Ébredeznek a hegyek, a nyárfaligetek, a fenyvesek. Ropog a friss hó. Süvít a szél. Nem a földön vagyok, már hogy is lennék ott? Egy fán vagyok, egy egyszerű fenyőfa vékony ágaiba kapaszkodok. A napnak se híre, se hamva. A friss hajnali szél, még nem ébresztett fel. A kezem remeg, nem tudok célozni, túl nehéz a puskám. Mellettem pár méterre egy másik ember, szintén a fán, jeges tekintetével előre figyel. Sokkal nagyobb, mint én. Az ág reccsen, de ő nem esik le. Észrevettek. Gyorsan ver a szívem. Félek, Nagyon félek. A barátom rám néz. Felém nyújtja az egyik kezét, először egyet, aztán kettőt mutat, majd hármat és már tüzelünk is rájuk.
-Scharfschütze!!! - ordítja az egyik, hangja visszhangzik a fenyvesben. Elrepülnek a varjak a fákról. Egy perc nem telt el. Mind a földön fekszenek. Magas sípolást hallok a fejembe, majd elvesztem az egyensúlyom.
-Kovalenko! - hallom a legjobb barátom hangját.
ČTEŠ
Mert háború volt...( BEFEJEZETT 2019)
Historická literaturaAMATŐR MŰ (2019-?) -Lassabb, mint egy orosz regény? -Szinte. Kissé olvashatatlan és fárasztó háborús regény egy átlagember tollaiból, kezdetben 'Hajnalodik' címen. A karakterek kitalált személyek, a főszereplő, Zlata Kovalenko szemszögén kereszt...
