What Am I ✓ [ 1 ]

Fourteenth

-Nem láttál semmi mást ?-megráztam a fejem, ezután pedig mindenki a saját gondolatába meredt.
Miután visszamentem a Black házba és elmeséltem Jake-nek, hogy mi történt azonnal felhívta a Cullenéket, hogy úton vagyunk hozzájuk. Ott mégegyszer elmondtam a történetet, és egyre jobban kezdtem felfogni, hogy majdnem meghaltam. Vagy majdnem vámpír lettem, de ennek kevés az esélye, hiszen úgyse hagyott volna bennem egy csepp életet sem.
Odabújtam Jacob-hoz, ő pedig azonnal körémfonta izmos karjait.

-Tennünk kell valamit.-törte meg a csendet Carlisle.-Jacob, azt mondtad, hogy ismered és hogy majd beszélsz vele.

-Igen. Próbáltam is a nyomába eredni, de egy ponton minden alkalommal megszűnt a szaga.-Ezt meg hogy érti ? Miért pont neki kéne utána menni ? Hiszen ő is csak egy átlagos ember. És egyáltalán honnan ismeri azt a csajt ?

-Van itt egy fontosabb kérdés is.-szólt közbe Jasper.-Egy újszülött miért hagyta csak úgy ott Celeste-t ?-a kérdése után ismét csönd telepedett a helyiségre. Jasper igenjó kérdésére ugyan senki nem tudta a választ, de arra már mindenki rájött, hogy több van a dolgok mögött.
Bella kibújt párja karjai alól és engem magával húzva mentünk egy üres szobába. Mindketten leültünk az ott lévő kanapéra. Én nagyot sóhajtottam, barátnőm pedig aggódva figyelt.

-Nyugi, Cels. Jacob vigyáz rád. És mi is itt vagyunk neked.-bíztatóan rámmosolygott, én pedig öleléssel köszöntem meg azt, hogy itt van mellettem és hogy bármikor számíthatok rá. A másik szobából a többiek hangja szűrődött ki, de sajnos nem tudtam kivenni, hogy mit beszélnek. Egy pillanat alatt felváltotta Bella-t Alice, aki szintén nyugtatni próbált. Nem voltam ideges, kifejezetten nyugodt voltam. Inkább csak féltem és összezavarodott voltam. Féltem, hogy újra ilyen helyzetbe kerülök, az ilyet úgyse lehet kiszámítani. Össze voltam zavarodva, ugyanis Jasper kérdése még mindig a tudatalattim minden részét bejárta megoldás után kutatva.

-Hé, Celeste. Ne aggódj már ennyire ! Volt már dolgunk hasonlóval, sőt. És Jaket akkor is sikeresen vezette a szere...-elharapta mondata utolsó szavát, ám ki tudtam következtetni, hogy mit készült mondani.

-Mi ? -a lány nem szólt semmi, meghúzta magát.-Alice, mégis mit akart ez jelenteni ?

-Ezt nem hiszem, hogy nekem kéne elmondanom neked.-csak ennyit mondva otthagyott engem egyedül. De nem sokáig, hiszen nem tudtam csak úgy ott ülni egy ilyen informávióval. Követtem vissza a lányt a többiekhez, akik szintén olyan kétségbeesett fejet vágtak, mint Alice.

-Alice ?-az emlegetett Jacob-ra nézett, aki vette a célzást és kézenfogva elvezetett egy nyugisabb helyre, ahol nem szemtanúja a beszélgetésünknek senki.-Szóval ?

-Nem tudom Alice mit mondott neked...

-Éppen ez az, hogy semmit.-vágtam közbe.

-Annyi igazából, hogy...volt egy idő, amikor Bella-val szerettük egymást. Másképp, mint ahogy a barátok szokták.

-Nem kell úgy beszélned velem, mint egy óvódással. Tudom mit jelent a szerelem szó.

-Nem, Celeste ! Félreérted. Éppen ez az, hogy több volt baráti szeretetnél, de ez nem volt elég szerelemhez. Erre pedig azután jöttem rá, hogy találkoztam veled. A Bella iránt érzett szeretetem semmi ahhoz képest, amit irántad érzek.-nem tudtam nem mosolyogni azon, amit mondott. Ilyen aranyos dolgot még sose mondtak nekem, attól függetlenül, hogy egy másik ember szeretetéhez hasonlították. Hiába nyugtatott meg a tudat, hogy engem választott a sok másik lány közül, rosszul esett, hogy egy ilyen dolgot nem mondtak el nekem. Nyilván már nem aktuális helyzet, így nincs is miért aggódnom, de valami oka biztosan van annak, hogy elhallgatták előlem.

-Oké.-kezdtem bele a csók után.-És most mi lesz azzal az újszülöttel ? És velem ? Miért hagyott csak úgy ott ?

-Nem tudjuk. Előbb meg kell találnunk. Úgy döntöttünk, hogy csapdát állítunk neki. Csak még nem találtuk ki, hogy ki legyen a csali.

-Én. Ha egyszer már megtámadott újra meg fog. És mivel elsőre is otthagyott nem fog bántani. Mellesleg pedig ti is mind ott lesztek.-vállaltam magamra a csali szerepét. Lehet jó ötlet volt, sőt ha szerintem nem lenne az, akkor nem mentem volna bele. De bármi sülhet rosszul, lehet nem is én miattam lépett le, hanem hallott vagy érzett valamit. De ha az én életembe kerül, hogy elkapják és több ember ne sérüljön meg, akkor máris megérte.

-Celeste...-kezdte volna az ellenérvek felsorolását, de elcsitítottam.

-Nem, Jake. Tudom, hogy féltesz, de nem lesz semmi bajom.-remélhetőleg.-Az a fő, hogy mások ne sérüljenek meg.

-Mindent megteszek annak érdekében, hogy neked se legyen semmi bajod.-elmosolyodtam kijelentésén, majd egy hosszúra sikeredett puszit adtam a szájára.

***

-Nem ! Normális vagy ?

-Alice, már százszor átrágtam magam. Hidd el, hogyha Jacob belement, akkor minden rendben lesz. Bízok benne.-nyugtatgattam ideges barátnőmet. A Cullen famíliát nem avattuk be rögtön az ötletbe, hátha kieszelnek valami kevésbé veszélyes tervet. De mivel Alice nem bír ülni a gilisztáin eljött hozzám és kikényszerítette belőlem.

-Jacob se tud mindentől megvédeni.

-És nem is kell. Legutóbb sem volt ott, mégse görbült egy hajszálam sem.-a lány egy nagy sóhajt hallatott, majd ledobta magát a kanapéra. Furán nézett rám és láttam rajta, hogy akar valamit kérdezni, de csak egy perc néma, kínos csönd után tette fel a kérdést.

-Szereted őt ?-oké, ez kicsit váratlanul ért.

-Azt hittem, hogy te jól olvasol az emberekben.-húztam az agyát, mire egy szemforgatást kaptam válaszul.

-Csak válaszolj ! Igen vagy nem ?

-Nem nevezném még szeretetnek. Inkább csak szerelem az amit érzek. Idővel nyilván erősödni és mélyülni fognak az érzelmek, de ahhoz még szerintem kicsit korán van.-a lány figyelmesen hallgatott, olykor-olykor elmosolyodott vagy bólogatott.-Bár nem mintha annyira sok tapasztalatom lenne ebben.

-Nem is kell. Az ilyen magától jön, és mennyi is vagy, 17 ?-nevetve bólintottam egyet, viszont a csevejünket félbeszakította Alice telefonja. A szobából kilépve felvette, így nem tudtam, hogy ki lehet az. Pár pillanat múlva vissza is ért, majd szabadkozva elhagyta a házunkat.
Hirtelen eszembe jutott, hogy nekem reggel-ami pár óra múlva lesz-dolgozni kell mennem, Bella-val, akivel még nem beszéltem erről a Jacob-os dologról. Na az is érdekes lesz...