Medicine (H.S.)

3. Mi történik?

Hajnal három óra lehetett, amikor ajtó csapkodást hallok az ágyamból. Az illető csúnya káromkodásaiból ítélve, tudtam hogy Harry jött haza. Hosszú perceket vártam az ágyamban ülve de egy idő után meguntam a hangzavart ami átjött a falakon, így átmentem hozzá a nappalin keresztül.
Mikor kinyitottam az ajtaját egyből megcsapott az alkohol szaga. Nem láttam Harryt de hallottam ahogy a fürdőjében folyt a víz, zuhanyzott. Leültem az ágyára és megvártam amíg végez, kérdőre akartam vonni hogy miért zajong ilyen későn. Pár perc után egy száll törölközőben a derekán ballagott ki, majd elsétált mellettem és behúzta a függönyét ezzel korom sötétséget varázsolva ha az éjjeli lámpája nem világítva. Csak akkor vett észre amikor visszafordult, biztos rengeteg alkoholt megihatott.
-Te mi a szart keresel a szobámban?- csattan fel, azonban részeges hangvétele miatt csak mosolyogni tudtam rajta.
-Ezt egy olyan kérdezi aki szintén beoson más szobájába?
-Mit akarsz?
-Megmondani hogy jó lenne ha csendben maradnál, megértem hogy be vagy rúgva de attól még kussolhatnál mert más aludna.
-Ne beszélj csúnyán.
-Azt csinálok amit akarok.
-Ha nem fogod be akkor nem sokáig.
-Harry, most állj le a fenyegetőzéseiddel mert ezzel nem hatsz rám.
-Mással tudnék?- közeledik felém testével. Ajkainkat már másodjára is csak pár centi választotta el.
-Megyek aludni.- hátrálnék azonnal, amikor visszahúz, ezzel mellkasának ütközve.
-Na mi van, mostmár nem is vagy olyan kemény?
-Szerintem most nem én vagyok a kemény.- felelem bátran majd láthatóan meglepte mondatom, mert kezem könnyedén kitudtam hámozni hosszú ujjai közül.
-Nem is vagy te olyan ártatlan ugye?- simít végig arcomon.
-Harry, szerintem máskor ne igyál ennyit.- tolom el kezét magamtól.
-Nem ittam olyan sokat.- vonja meg vállát.
-Hát persze- nevetem el magam- amióta itt vagyok még nem kiabáltál le egyszer sem, talán neked jót tesz az alkohol.
-Vagy inkább más.- néz szemembe majd pár másodperc után köhög egyet és kinyitja a szobája ajtaját.
-Jó éjt Mackenzie.
-Neked is.- nézek fel rá zavarodottan majd kisétálok a szobájából, ő pedig bezárja maga előtt az ajtót.

Furán viselkedett, valahogy másabb volt mint eddig, viszont közelsége most kivételesen zavarba hozott. Ahogy éreztem lélegzetvételét számon és éreztem illatát megindított valamit bennem. Le kell állnom ezzel, nem gondolhatok rá másképp mint arra aki egész élete során csak undok volt velem. Utálnom kell őt.

Másnap reggel fáradtan ittam bele kávémba a konyha pultnál ülve. Még mindenki aludt. Pár perc után Harry is megjelent és egy banánnal a kezében ült le velem szemben.

-Reggelt.- mosolyog rám mire viszonzom gesztusát- Vissza tudtál aludni?- teszi fel a kérdést mire meglepődve tekintek rá.
-Te emlékszel hogy mi volt?
-Elégszer ittam már ahhoz hogy bírjam az alkoholt. Ne haragudj rám amiért egy kicsit...
-Nyomultál rám?- nevetem el magam amin ő is elmosolyodik.
-Valahogy úgy. Tudod amikor be vagyok rúgva, bukok a nyomorultakra.
-Oh de kedves vagy, nem is tudom hogy tudtam neked ellenállni.- iszok bele kávémba amire gúnyosan rám mosolyog.

-Sziasztok gyerekek.- jönnek be a szülei.
-Mi lesz a mai program?- kérdezi az anyukája.
-Én szerintem még pakolok ma, plusz benézek a városba.- felelem fáradtan.
-És te Harry?
-Ülök a tévé előtt- mosolyog rájuk- és ti?
-Mi ma már bemegyünk elintézni a céges ügyeket szóval ma ketten lesztek, próbáljátok nem megölni egymást.- mosolyog ránk az apukája.
-Apa, a kocsikkal mi lesz?
-Na mi van Styles, hiányzik a szerelmed?- forgatom meg szemem.
-Jobban mint gondolnád- fejezi be banánja evését- szóval, mikor láthatom újra?- utal az autójára amit ott kellett hagynia a reptéren. Rajta kívül mindenki más új autót vesz itt, ő viszont ragaszkodott a sajátjához így hajóval szállítják át neki.
-Holnap hozzák, ne aggódj.
-Megyek, felöltözök.- állok fel a pulttól majd felballagok a szobámban ott hagyva őket.