Irodalom óra előtt a teremben ültünk, amikor is arra lettem figyelmes, hogy Maya idétlenül táncikál a helyén ülve a síri csendben. Egy darabig figyeltem, aztán elkezdtem röhögni. Erre persze kérdőre is vont, hogy mi a nagy vigyorgás tárgya.
- Nem szól semmi, tök csend, te meg így táncolsz - magyaráztam meg.
- De én hallom! - vágta rá rögtön Maya.
- Mit? - értetlenkedtem.
- A fejemben!
- De mit????
Szerintem mondanom sem kell, erre a rejtélyre azóta sem derült fény.🤷♀️
YOU ARE READING
Aranyköpések
HumorAzért a gimnáziumi/egyetemi éveknek is megvan a maguk szépsége. Például a töméntelen mennyiségű aranyköpés, ami elhagyja a környezeted száját. Nem akarom, hogy ezek a gyöngyszemek idővel megkopjanak, netalántán elfelejtődjenek, így ebbe a könyvbe gy...
