What Am I ✓ [ 1 ]

Eighth

A Jacob-bal való időtöltésem a lehető legjobb volt. Lassacskán-azaz egy óra alatt-sikerült megennem azt az óriási hamburgert, ami kb akkora volt, mint a kézfejem, ha nem nagyobb. Ezután még rengeteget beszélgettünk és nevettünk, szinte már besötétedett amikor kiléptünk az ajtón. A szürkületben folytattuk utunkat, a motoron ülve. Megint nem tudtam, hogy hova megyünk, de mivel nem a házunk irányába, hanem pont az ellenkező felé mentünk, inkább meg se kérdeztem, mert úgyse mondja el, és amúgyse tudom annyira a helyeket.

Mire észbekaptam, és nem csak Jacob csodás illatával foglalkoztam, már La Push-ban jártunk. Nem emlékszek erre a környezetre, szóval valószínüleg nem ugyanoda tartottunk, mint legutóbb. Sok kanyar volt, az erdőszéli út mégis sokak esti útvonala közé tartozott. Jake sorban előzte az autókat, ám egy idő után nem volt mit kikerülni. Az út teljesen üres volt, mintha mindenki elkerülte volna ezt a részt. Bár lehet, hogy csak nincs errefelé dolguk.

Jacob egy kis ösvényre bekanyarodott, majd annak az ösvények a felénél leparkolta a motorbiciklit.

- Szóval, most egy kis ideig le kell takarnom a szemed.-mondta a fiú, miközben elővett a  dzsekije zsebéből egy kendőt.

-Szükséges ez ?-néztem rá összehúzott szemekkel.

-Ha azt szeretnéd, hogy meglepetés legyen, akkor igen.

-Szerencséd, hogy szeretem a meglepiket.-válaszoltam a fel nem tett kérdésére nevetve. Jake a fejem hátulján megkötötte a kendőt, amitől semmit sem láttam. Utálok teljes sötétségben lenni, de mivel megbízok a fiúban, nem izgultam, hogy elkap valami nem létező lény, vagy hogy hasra esek egy fatörzsben.

Jacob figyelmesen vezett engem előre, majd amikor megérkeztünk óvatosan, hogy a hajam ne borzolja össze, levette rólam a szemtakarót.
Elállt a lélegzetem. A tengerparton voltunk, a Hold már feljövőben volt és tükröződött a víz tetején, ami kivételesen csendes volt.(Lol értitek, csendes, mint a Csendes-óceán🤣najó azért ennyire nem vicci-szerk.)

-Wow, Jake. Ez csodálatos.-mondtam neki halkan. Teljesen elvarázsolt a hely szépsége, órákig tudtam volna bámulni.

-Igen, néha én magam is kijövök ide. Nyugtató tud lenni, és mintha minden gondunk eltűnne egy kis időre.-miközben  beszélt elkezdett sétálni, végül pedig leült egy fatörzsre. Követtem példáját, majd a fejem a vállára hajtottam. Tetszett a helyzet. A Hold, a csillagok, a tenger, Jacob...

-Jacob ?-néztem fel rá.

-Hm ?-egy aranyos mosoly játszott az arcán, amitől hirtelen el is felejtettem, hogy mit akartam tőle kérdezni.

-Mesélsz magadról ?-tettem fel a kérdést, miután megtaláltam a hangom.

-Persze, mit szeretnél tudni ?-teljes testével felém fordult, minden figyelmét nekem szentelve.

-Hát, nem is tudom. Mondjuk mesélhetnél arról, hogy milyen voltál gyerekként. Vagy hogy mit szoktál csinálni szabadidődben.-én is felé forultam. Átraktam a bal lábam a fatörzsön, viszont csak ekkor jutott eszembe, hogy egy olyan felsőben vagyok, amiben a fél hasam kivan, így kicsit lejjebb húztam magamon. Szerencsére nem éreztem azt, hogy hideg lenne, így nem kellett megszakítanunk a közös időtöltésünk.

-Hát, röviden annyi, hogy szerettem a bajt. Vagy bunyóztam másokkal, vagy néztem, ahogy mások csinálják. A tanárokat apróságokkal szivattam, de sose derült ki, hogy én voltam az, megszokták már a diákcsínyeket, így csak nevettek rajta.-A fiú mesélte az életének a történetét, viszont nem igazán tudtam rá figyelni. Nem olyan hangos, de hallható zajok jöttek az erdőből. Mintha valaki futkározna oda-vissza az avaron. Látszólag Jacob is észrevette, de nem igazán foglalkozott vele. Egészen addig, amíg egy hangos sikoltás meg nem ütötte a fülünk.

-Maradj itt.-mondta, majd befutott az erdőbe. Kis idő múltán állathangokat is kezdtem hallani. Nem éreztem magam biztonságban, ki tudja milyen fenevad van odabent, Jacob-bal együtt. Féltettem, és legszivesebben utána mentem volna, de mégis mit kezdenék, ha egy medve, vagy prérifarkas vagy franc tudja, hogy mik vannak itt, megtámadna, Jake pedig az eddigi tartózkodási helyünkön keresne. Pár perc idegeskedés után megjelent Jacob. Ruhája kissé szétcincálva, haja kócosan meredezett mindenfelé.

-Úristen, Jacob. Mi történt veled ? Jól vagy ?-kezdtem aggodalmaskodni, de ő csak megragadta a kezem, és a motorja felé kezdett húzni.

-Mindent megmagyarázok, de előbb tűnjünk el innen. Elviszlek Cullen-ékhez, beszélnem kell velük valamiről.-válaszoltam egy 'Rendben'-t, közben pedig már meg is érkeztünk a járműhöz. Felkaptuk a sisakokat, majd padlógázzal elhagytuk a helyet. Nem értettem, hogy hirtelen miért kell neki beszélnie a Cullen-ékkel. Egyáltalán honna ismeri őket ?
Míg ezeket a gondolatokat és kérdéseket pörgettem végig az agyamban, meg is érkeztünk. Esme, Edward anyukája nyitott ajtót nekünk. A nappaliban ott volt mindenki, kivéve Edward és Bella, pedig ha jól tudom, a lány sok időt tölt itt.
Köszöntöttük egymást, majd Jacob csak ennyit mondott:

-Nagy baj van.

Sziasztoook
Előre is kellemes ünnepeket kívánok mindenkinek ! Pihenjetek sokat, töltsétek az időt a szeretteitekkel ! ♡