3 évvel később:
A terem készen állt. A lányok csak úgy tódultak befelé a szűk kis ajtón miközben egyre hangosabban kiabálták a srácok neveiket. Hogy itt nem fogunk elférni az is biztos. Jó lenne, ha már jönnének, mert ezek itt fogják agyontaposni egymást. Úgy döntöttem bemegyek a fiúkhoz az öltözőbe. Nagy nehezen át tolakodtam a tömegen majd elmentem a színpad mögötti helységhez. A fiúk ott voltak és csak azt láttam, hogy Kyungjong egy kamerát tart a kezében és a többieket filmezi nagy röhögcsélések közepette. Nem igazán vették figyelembe az egyre hangosodó lányok sikolyait.
-Khm...már elnézést. - léptem feléjük, mert nem igazán vettek észre.
-Á Oceane. - jött oda hozzám Kyungjong majd a képembe nyomta a kamerát. - Te miért szeretsz a bandában lenni?
-Én nem is vagyok tagja a bandának te idióta. - nevettem el magam.
-De már te is a csapat tagja vagy. Egy család vagyunk. - nézett rám Jihyuk.
-Ahh Kwon Jihyuk. Elpirulok. - gúnyolódtam.
-Fogd be te liba. - mosolygott rám majd gyorsan elnézett a másik irányba. - Csak válaszolj neki, aztán nyomjuk.
-Hm, én azért szeretek a bandában lenni... - néztem a kamerába. - Mert...mert...mit tudom én. Szeretlek titeket és ennyi. - löktem el a készüléket mire a többiek elmosolyodtak.
-Drága egyetlenem... - jött oda hozzám Byunghee majd átkarolta a fél vállamat. - Engem ki ne szeretne? - tette fel a kérdést drámaian.
-Na jóóó húzzatok már a színpadra, mert a sikoltozó kislányok még szétszedik a berendezést. - sóhajtottam mosolyogva.
-Igaza van a főnökasszonynak. - szólt Hajin. - Gyerünk! - kiabálta.
-IGEEEEN!! - ordították a többiek is egyszerre majd elindultak kifelé ám valaki megállt előttem.
-Mit szeretnél? - vigyorogtam Hyunsoo-ra aki egyre közelebb jött hozzám.
-A herceged szeretne egy csókot. - mosolygott a szemeimbe nézve.
-És ha nem kap?
Erre elnevette magát majd a fülemhez hajolt.
-Akkor nem fogok este hozzád érni. - suttogta bele.
-Ch, nem bírnád ki. – ráztam a fejem mosolyogva majd megcsókoltam.
Kicsit lehet, hogy hosszabbra nyúlt, mint ahogy terveztem mivel a fiúk benéztek, hogy Hyunsoo él-e még, majd mikor megbizonyosodtak róla, hogy mi van csak "húúú – ztak" egy sort.
-Nem akarom ezt a szép pillanatot elrontani, de több lány is vár rád Hyunsoo. - mondta Doil.
-Jó megyek. – sóhajtott majd rám kacsintott és kiment.
A teremben sötét volt. A fiúk már beálltak a helyükre. A csajok nem spóroltak a hangjukkal, a srácok még el sem kezdték már torkuk szakadtából sikoltoztak. Ahh, de utálom ezt. Eltelt pár másodperc és még mindig nem történt semmi. Majd hirtelen Wookyung jelent meg az ajtóban és egy walkie-talkiet tartott a kezében. Valamit kiabált bele, de nem tudtam kivenni, hogy mit. Majd hirtelen rám pillantott és a kezével elkezdett mutogatni, hogy menjek oda hozzá. Na basszus. Tuti gond van. Lesiettem a színpadon keresztül majd átverekedtem magam pár lányon, akiknek a tekintetéből kivettem, hogy nem nagyon díjazzák azt, hogy én közelebb kerülhetek a fiúkhoz, mint ők.
-Hallod mi van már? - kérdeztem Wookyung-tól mikor odaértem. - Kellenének a fények. Sötétben nem lehet koncertet adni.
-Ne is mond. Éppen annak a ribancnak magyarázok, hogy melyik gombot nyomja meg, de azt sem tudja, mit csinál. - idegeskedett majd megint elkezdett a walkie-talkieba ordibálni. - Nyomd már meg az összes gombot te kurva! Esküszöm, mindjárt felmegyek és...
VOUS LISEZ
Shut Up Flower Boy Band: Küzdj az álmodért!
Fanfiction"Futok érted, majd felébredek." "Szeretlek, majd felébredek." "Egy dal neked, majd felébredek."