el verni.
Ajh Rivaille. Ez egy gyerek. Nem kedvelhetsz egy gyereket. Ez nem helyénvaló.
-Semmi. Csak átázott a pólód.-mondta higgadtan. Lenéztem magamra és hát....
A fehér felsőm átlátszóvá vált.
....
ÉS Ő EZT NÉZTE?
Öljetek meg kérlek.
Még jóhogy nem csapom elé a dákómat, hogy *oh nézd ez is tiszta nedv*.
Komolyan mondom, ha ő itt van, én megfeledkezek magamról.
Magam elé rántom a törölközőt, mint egy lány, akire rányitottak a fürdőszobában.
Eren pedig csak úgy fogta magát. És. El. Ment. Otthagyva engem. És a törölközőt.
Bárcsak elmondhatnám neki mit is érzek. De elég valószínűtlen, hogy ő is meleg legyen. Az meg pláne, hogy egy jóval idősebb fiút akarna maga mellé. Felejtsük is el.
Akkor is összezavar.
Én most férfiasan elsírnám magam.
Jobban járnék egy velem egyidős fiúval. Talán el is felejteném Erent.
