Visszamentünk a bázisra. Azonnal leültem és gondolkodni kezdtem.
- Mi a gond, Rebecca? - kérdezte Banner.
- Thanos életben van, ki kell találnom, hogyan öljük meg - feleltem elbambulva.
- Még él? Hogyan?!
- Nem tudom - húztam el számat.
Mindenki belépett az épületbe. Shuri odajött hozzám.
- Nekem van egy gépem, amivel megtudhatjuk - mutatott fejemre.
- És miért akarsz a fejemben kutakodni? - kérdeztem.
- Te vagy a Lélek Kő őrzője, lehet, hogy találunk rá megoldást a fejedben. Egy emlék, amire nem emlékszel, ki tudja.... - magyarázott.
- Rendben - álltam fel és elindultunk a laborba.
Ott Shuri elő is vett egy kicsi szerkezetet, ami olyan volt, mint egy okostelefon. Arra rácsatlakoztatott két....nem tudom mit, annyira összezavart a wakandai technológia.... azt meg a fejemre tette. Egy hologram jelent meg, amin az emlékeim rajzolódtak ki.
- Gondolj a Lélek Kőre - mondta Shuri.
Lehunytam szemeimet. Nem kellett sokáig gondolkodnom, csupán tíz percig, míg előbukkant egy nem látott emlék.
- Támaszd fel Thanost! - parancsolt rám egy katona - Gyerünk!
- Miért? - kérdeztem.
- Mert Thanossal a Hydra legyőzhetetlen lenne - vigyorodott el a katona.
- De ki az a Thanos?
- Sokat kérdezel - vágott pofon - Csak támaszd fel! Vagy meghalsz!
- Rendben - adtam meg magam - Megcsinálom!
És megtettem. Ott állt előttem......
Kinyitottam a szemeimet, a hologramon ugyanez látszódott, amit én láttam. Mindenki engem bámult. Tony nagyon ideges volt. Rám emelte repulziós kezét, de Steve megfogta.
- Nem tehetett róla Tony - nyugtatta.
Tony ránézett Stevere.
- Tudtad ezt, igaz? - kérdezte.
- Nem tudtam - felelt.
- Ne hazudj, Steve! Tudtad?! - emelte meg hangját.
- Igen - válaszolt Steve, mire megrémültem.
Tony egy hatalmas pofont adott, amitől elborultam. Megfogott és kirepültünk az ablakon. A földön landoltunk, mire ledobott. Felálltam, de ő újra behúzott egyet. Megint a földre rogytam.
- Feleslegesen áldoztam magam fel az egész Univerzumért?! - rúgott bele gyomromba.
- Nem akartam megtenni... - suttogtam erőtlenül.
Megfogta nyakamat.
- Legalább emlékeztél volna rá előbb....
Majdnem elájultam, amikor eltaszított magától, neki dobott a falnak. Nem tudtam felállni. Hirtelen egy villám csapódott a földbe. Thor nekivágta Vasembernek a Mjölnirt, de Steve is megérkezett.
- Hagyjátok abba! - üvöltött Steve, mire mindenki megállt.
Kissé homályosan láttam. Abban a pillanatban nem akartam élni, tudtam, hogy nem vagyok jó ember, sem Bosszúálló. Tudtam, hogy engem mindenki gyűlöl.
Bucky azonnal segítségemre sietett. Felemelt volna, de én megragadtam fémkarját és a nyakamra kulcsoltam ujjait.
- Ölj meg, kérlek.... Engem mindenki utál..... - mondtam elhaló hangon.
YOU ARE READING
A Harmadik Kapitány || Bucky Barnes and Avengers Fanfiction ||
FanfictionNagyon régen írtam, nézd el a hibákat, légyszi (legyen az hejesirás vagy akármi más jellegű). A karakterek (a főszereplőn, meg egy-két személyen kívül) a Marvel tulajdonában állnak. A főszereplő, az az egy-két személy, és a történet a saját fantázi...