A szerelem sötét árnyoldala 18+ (BTS JUNGKOOK F.F)

26.rész

"Seo..."

-Jajj. Azt hittem a nőcid jön ki. – kuncog Hwa Young a lépcső tetején.

-Hát azt elhitted, hogy ő jön ki. – morgom, mint valami veszet kutya.

-Remélem épp úgy van, hogy csak kitudjam nyírni. – mosolyodik el szélesen. Mint egy pszichopata.

-Reménykedhetsz, de nem fogod őt megölni. – vigyorodok el és ha jól látom pont Yoon Gi az aki leszúrta.

-Mi a faszom? – kérdezi meg mire én inkább gyors bementem a szobába, hogy megnézzem, hogy itt van-e még Seo.

-Seo. – rontok be a szobába mikor ő egy pólót szorongatva a fal felé fordulva alszik és pont mögötte meg Hwa Young egyik embere áll, hogy kiontsa az életét.

-Na azt nem. – morogja Jin és már el is törte úgy a nyakát, hogy egyből meg is haljon.

-Hm...? – kell fel mire én gyors hozzá lépek és szorosan megölelem.

-Ne aggódj. Minden a legnagyobb rendben van már. De most szépen megmérjük a lázadat. – mosolyodok, el mire ő kinyitja a száját és én már be is teszem neki a lázmérőt a nyelve alá.

-Jungkook. Mit akartak Hwa Young és az embere? – kérdezz rá Ji Min.

-Na szerinted kit akart inkább? – kérdezem ingerülten mire láttam a feje fölött, hogy felkapcsolták nála a lámpát.

-De miért? – érdeklődik Nam.

-Mert a barátnőm. Azért. És mivel nagyon senki se volt velem így nyílván egyből a gyengepontomat támadják, hogy úgymond a –mutatok idézőjelet- "trónomra" ülhessenek. – sóhajtok fel mire hátulról átölel a kicsi drága szívem.

-Csak, hogy tereljem vagy tereljük a témát. Seo beteg? – érdeklődik V.

-Lehet. Eléggé fázott és fázik. Meg lassan fehérebb lesz, mint a fal. - nézek oldalra ahol Seo feje van.

-Lehet benyelt valamit. – kezd el gondolkodni Nam Joon.

-Lehet. – kezd el sípolni a lázmérő így kiveszem a szájából, hogy megnézzem mennyi -40 fokos lázad van asszony?! – akadok, ki mint egy mérő eszköz amikor túl sok van valamiből.

-Csinálok neki egy teát. – és már ki is ment a szobából Jin.

-Ji Min-nel és V-vel mi meg eltakarítjuk a hullákat. – közli Nam és már ki is mentek.

-Én addig elkezdem összeszedni a eveshez valókat. – nyögi be Yoon Gi és ő is kimegy a szobából.

-Ha Euhn te maradsz velünk? – kérdezek rá mire ő csak bólint.

-Anyámról van szó így igen. Meg ugye én leszek a testőre. Minél előbb beszeretnék tanulni. – motyogja mire én csak elmosolyodok.

-Akkor segíts Nam-éknak eltakarítani a hullákat. – kuncogok egy sort mire ő is kimegy így csak mi ketten maradtunk Seo-val.

-Tényleg majdnem megöltek? – kérdezi meg suttogva mire én csak keserűen elhúztam a számat és bólintottam.

-De most már szeretnék pontot tenni ennek az ügynek a végére. Elegem van, hogy szinte minden sarkon veszély leselkedik rád. És félek, hogy nem tudlak megvédeni... - hajtom, le a fejemet mire ős átölel.

-Nem maradsz itt velem? – motyogja bele a nyakamba.

-De itt maradok. – és azzal a lendülettel el is dőltünk.

Ő szépen a mellkasomba bújva és jól betakarva 3 perc múlva már el is aludt ismét. Nem csodálom, hogy így alszik. Lázas, most kapott sokkot. Sajnálom szegénykémet...

A nagygondolkodás és a magamban megbeszélés hála én is bealudtam.