A Korjói Király Szerelme

A császár karmaiban

Amikor kipihentem a tegnap ittasságomat lementem volna őrködni, persze két erős kar ebben akadályozott. A király mellettem aludt, vajon miért nem ért meglepetés? Kibújtam melegséget nyújtó karjaiból és mentem a dolgomra.Már rég nem voltam és kifejezetten szeretek. Körbe-körbe járkáltam a kis ház körül elmélyedve gondolataim bugyraiban. Egyszer csak egy hatalmas ütést éreztem hátulról és minden elsötétült.

Koronaherceg szsz.

Amikor felébredtem arra keltem fel, hogy Nyang nincs mellettem. Biztos valami dolga van, majd úgyis jön. Felkeltem és felöltöztem. Éppen léptem volna ki az ajtón amikor valaki megelőzött. Moo Seung volt az.

-Felség!-hajolt meg.
-Hát te?-néztem rá.
-A koronahercegnő itt van?-nézett rám.

Nekem azonnal tágra nyíltak a szemeim. Egy nőről beszélünk aki figyelmes és fegyelmezett. Árulja el nekem valaki, hogy miért mindig ő tűnik el?!
-Moo Seung! Mindig el kell mondanom, mindig a szádba kell rágnom! Nem érdekeljen, hogy rám ki vigyáz, mert én olyat tudok! Nyangra vigyázz mindkettő szemeddel, ez lenne az első dolgod! Ahelyett mindig elveszik! Most is itt állsz ahelyett, hogy indultál volna a szolgákkal megkeresni!!!-a végére már üvöltöttem vele.
-Asszonyom!-hallottam meg Hong Dan hangját.

Hát nem beleütközött Moo Seungba, aki rámesett, én is elestem, illetve ránk borult a Hong Dan által szervírozott mosdó víz is.
-Elnézést kérek felség!-hajolt meg Hong Dan, majd térdre ereszkedett.
-ÁLLJATOK MÁR FEL ÉS KERESSÉTEK A KORONAHERCEGNŐT!-üvöltöttem.

Három perc leforgása alatt lent voltunk és arról beszéltünk, hogy ki mikor látta Nyangot és hol. Őrködött. Esküszöm nem őrködhet többet! Átkutattunk mindent. De semmi.

-Felség!-kiabált Hong Dan- ez egy pecsét!
-Hadd nézzem-ugrott mellé Moo Seung,
-Felség, ez egy palotába belépő pecsét, általában császári eunuchoknak van ilyen.
-Eunuch, istenem, hogy az a! BANG EUNUCH!-üvöltöttem.
-Felség!-hajolt meg.

Kikaptam Moo Seung kezéből a pecsétet és az orra alá nyomtam.

-Két perced van átöltözni, az kocsis fiúnak egy lovat nyergelnie és mész a palotába ezzel az írással! Megkeresed Nyangot, visszahozod és mindenki vigyorog!-hadartam el a tervet-Moo Seung is megy, Hong Dan, hiába akar menni, nem teszi!-mondtam majd felsiettem a szobámba.

Kikerestem valami kevésbé feltűnő darabot, ami illik egy császári eunuchra. Hál'istennek nem fogják felismerni, mert ez nem a császár közvetlen, személyes eunuchja, de mindig az uralkodó mellett van. Bang okos, kitalál valamit. Majd ha semmi nem jön össze bevetjük a B tervet. De mit akar Togon, Nyangtól?

Nyang szsz.

Amikor felébredtem egy szobába találtam magam. Láttam már ilyet, hasonló volt a gésaházban is, amibe befogadtak minket. De akkor bejött egy lány.

-Üdvözöllek!-hajtott fejet-Yeon Hwa vagyok, ágyas mint Te, gondoltam szeretnél egy barátot!-mosolygott.
-Ahm, Ki Nyang vagyok és köszönöm!-mosolyogtam vissza. Ha megtudják, hogy ki vagyok valójában azzal baj lesz. A Seungról mindenki ismer. Itt az ideje, hogy felvegyem apám nevét.
-Most megyek, majd máskor még jövök!-mosolygott, majd kiment.

Ágyas?! És hol vagyok egyáltalán? Vagy miért lettem ágyasnak elrabolva egy kisházból az erdő közepén?! Istenem! Ezt nem hiszem el. Többet nem fogok őrködni az egyszer biztos!

-A császár van itt, üdvözöld!-szólt be egy hang. Ki? A császár?
Kimentem, és valahogy meghajoltam. A császár intett, hogy menjünk be. Amikor becsukták az ajtót elkezdett felém közeledni. Megláttam egy csészét az asztalon. Lelöktem és a legélesebbnek tűnő cserepet felvettem, majd a nyaki ütőeremhez szorítottam.

-Magát nem bántom, de ha még egy lépést közelebb jön, elvágom a torkomat és 5 perc alatt elvérzek! Kérem felség, ne kerteljünk! Minek vagyok itt és miért raboltatott el?-tekintetem próbált szigorúnak tűnni.
-Jó, maradjunk annyiban, hogy Te csak egy eszköz vagy. Egy párszor együtt hálunk egy lelki roncsot téve Korjó királyából. Ennyi az egész. Felőlem utána azt csinálsz amit akarsz, nem érdekel. Este, Ki asszony!-megfordult és kilépett.

Elkezdtem zokogni. Inkább meghalok. Miért lettem szerelmes ebbe az emberbe? Miért kell egyáltalán ilyen tervekről hallanom? Utálom, hogy nem vagyok erős. Eldobtam a cserepet. Na, de várjunk csak! Egyszer Anyám azt mesélte, hogy a Császárnék testének makulátlannak kell lennie, így lehet boldog az uralkodóval. Tehát egy kisebb seb, amely éppen két hét alatt begyógyul, megakadályozza, hogy ez az ember a közelembe jöjjön! Gyorsan felkaptam a cserepet és felhúztam a szoknyámat, majd egy nagyon vágást ejtettem a combomon, illetve a lábam alsó részén (vádli)

-ÁÁÁÁ!-kiáltottam
-Asszonyom, te mit csináltál?-lépett mellém valami lány. Hál'istennek lehordott, hogy ezt a lehetőséget, hogy az uralkodó velem legyen elvesztettem egy időre! Istenem ezt a boldogságot!!

Koronaherceg szsz.

-Bang! Ezzel belépsz, majd valahogyan rádsózzák a Seung asszonynak bevitt teát! Utána megszöktök, de előtte odaadod neki ezt! Ez egy palotai egyenruha és kér hamisított kilépési pecsét! Ezekkel ki engednek, ne aggódj! A nyugati kapunál vár Moo Seung kettő eunuchra!-öleltem meg Bangot, majd elbúcsúztam Moo Seungtól is.
Hong Dan összeesett a sírástól Moo Seung vitte fel majd meghagyta, hogy nagyon vigyázzak rá. Bólintottam és visszamentem a házba. Közben írtam egy palotabéli barátomnak, hogy Seung Asszonyra az élete árán is vigyázzon. Ha nem így hívják, Nyangot keressen. Ki tudja milyen előtag ékeskedik most a neve előtt...
Nagyon féltem Nyangot, tudom mi Togon szándéka. De engem ugyan tönkre nem tehet. Nekem Nyang jelenti a világot. Bármit megteszek érte, bárhogy elfogadom. De ha egy újjal hozzáér Togonhoz, nem Nyangot fogom megölni, hogy miért hagyta, hanem Togont, amiért hozzáért.

Sziasztok! Kicsit hosszú rész lett...bocsánat de ezt a szálat muszáj volt belefűznöm a sztoryba. Az eredeti sori, nem happy and, inkább very very sad end (xd) szóval, mivel ez a könyv Happy And lesz, így próbálok hiteles maradni a sorozathoz, mégis jó könyvet írni. Nem egyszerű...ha tetszett a rész csillagozzátok és nemsokára jövök a kövi résszel. Hasonló mennyiséggel darálom le ezt a palotás stroyt, mert ehhez azért kell egy körülírás meg egyebek. De amit nem mondtam, de majd megbolondultam amikor megláttam: Elértük a 100+ olvasót🥳🥳🥳🥳🥳🥳🥳Nagyon köszönöm! Hatalmas puszpá, vigyázzatok magatokra!🤗❣️🐰🥺❤️