My medicine (Masky X Reader/CP FF) [BEFEJEZETT]

9.fejezet

-Nem fogok... Megigérem...

                 ~Éjfél tájban~

Nem tudom ki az a szerencsétlen, csövesbánat, aki az éjszaka közepén orditattja azt a kib*szott zenét.
Leállt a zene.
Végre...
Erre valami lekoppan a földre, és valami összetört. Valami üveg lehetett.
Ha kiugrott valaki az ablakon, én utána nem megyek...
Hirtelen egy ajtócsapódás, és gyors léptek. Kopogtat valaki az ajtón.
Kinyitom és Toby áll elöttem, kezében egy törött képtartó, amiben egy fotó van róla és a nővéréről. Kezéből ömlik a vér, a belé állt üvegszilánkoknak köszönhetően. Hirtelen egy forró vágy öntött el. A vámpír énem ki akart törni, de nem engedtem. Nem akartam senkit bántani.
Jó hogy E.J. tanított nekem önkontrollt.
-Toby mi történt?
-Nem tudom ki üvöltette a zenét, gondolom te is hallottad. Na mindegy. A zene dörömbölt, de annyira, hogy leesett a kép, az éjjeli szekrényemről.
-Értem. Gyere! Átrakjuk egy másik képtartóba. Aztán bekötöm a kezed.
-Oké.-jött be a szobába, mire Tim felkelt.
-Mit keres itt Toby?
-Nézd meg a kezét és megtudod. Meg amúgy is. Hogy tudtál aludni?
-Nem tom'. Miért?
-Csak mert üvöltette valaki a zenét fölöttünk.
-Aham.
-Na gyere Toby.-kezdtem el keresgélni egy képtartóért.-Tessék.-találtam végre egyet.
-Köszi.-cserélte le a töröttet az újra.
-Mutasd a kezed.-fogtam meg egy csipesz és kiszedtem az üvegszilánkokat.
-Kösz még egyszer. Akkor me-állt volna fel, de vissza rántotta és beleszóltam a mondatában.
-Nem mész te sehova míg be nem kötöm a kezed!-szidtam le miközben ölembe húztam a kezét.
-Oké...?-ült vissza törökülésbe.
Miután végeztem elengedtem.
-Mostmár mehetsz! Jó éjt!-kísértem ki az ajtón.
-Jó éjt (Neved)!-csuktam be utána az ajtót.
-Végre kiment.
-Mi bajod van Tobyval?
-Csak idegesítő.
-Meg féltékeny vagy.
-Arra a kis sz*rosra? Én?
-Igen, te!-huppantam le mellé, az ágyra.
-Ch...-cöccögött le, mire én felnevettem.
Átkarolta a derekam, és magához húzott. Én belefurtam a fejem a mellkasába, és beszívtam az illatát.
Pár perccel később elaludtam.

                 ~Reggel~

         ~Beka szemszöge~

Arra keltem, hogy mindenki üvöltözik.
Kikászálódtam az ágyból, felkaptam magamra a szokott szettet, és indultam megnézni mi a rákért kell üvöltözni.
A fél csapat pánikol, az egyik negyede nyugtatja a többit, a maradék negyede pedik lesz*rja az egészet... de (Neved) sehol.
Mentem oda Joyce-hoz érdeklődni.
-Mi történik?
-(Neved)-nek leállt a szíve éjszaka, amikor Masky nem volt már mellette, újraélesztette valaki, azt most kómában van vagy miben.
-Mivan a Proxykkal?
-Őt elküldte Slendy őket egy küldetésre még este. Mikor kiderül hogy (Neved) kómában van, rögtön szólt nekik hogy menjenek portyázni is.
-Szóval ők nem tudnak róla?
-Nem hát.
-Értem. Figyelj és tanulj.-indultam meg (Neved) szobája felé.-3...2...-kezdtem el visszaszámolni, miután becsuktam magam mögött az ajtót.-1!-(Neved) ijedten ült fel az ágyon, és lihegve rámkapta a fejét. Közben legbelül éreztem, hogy Maskyhoz is eljutott az üzenetem.-Rossz álmod volt?
-Igen...
-Én küldtem telepatikusan a jumpscare-t, hogy kelj fel a kómából. Ja és Masky hamarosan be fogja vágni az ajtót, mert neki még képsor okát küldtem és mondatokat, hogy tudja miről van szó.
-Te hülye vagy.-jelentette ki.
-Ezt megjegyeztem.-Erre berontott Tim, és ijedten méregette a felöltözött kitakarózott lányt meg engem.
-MOST KOMOLYAN?!-rivalt rám Masky.
-Kómában volt! Nem hazudok!
-Ja persze.
-Kérdezd meg a többieket!
-Tényleg kómában volt. Este egyszer le is állt a szíve.-szolt be Zara és Joyce egyszerre.
-ÉS NEKEM MIÉRT NEM SZÓLT SENKI?!-kezdett el hisztizni Tim.
-MERT SLENDY MEG TILTOTTA!-fordultam ki idegesen magamból. Erre hát persze, hogy Slendy is megjelenik.
-Basszus.-szólt utoljára Zara.

--------------------------------------------------

Hello mindenki!
Egy újabb rész újabb meglepikkel! 😅
Remélem ez a rész is tetszett.

Semeik rajz sem az enyém a részek végén.
Na csájó! 😊