Harcolni kell! (BEFEJEZETT)

10. fejezet: Hűvös pillantások

Folyamatosan tartott a feléneklés és egyszerűen nem érezték a kottát, mindig elcsúsztak a fejükön lévő fejhallgatóból szóló zenétől. Jongwon egész türelmes volt velük, viszont valahol izzott a lányokban a féltékenység, hogy Aechan sosem akarta ezt, és neki milyen könnyen megy, de veszekedni sosem veszekedtek emiatt.

Sueji és Yujin ráébredt arra, hogy Aechannak azért megy ennyire jól, mert míg ők kihasználják azokat a pillanatokat, amikor a szerelmeikkel lehetnek, barátnőjük fülhallgatóval a fején énekel, és gyakorol.

Jungkook igyekezett kihasználni minden pillanatot, hogy Aechan közelébe férkőzhessen, esetlen idiótának érezte magát, mert minden igyekezetét hiábavalónak érzett, miközben J-Hope társasága mindig édes mosolyra kanyarította a lány ajkait. Bosszantotta, hogy a barátaival, sokkal jobban kijön, egyszerűen tanácstalan volt, a kettejük közötti viszony nagyon lassan, ahogy a folyó koptatja a partjait, úgy csökkent közöttük, viszont a lány azért szigorúan próbált minél kevesebb időt kettesben tölteni a fiúval.

A lányok leginkább az viselték nehezen, ha a fiúk elutaztak, olyankor napokig nem találkoztak, próbáltak minél többet ilyenkor legalább telefonon beszélni szerelmeikkel. Viszont azon akadtak ki a legjobban, hogy Aechannal minden srác egyre jobban kijött, szerettek vele beszélgetni, nevetgélni.

A csendes barátnő, valahogy elkezdett feléjük kerekedni, túlnőtt rajtuk, hisz ő más volt, és nekik is lassan be kellett látniuk, hogy némileg több, de ezt azzal magyarázták be maguknak, hogy ő az egyedüli szingli közöttük. Viszont azt nem sejtették, hogy Jin, Jimin, Suga, Namjoon és Taehyung csupán imádnak a lánnyal beszélgetni, mert sosem beszél hülyeségeket, és érti a viccet is. J-Hope már teljesen más vonalat követett, mert képtelen volt nem észrevenni a lányban rejlő lehetőségeket. Jungkook pedig azon igyekezett, hogy a meggondolatlan szavakat valahogy eltüntesse, hogy Aechan ha ránéz, akkor ugyan úgy mosolyogjon rá, mint azelőtt.

Az egyik turnéjukról végre hazajöttek a srácok, és természetesen a két fiú egyből a barátnőiknél kötött ki. Sueji úgy ugrott Jimin nyakába, mint aki éhezik. Yujin sokkal finomabban intézte, mert kezdte nagyon unni a többiek szekálását, így bezárkóztak a lány szobájába.

- Hiányoztál – karolta át barátját Yujin.

- Te is nekem – csókolta meg. – Hogy megy a munka?

- Szuperül, pénteken forgatunk – újságolta a legújabb hírt, mert eltelt négy teljes hónap, mind az öt számot felénekelték, és betéve, tökéletesre tudták, miután szót fogadtak barátnőjüknek, hogy többet foglalkozzanak a tanulással. Belefutottak a szeptemberben, és Mr. Bang előkészítette a terepet a lányok átalakítására, és a bemutatkozó klip forgatására.

- Alig várom, hogy lássam mi lesz belőletek – csókolta meg barátnője nyakát. Fél éve voltak együtt, és bár mindenki szekálta őket, de azt is látták rajtuk, hogy őrülten szerelmesek egymásba.

A nappaliban Aechan kénytelen volt elviselni az enyelgő barátnőjét, Jimin meg még heccelte is. Sueji nevetve mesélte el, hogy milyen cipőben fognak majd fellépni, és hogy szegény Aechan számára ez milyen szenvedés.

- Komolyan, életedben nem hordtál még magas sarkú cipőt? – döbbent meg vigyorogva Jimin.

- Te is láttad, sportcipős vagyok, hát ezt nézd meg – mutatta fel az ellenségét Aechan. – Már most gyűlölöm! – Ekkor kacagás szűrődött át Yujin szobájából a nappaliba, majd sóhajok.

- Jobb lenne lelépnünk – vigyorgott Jimin. – Gyertek fel hozzánk, ők meg hagy élvezzék a pillanatot. – Halkan bezárták maguk után az ajtót, és felmentek a srácokhoz.