Anyu...

107 7 1
                                    

Seung Nyang szsz.
Anyukám cirógatására ébredtem fel, de bárcsak ne tettem
volna. Anyának a nyaka és a keze összevolt kötözve egymással és hozzá volt kötve a nénihez a piacról, ő hozzá volt kötve egy barátnőmhöz. Én anyukám előtt voltam, szintén kötélen.
- Ébresztő hülye szukák!!!!!-hallottam meg egy fiatal férfi hangot, gyakorlatilag mellettünk. Majd az ostor is elcsattant...
- Nem hallottátok, ti idióta kurvák?!?!?!-harsogta egy másik férfi hang -FELKELNI!!!- visította.
Amikor felálltunk az előttem lévő lány elesett, majd az én nyakamat is húzta vele együtt..és anyukámét is...és a piacos nénéit is...és a barátnőmét is. Amikor az egyik férfi meglátta, hogy elestünk az ostorral anyukám hátàra csapott ,majd én következtem volna, de Anya kivédte az ütést. Amikor az az ember emelte volna egy újabb ütésre azt a bőrdarabot meghallottam egy fiatal nagyjából korombéli fiatal fiúcska hangját.
-Miért teszed ezt? Miért kell így megkötve lenniük? A kutyákat se ráncigálod így, nemhogy egy embert...-mondta.
-Ebbe ne avatkozz bele, Koronaherceg....-mormolta az őr.
-Foglalkozz azzal le ne ess a lóról!-vetette oda a másik, majd mit sem törődve, az intéssel elmentek és minket is elvezettek. A herceget szemlélve tényleg nagyon vagyonos Korjó királya. A herceg ruhája ezüsthímzéses, bordó selyem alapon, haja arany csattal összefogva és egy gyönyörű lovon ül. A mellette álló úr az eunuchja lehet, valószínűleg.
Nem tudom mennyit mehettünk, nagyjából egy fél napot amíg el nem értünk egy nagyobb ketrecekkel teli udvarba. Oda bevezettek minket és kaptunk egy egy rízsgolyót.
Ha soknak tűnne ez az eledel, a napi kb. 12-13 órát igénybevevő járáshoz képest ez csekély de, legalább eszünk valamit.

Két órával később...

-Nyisd ki!-hallottam meg a herceg hangját. Azt hittem álmodom, amikor megláttam a herceget egy kulcscsomóval a kezében, feltételezhetően a tömlöcöket nyitja. Odaadta a csomót az eunuchjának és ezt mondta:
-Nyisd ki!- parancsolta a herceg.
-Na de...-akarta volna elkezdni az eunuch...
-Azt mondtam nyisd ki!!-emelte fel a hangját a herceg.
A kulcs fordult a zárban, majd az rácsos ajtó kinyílt.
Elkezdtünk fel-fel állni a ketrecben, majd elkezdtünk kifele menni közben furcsán néztünk a hercegre.
-Őket is engedd ki! Meg őket is!-mutatott ujjával a herceg a többi ketrecre.
Amikot ránk nézett csak annyit mondott:
-Fussatok...ennél többet nem áll módomban tenni-mondta- szörnyen sajnálom!
-Nyang, gyere kicsikém!- mondta Anya, megfogott és elkezdett velem együtt futni.
Amikor nekikezdtünk a futásnak olyan boldog voltam addig, amíg mellettünk össze nem esett egy nőtársunk.
Nyílvesszővel a hátában...akkor még nem tudtuk, hogy véres soros vár ránk...

Elnézést a hibákért!

A Korjói Király SzerelmeWhere stories live. Discover now