Töredék...

Kómás Szeretet

Vasárnap reggel megébredtem kicsit másnaposan. Szinte semmi nem rémlik a tegnapból, addig tiszta, hogy a barátnőimmel elmentem egy "felejtő buli"-ra, de az első pár feles után minden homály. Valaki épp most kopogtatat. "Megyek." hangzott a rövid kissé rekedt válaszom. De nem hagyta abba. Csak kopogott és kopogott, nekem meg majd felrobbant a fejem, azzal a lendülettel nyitottam ki az ajtót, hogy most azonnal helyre rakom a fogsorát, de amikor megláttam Johnt a kezében egy csokor virággal és valami gyümölcslével, azt hittem elolvadok. "Sz... Szia" Dadogtam kómásan a fejemet vakarva. Nem tudtam min, de el nevette magát és annyit mondott, hogy "Imádlak" majd ismét elnevette magát, azon gondolkoztam megfojtsam, mert mi az, hogy ilyen jó kedve van amíg én itt szenvedek, vagy átöleljem. Olyan jól esett az édes nevetése. És kedves szavai, amiket nem tudtam hova tenni. Hát beinvitáltam dadogva és megkérdeztem, hogy megharagszik-e ha rendbe szedem magam, addig érezze otthon magát. Be mentem a fürdőbe átöltözni, és akkor csapott le a rideg, fájdalmas igazság, a tükör előtt állva néztem magamat. Egy szál háló ingben és fehérneműben, teljesen elkent szürkés kék szemfestékkel és rúzzsal, hatalmas táskákkal a szemem alatt, összeborzolt hajjal. Hát ezen nevetett. Basszus. Pedig azt hittem van valami eséllyem nála. A hideg zuhany utolsó pontja az volt amikor ráleheltem a tenyeremre majd megszagoltam a szám. Iszonyú alkohol szaga volt. A falnak támaszkodva a földre csúsztam. És rám tört a zokogás. Nagyjából öt percet szenvedtem a földön fetrengve, majd gyorsan rendbe szedtem magam, átöltöztem le mostam magamról azt az elcseszett vakolatot, és felkentem valami egyszerű gyors sminket a táskáim elfedésére. Nagy levegőt vettem és az ajtón kilépve "boldogan" kérdeztem hogy mi járatban van erre, elmondta hogy csak engem jött megnézni, hogy jól vagyok-e. Nem mintha kéne rám vigyázni, és amúgy is. Mi történhetett tegnap este, hogy hírtelen ennyire érdeklődik felém. Bár, jobban belegondolva jól esett a társasága.. Elő másztam és amikor meg látott csak annyit mondott "Huhh, gyönyörű vagy" szinte biztos vagyok benne, hogy elpirultam. Ismét csak dadogva tudtam megszólalni és nagy nehezen össze hoztam egy köszit. Elnézést kértem, hogy ilyen állapotban nyitottam ajtót amire csak el nevette magát és megpuszilt,"Te tényleg nem emlékszel semmire?" kérdezte rohadt sexy hangon. Én azt sem tudtam mit teszek. Mit tettem, és azt végképp nem, hogy mit fogok, hevesen ráztam a fejem ezzel jelezve hogy nem. A kezeit az arcomra helyezve elkente a szemfestékemet a hüvelykujjaival," Legyen annyi elég, hogy elcsábítottál" rám kacsintott, egy cetlit hagyott az asztalon és kiment a házból, még nem voltam teljesen magamnál, nem fogtam fel mi történt, esélyem sem lett volna vissza fogni, beszélni sem tudtam, bámultam ahogy elmegy, és becsukja maga után az ajtót, olyan vonzó volt. Ledöbbenve estem be a székbe, felvettem a cetlit és elolvastam. Csak annyi volt rá írva "Nyugi, MÉG az első csók sem csattant el", MI????? Hetek óta álmodozok arról, hogy végre észre vesz, és pont egy elkent fejű részeg énembe szeret bele? Lehajtottam a fejem, egy ideig gondolkoztam, de egy kis idő múltán elnyomott az álom.