Nem tudtam mire ébredtem fel,de szemeim kinyíltak a szempillám remegett. A bal lábamba irgalmatlan fájdalom hasított. Egy finom fuvallat piszkálta meg a hajamat. Egy ismerős arcot pillantottam meg pár centire tőlem. Emmett volt az és egyik kezével a sérült lábamat szorongatta. Felsikítottam, mire elégedett mosoly terült szét undorító arcán. Elengedte a lábamat és hátrált pár lépést. Kezeit a háta mögé helyezte és úgy nézett rám, mint egy prédáját méregető ragadozó. A hányinger hirtelen tört rám, egy székhez voltam kötözve így fejemet oldalra fordítottam és kiadtam a gyomrom tartalmát. A hátam meggörbült már amennyire ez lehetséges volt. A gyomrom szúrt,mikor már csak epés nyálkát köptem a szőnyegre nagyokat sóhajtva próbáltam kitisztítani a fejemet. A nyelvemmel megnyaltam a számat éreztem a vér fémes írét. Kényszerítettem magamat, hogy ne vegyek tudomást a fájdalmaimról és körbenéztem a helyégben. Egyszerűen berendezett nappalinak tűnt. Velem szemben egy szürke kanapét pillantottam meg. Jobbra üveges tálaló szekrény volt, amiben szörnyülködve pillantottam meg a tükörképemet. A szám feldagadt, a pólóm vértől volt ragacsos, szemeim beestek és a jobb oldalon kékes folt jelent meg az arcomon. A ruháim és a hajam megszáradtak,ezek szerint elég sokáig voltam kiütve. Elkaptam a szememet a tükörről, balra egy hatalmas ablakot pillantottam meg,amiről a kilátás az alattunk elterülő város panorámáját mutatta. Erőtlenül szólaltam meg,szavaimat az egyetlen embernek szegeztem aki a helységben tartózkodott rajtam kívül.
-Hol vagyok?-epe és vér íze keveredett a számban,a hányinger újra lecsapott rám.
-Nem vagyok felhatalmazva rá, hogy válaszoljak neked Bogaram.-húzta gúnyos mosolyra a száját Emmett.
A Bogaram szótól, ha lehetséges még jobban felkavarodott a gyomrom. A testem minden porcikája sajgott de titokban próbáltam kiszabadítani a kezeimet.Csak annyit értem el vele, hogy még jobban fájni kezdett a csuklóm, a kötél jobban kidörzsölte, éreztem a meleg ragacsos vért ahogy összegyűlik a tenyeremben és kis folyókén csapódik le a szőnyegre. Az ajtó velem szemben kinyílt és Diana arcát pillantottam meg, majd őt követték még páran. Arca elszánt volt,ahogy elhaladt Emmett mellett a férfi lesütötte a szemét. Ha ez a nagydarab pasi így fél tőle akkor nagy bajban lehetek. De nem mutathattam ki az érzéseimet, államat felszegtem nem törődtem a nyakamba nyilalló fájdalommal. Diana a mellettem lévő hányás tócsára mutatott majd Emmett-re nézett.
-Takarítsd fel!-hangja ellentmondást nem tűrően csengett, Emmett csendben elhagyta a nappalit, Diana pedig a többiek felé fordult.- Ezeket rakjátok le az asztalra.
Az emberek kisebb nagyobb dobozokat tettek le a kanapé mellett lévő asztalra,majd az egyik egy kamera állvány állított fel elém,amire egy egész nagy kamerát is felhelyezett. Diana a fejével intett az ajtó felé mire mindenki kisétált és egyedül hagytak minket. Diana az asztalhoz lépett és kutatni kezdett a dobozokban.
-Tudod Avril ,amúgy szeretem a zenédet.-mondta halkan.- El akartam menni egy koncertedre és megismerni téged,sose gondoltam volna,hogy ilyen körülmények között fogunk találkozni.-mondta rám sem nézve.
Emmett lépett be egy felmosóval és egy jó nagy tekercs törlőpapírral. Rá sem nézett Diana arcára csak elment mellette és lehajolva elkezdett takarítani. Diana valamivel csörgött a dobozban a félelem új formában tört rám. Csak nem meg akar kínozni? Gondolkodtam mikor Emmett befejezte a takarítást és felegyenesedve megállt mellettem. Diana rá sem nézve szólalt meg.
-Elmehetsz Emmett. -mondta parancsoló hangnemben.
Emmett rám emelte a tekintetét, amiben vágyakozást véltem felfedezni,majd nagyon halkan szólalt meg.
-Nem maradhatnék asszonyom? Látni szeretném.
Diana egy igen bosszús pillantással nézett a férfira mire ő védekezően felemelte a kezeit majd amilyen gyorsan csak tudta felkapta a felmosót és szinte kirohant a nappaliból. Diana egy kisebb kést emelt ki az egyik dobozból és elmélyülten kezdte el tanulmányozni. Az ujjával a penge élét ellenőrizte, amitől egyből megjelent az a bizonyos gombós a torkomban. Felkapott egy széket és elém helyezte majd lovagló ülésbe leült rá. Karjait a támla felett nyugtatta és a kés hegyével játszadozva szólalt meg.
YOU ARE READING
Zűrös szerelem /BEFEJEZETT/
Romance" Ott álltunk egymással szemben az erkélyen és mindkettőnk fortyogott a dühtől. -Mit akarsz tőlem?-kérdeztem tehetetlenségemben széttártam a karjaimat. Ő csak a homlokát ráncolta, láthatólag nem tudta mit válaszoljon.Ide-oda járkált és a fejét vaka...